Kelet Magyarország, 2016. április (73. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-19 / 91. szám
2016. ÁPRILIS 19., KEDD Hazai tájakon ■■■ A műemléki előírásoknak megfelelően újult meg az épület FOTÓK: SIPEKI PÉTER Ahol élmény immár a történelem felidézése KÁLLÓSEMJÉN. A tiszadobi Andrássy-kastély és a bak- talórántházi Dégenfeld-kas- tély átadása után alig telt el néhány hónap, s egy újabb felújított történelmi épülettel lett gazdagabb megyénk, hiszen felavatták hétfőn Kál- lósemjénben a műemlékvédelmi elvekkel összhangban kívül-belül megszépült Kál- lay-kúriát. Az egyes helyiségek tablói és a termekben elhelyezett tárgyak felidézik a család történetét, láthatunk továbbá korabeli szalont, játékszobát, míg az egyik teremben a Kál- lay család és a Máltai Lovagrend kapcsolatát mutatják be dokumentumok, jelvények. A múlt hangulatának a felidézését szolgálja a nosztalgia kávéház, valamint a garázs büszkesége, az 1928-as Ford A modell, amellyel a látogatók 4 keréken is átélhetik az időutazást. Mindezek alapján érthető a turisztikai vonzerőt jelentő Kállay-kúria szlogenje: Ahol élmény a múltidézés. KM A Kátlay család történetét, életét ismerhetjük meg a kiállításon Életfát ültettek el a családokért, a jövőért baktalórántháza. A fiatalok és a gyermekek voltak a főszereplői annak az eseménynek, amelyet a napokban Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, Jézus fogantatásának napján Baktalórántházán, a város szívében, a kastély- múzeum kertjében rendeztek a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) szervezésében. Az „életfa” elültetésén részt vettek a város alapfokú és középfokú oktatási intézményeinek diákjai, valamint a Zengő Erdő Óvoda apróságai. A fiatalok kezdték a fa ültetését, majd utánuk Nagy Lajos polgármester és a KÉSZ képviselője fejezte be az ültetést a nemzeti színű szalagok felkötésével. A köszöntő gondolatok után Veres Andrásné szavalta el Ratkó József Halott halottaim című versének részletét, megemlékezvén a több millió abortuszáldozatról, a meg nem született magzatgyermekekről, akiknek napját 1993 óta ugyanezen a napon tartják. Újvári Sándomé tolmácsolásában ima és fohász hangzott el Magyarországért, Mária országáért, a családokért, a születendő gyermekekért, az ifjúságért, jövőnk zálogáért, hogy minél több gyermek születhessen hazánkban. A történelmi egyházak részéről Hasulyó János római katolikus kanonok és Miló Miklós parochus-esperes megáldotta az elültetett Életfát. A nemes tölgyet a Nyírerdő Zrt. Baktalórántházi Erdészetének igazgatója, Bíró Imre bocsátotta a KÉSZ rendelkezésére, amiért ezúton is köszö- netünket fejezzük ki. Az események tovább folytatódtak a római katolikus templomban, ahol az ünnepi szentmisén égő gyertya mellett lelki adoptálásra tettek fogadalmat a keresztény asszonyok: tizenhat éve vállalják, hogy 9 hónapon át mindennap imádkoznak egy megfogant gyermek megszületéséért. NÉMETHNÉCSUBÁKÉVA A tölgyfa elültetése után nemzeti színű szalagok kerültek a csemetére FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM KELET Régi fényében a Kállay-kúria A nemesi család szorosan összeforrt a megye és az ország történelmével. KÁLLÓSEMJÉN. Nagyon sokan várták már régóta azt a pillanatot, hogy a nemzeti szalag átvágása azt jelenthesse: ismét régi fényében pompázik a kállósemjéni Kállay-kúria. Ez az esemény végül hétfő délután bekövetkezett a helyi lakosság és a Kállay család leszármazottainak nagy boldogságára, s velük együtt örültek mindazok, akiknek fontos a történelmi értékek megbecsülése, tisztelete. „Jóban és balsorsban egyaránt” „In asperis et prosperis”, vagyis „jóban és balsorsban egyaránt” - hangzik a Kál- lay-család jelmondata évszázadok óta, s nemcsak apáról fiúra öröklődött a jelmondat, de ennek a gondolatnak a szellemében éltek és cselekedtek a család tagjai évszázadokon keresztül mind a mai napig. A Kállay család soha nem hagyta magára a települést, a megyét, az országot, a család történelme szorosan összefüggött a haza múltjával. A család adott többek között alispánt, főispánt, honvédtisztet, pénzügy- minisztert, miniszterelnököt is az országnak. Az ünnepség nyitányaként a résztvevők A sorsomra is van a kúria, hiszen állást kaptam. PÁLOVICS GYÖRGY A meghívott vendégek és megyénk politikusai vágták el a szalagot Kállósemjén polgármesterével együtt FOTÓ: SIPEKI PÉTER Kállay Miklós egykori miniszterelnök tiszteletére helyezték el a koszorúkat a kúria parkjában található országalmánál. A szülőföld iránti hűség A program a kúriánál folytatódott. Belicza László polgármester arról szólt, hogy a magyar kormány több mint egymilliárd forinttal támogatta a beruházást, s a munkálatok során hat hektár nagyságú terület szépült meg, megújult a kúria, a kápolna, s az egykori magtár, a Wolkenstein-kastély is. A család áldozatvállalását, a magyar történelemben betöltött szerepét, a szülőföld iránti hűségét méltatta Kozma Péter Neves Kállayak Kállay Miklós (1754-1820): szabolcsi alispán, országgyűlési követ._________ Kállay Menyhért (1795-1858): főszolgablró, szabolcsi alispán. ____________ Kállay Ödön (1815-1879), szabolcsi főszolgabíró, kormánybiztos. ________ Kállay Béni (1839-1903): pénzügyminiszter, Bosznia kormányzója. Dr. Kállay Rudolf (1853-1920): főorvos. Dr. Kállay Miklós (1887-1967) politikus, miniszterelnök. megyei kormánymegbízott, dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő és Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke. Ünnepi beszédet dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott.- A Kállayak harcoltak a török ellen, Rákóczi mellett, majd az osztrákok ellen is, a II. világháború idején pedig dr. Kállay Miklós személyében miniszterelnököt is adott a család az országnak. Két pogány - a náci Németország és a kommunista Szovjetunió - között kellett dolgoznia. Arra vállalkozott, hogy a legkisebb veszteséggel kikormányozza hazánkat a háborúból - mondta a politikus. A Kállay család nevében Kállay Miklós és dr. Kállay Kristóf mondott köszönetét azért, hogy ismét olyan a kúria, mint egykoron fénykorában. A történelmi egyházak képviselői megszentelték az épületet, majd a meghívott vendégek átvágták a nemzeti szinű szalagot. Az avatási ünnepségen a község vezetése díszpolgári címet adott dr. Budai Gyulának, a térség egykori országgyűlési képviselőjének. KM Az enyészeté lett volna Pálovics György az ünnepség idején biztonsági őrként szolgálatban volt a kastélypark egyik kapujánál.- Csak örülni lehet ennek, hiszen nagyon rossz állapotban volt az elmúlt évtizedekben az épület. Talán elég, ha ennyit mondok, hogy egy fa nőtt ki az ablakon. Ha nem lépett volna az önkormányzat, akkor most az enyészeté lenne minden, néhány év múlva pedig már kúria sem lett volna. Mi helybeliek reméljük, turisztikai látványosság lesz, s fellendül a településen az idegenforgalom. A beruházás új munkahelyeket is teremtett. Közmunkás voltam, most már van rendes állásom, köszönhetem a kúria felújításának. Meg a filmrendező is gratulált Laurának Trizner Laura első lett az országos esszéíró pályázaton. nyíregyháza, Miskolc. Országos esszépályázatot írt ki tíz témakörben középiskolásoknak az év elején a Miskolci Egyetem BTK Filozófiai Intézete. A megmérettetésen szép nyíregyházi siker született, a zsűri döntése alapján a verseny nyertese a Saul fia című film elemzéséről szóló esszéjével Trizner Laura, a Nyíregyházi Arany János Gimnázium és Általános Iskola 11. osztályos tanulója lett. Kérdések az esszéről- Az ünnepélyes eredmény- hirdetést az elmúlt héten pénteken a Miskolci Egyetemen rendezték meg, ahol átvehettem az első helyért járó díTrizner Laura a Miskolci Egyetemen FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM jam, továbbá bemutathattam az írásom és válaszolhattam a feltett kérdésekre - mesélte érdeklődésünkre Laura, aki képviselte már a megyeszékhely fiataljait az Országos Ifjúsági Parlamentben, valamint az UNICEF Gyerekbarát Település program fiatal nagyköveteként. Kölcsönös dedikálás- Nagyon örültem, amikor kiderült, hogy első lettem az országos pályázaton, egy másik „aranyos” diákot, Hadobás Hedviget pedig külön dicséretben részesítették a bírálók- folytatta Laura, aki fontosnak tartja, hogy a diákok is elmondhassák nyilvánosan véleményüket, gondolataikat.- A Saul fia Oscar-díjas film rendezője, Nemes Jeles László is olvasta a film elemzéséről készült fogalmazásom, amely meghatotta őt. Megtiszteltetés volt számomra, hogy személyesen gratulált nekem a rendező, és beszélgethettem vele terveimről, az írásról, a filmforgatásról. A nyertes esz- szémből adtam egy példányt Nemes Jeles Lászlónak, aki megkért, hogy dedikáljam neki az írásom. Ezt követően természetesen én is kaptam tőle. Az eredményhirdetésre elkísérte a győztest Cserlakiné Hagymássy Krisztina középiskolai etikatanár is.- A Miskolci Egyetem munkatársai javasolták Laurának, hogy publikálja, s tegye nyilvánosan hozzáférhetővé az esszét abból a célból, hogy a Saul fia című film középiskolás értelmezésének és elemzésének eredményei bekerüljenek a filmről szóló párbeszédbe, így a nyertes és díjazott pályázatok megtekinthetőek az egyetem honlapján. km Hatvan év pácban FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Táj- és városélmények átírt formái egyszerre gyönyörködtetnek és gondolkodtatnak. NYÍREGYHÁZA. Még április 30- áig megtekinthető a nyíregyházi Pál Gyula Teremben Lukács Gábor festőművész „60 év pácban” című kiállítása, amelyről H. Németh Katalin grafikusművész írta meg gondolatait lapunknak: „A cím akár többértelmű is lehetne, folyamatos alkotói gondokat is jelenthetne - de nem így van. Annál inkább azt, hogy Lukács Gábor a kezdetektől használja és szereti a diófapácot - amit már Rembrandt is nagyon kedvelt. Ez az átvivő anyag fapálcikával és/vagy ecsettel kerül a papírra, melynek eredményeképpen kemény, lágy vagy lavírozott nyomot hagy - a festő szándéka szerint. A gyors gesztusvonalak és a szétterülő felületek szépsége és mondatai határozott átgondoltság eredményei. Ugyanez jelenik meg táblaképein az akril-, az olaj- és szemcsés felületek használatakor. A táj - és városélmények átírt formái egyszerre gyönyörködtetnek és gondolkodtatnak. Úgy hoz létre térrétegeket A kiállítás egy részlete a horizonttalan képtérben, hogy elvarázsol az egyszerű és azok többszöröseinek használatával. Barna világ - ezt a címet viseli egy képe, mely az egész anyagra, a huszonkilenc táblaképre és hat pácrajzra is vonatkozhatna. Lukács Gábor debreceni festőművész festői erénye a következetes vizuális gondolkodás, a leredukált formarendszerekben üdítően megjelenő, érzékletes, apró jelzés, látásmód. Barna világa letisztult, érett és gazdag.” KM
