Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-08 / 57. szám

2016. MÁRCIUS 8.. KEDD KEHI gáton bár általában mindenki meg- hökken, amikor meglát, van, aki még az autója kulcsát is vonakodva adja át. A bizalo­mért gyakorlatilag naponta meg kell küzdenem. Ettől is viccesebb, amikor egy-egy üzletben a nők a kezemet bá­mulják. Az olaj ugyanis soha nem szedhető le az ú jainkról too százalékban, s ezt azon­nal kiszúrják. A férfiaknak inkább tetszik, s engem se zavar, büszke vagyok rá, hogy egy férfias pályán helytállók. Súlyos baleset- A tűzoltó munkára önként jelentkeztem. Egy másik lány­nyal vizsgáltam együtt, és kezdetben rádióm is volt, ami annak jár, aki gyakran bevet­hető. Ma már nincs meg, mi­vel kevesebb a szabadidőm, ráadásul tavaly nyáron volt egy súlyos motorbalese­tem is, azóta nem hívtak, hagyták, hogy összeszedjem magam.- A beleset egyébként nem vette el a kedvemet, nemrég újra felültem a motorra, és áprilisban drift szakágban egy autóversenyen is indulni fogok. A legjobban az mulat­tat, ha a férfi tűzoltó kollé­gáknak csak később esik le, hogy nő vagyok, s férfiként kezelnek. A tűzoltó felszere­lésben ugyanis első ránézésre mindenki egyforma. Nőnap­kor természetesen felköszön- tenek, és ilyenkor sok szép virágot kapok. A legjobban a rózsának örülök, az ugyanis a kedvencem - árulta el a Ke- let-Magyarországnak Haklik Melinda. km-ltl,mj,csa Valójában mindig afféle fiús lány voltam. HAKLIK MELINDA Jár egy nagy köszönet a családna Elsőre azt gondolnánk, a játékvezetés nem ép­pen egy nőies szakma. Vagy mégis? NYÍREGYHÁZA. - Magyarorszá­gon is egyre több a női kézi­labda-játékvezető, illeszked­ve a nemzetközi, főként a nyugat-európai trendekhez, melyhez mi egy kissé késve alkalmazkodtunk - fogalma­Nyugaton könnyebb lebontani a falakat. £ ~' DR.TORDAI- VÁGÓ ILONA zott lapunknak dr. Tordai-Vá- gó Ilona, aki több mint tíz éve vezet NB-s mérkőzéseket, sőt, a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Kézilabda-szövet­ség játékvezetői bizottságá­nak elnöke is egyben. Meccset és háztartást vezetnek Szerinte tőlünk nyugatabbra a mai napig egyszerűbb nő­ként érvényesülni, könnyebb lebontani bizonyos falakat, le­gyen szó sportról vagy az élet bármilyen más területéről.- A nők vezetik a háztartást, koordinálják egy család éle­tét, ebből fakadóan kiválóan megállják a helyüket szinte akármilyen munkakörben, legyen szó alkalmazotti vagy vezetői beosztásról. Tudnak figyelni a részletekre, szen- zitívek, szociábilisek - érvelt lapunknak dr. Tordai-Vágó Ilona, aki három gyermek édesanyja, tehát tudja, mit beszél. Hozzátette: neki sem könnyű több fronton helytáll­nia, ez egy biztos családi hát­tér nélkül szinte lehetetlen is volna.- A férjem tündéri, édes­anyámról és anyósomról nem is beszélve, az ő segít­ségük nélkül nem tudnám összehangolni a feladataimat - mondott köszönetét család­tagjainak Ilona, aki egyben a megyei kézilabda-szövetség főtitkára is, civilben pedig jo­gászként tevékenykedik.- Amikor én kezdtem a já­tékvezetői pályámat, akkor Járosi Katalin és lánya, Viktória együtt is vezettek már kézimeccset a megyében fotó: racskó tibor a százötven fős országos ke­retből öten voltunk lányok, mára pedig csak a mi me­gyénkben hét-nyolc fiatal hölgy fújja a sípot - emelte ki dr. Tordai-Vágó Ilona. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tarnavolgyi@kelet.hu „A hullák világába menekült” a lánya- Apukám három hónapon át nem fogott velem kezet, amikor elhelyezkedtem a kórházban. Amikor aztán le­ültünk, hogy megbeszéljük, mi a baj, elmondta: kétségbe­esett és elkeseredett, mert az ő nagyon okos lánya a „hullák világába menekül”, ahol már semmiért nem kell felelőssé­get vállalni. Ekkor értettem meg, mennyire nem ismerik az emberek a patológus mun­káját. Elmagyaráztam édes­apámnak, milyen komoly döntéseket kell meghoznom nap mint nap, hogy attól függ a műtőasztalon fekvő beteg további élete, mit mondok öt perc alatt a szövettani mintá­járól. És hogy ez akár húsz év múlva is a fejemre dlvasható, hiszen a metszeteket bárki bármikor előveheti - árulta el dr. Francz Mónika, aki szerint patológus nem lesz valakiből, hanem marad. Ez azt jelenti, hogy aki eleinte valamilyen életkörülmény miatt erre a pályára kényszerül, később rádöbben, milyen gyönyörű, izgalmas és megunhatatlan ez a szakma. FOTÓ: SIPEKI PÉTER sa van. A hölgy autószerelő, a szabadidejében pedig önkén­tes tűzoltó. Traktort vezetett- Valójában mindig afféle fiús lány voltam, s ha csak tehet­tem, a fiúkkal lógtam. A szü­leim mezőgazdasággal foglal­koznak, s én már nyolcéves koromban traktort vezettem. Amikor a férfiak kezébe ado­gattam a szerelőkulcsokat, tetszett, hogy könyékig ola­josak. Időnként én is bemá­zoltam a kezemet, hogy olyan legyek mint ők. Később már magam is meg tudtam büty­kölni a motort, s szinte adta magát az ötlet, elmehetnék autószerelőnek, mivel nem bírnék egy irodában, a négy fal között kell senyvedni.- Persze egy nőtől kétszer annyit várnak el, mint egy férfitól. Kezdetben munkám se lett volna, ha két év után egy jó barátom el nem hív dolgozni egy BMW-szalon- ba. Gyorsan beilleszkedtem, NYÍREGYHÁZA. Aki betér a Búza téri piaccsarnokba, a Szent- miklóssy Húsbolt pultja mö­gött olyan hölgyet pillanthat meg immár tizenkét eszten­deje, aki húsba vágó pillana­tokat szerezhet a vásárlók­nak. Szokatlan ugyanis, hogy egy nő otthonosan mozog a csülkök, a karajok, a pacalok, a mellek, a combok, az inak és a porcogok világában. Rop­pant érdekes, hogy több mint három évtizede szeli, nyesi, darabolja a húsokat angyali nyugalommal. S a belsőségek környezetében minden vevő­höz van kedves, bensőséges szava, velős gondolata. Prágai gyakorlat- Tulajdonképpen én élelmi­szer-eladó vagyok alapból. A Prága utcán szereztem gyakorlatot ahhoz, hogy a húspult mögött is feltaláljam magamat. Úgy gondoltam, hogy nem lehet ez nagy ör­döngösség. Aztán szép lassan beletanultam - vágott a köze­pébe Jakab Jánosné, lánykori nevén Császár Katalin, aki ke­Haklik Melinda autókat szerel, szabadidejében pedig önkéntes tűzoltó vesebb időt tölt manapság a császárszalonnák közelében, mint a csirkék, a kacsák, a li­bák és a pulykák világában. Zömmel a szárnyasok tartoz­nak hozzá, de ha a kolléga épp nincs a sertésáruknál, átveszi a stafétabotot, azaz a bárdot, majd lesújt. - Az én életformám eléggé speciális: hajnali fél négykor kelek, hat­kor nyitunk, de előtte már a pultot rendbe kell tenni. Ha otthon, Kemecsén disznóvá­gás van, nem esek kétségbe, kiveszem a részemet a mun­kából. Természetesen ezalatt nem azt értem, hogy vállalom a böllér szerepét, de nem le­het kibújni a hentes bőréből. Egyébként a kertes ház körül bőven van teendő. Ha pedig ki akarok kapcsolódni, akkor a halakat választom, mivel szeretek horgászni, a tévében a sportközvetítésekért rajon­gok, azon belül a kézilabda köt le a leginkább. Haklik Melindának szintén nem mindennapi foglalkozá­Legények, azaz Összeállításunkban olyan hölgyeket szó­laltattunk meg, akik férfias szerepekben állják meg a helyüket. Nézőpont Matyasovszk József Tapsot a nőknek! Akárki találta is ki, s bármilyen célzattal hozta létre egykor a nők ünnepnapját, akarva-aka- ratlanul is jót cselekedett vele. Mert nekünk, férfiaknak évente legalább egyszer meg kell (kellene) állnunk egy pillanatra, és szembe kell (kellene) néznünk a ténnyel, hogy a teremtés valami tőlünk tökéletesebbet alkotott, ami­kor sok minden más csodát is felülírva létrehozta a nőt. A tö­kéletes misztérium alanyát és megtestesítőjét, akihez költők, filozófusok ezrei fohászkodtak évszázadokon át, de összes titkát megfejteni sohasem tudták. Annyi minden leírtak már a nőkről, hogy egy zsurnaliszta aligha tehet hozzá bármit is, legfeljebb fejet hajthat a lányok és asszonyok előtt, akik nélkül nincs élet és nincs jövő. Persze arról is érdemes volna eszmét cserélnünk, mit teszünk értük más napokon. Vajon védjük-e, támogatjuk-e őket eléggé? Adunk-e nekik egyenlő munkáért egyenlő bért, levesszük-e a vállaikról a terhet (néhol a fegyvert), hogy gyermeket vállaljanak, vagy éppen tanuljanak, s nem tesszük-e őket házi rabszolgá­vá minden egyes napon? A nő szentség, aki a világ porondján, az élet nagy játékában bármilyen szerepet képes magára ölteni - ha kell -, így a férfiszerepeket is. S kivétel nélkül valameny- nyiben remekel. Kislány­nak kedves, nagylánynak elbájoló, anyának pótolha­tatlan, szeretőnek odaadó, s háziasszonynak utánozhatat­lan. Ha valamelyik szerepfor­málásába mégis hiba csúszik, arról mi, férfiak is bizonyosan tehetünk. Ezértds kívánom nekik és magunknak, hogy csak hadd zúgjon az a taps! Mert akkor olyan társaik tudtunk lenni, amitől remek lesz az egész előadás. jozsef.matyasovszki@kelet.hu Kelet kvíz A mai község két központi tirpák bokortanya összevonásával jött létre. a) Kálmánháza b) Nyírtelek c) Nagycserkesz d) Búj A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: Ön miért tartja fontosnak a nőnapot? ILLÉS MIHÁLYNÉ: Az ajándék csak egy jelképes dolog. TRENCSÉNYI ISTVÁN: A nők sok mindenhez értenek. SZEGEDI LÁSZLÓNÉ; Ki­vesszük a részünket és keményen dolgozunk. SZABÓ FRUZSINA: Szeretem, amikor virágot kapok. KOVÁCS GÉZA: A nőket szeretni kell az év többi napján is. SEBŐK PÁL: Hétvégén fogjuk ünnepelni a párommal.- A munkából kivesszük a részünket és keményen dol­gozunk. Úgy vélem, ezért jár a megbecsülés - válaszolta kérdésünkre Szegedi Lászlóné.- Szép nap a nőnap, ilyenkor minden nő különlegesnek és fontosnak érezheti magát. Az ajándék csak egy jelképes dolog, amit a gyermekeimtől és a főnökömtől kapok - je­gyezte meg a megyeszékhe­lyen élő Illés Mihályné. Kovács Géza szerint a nőket szeretet és tisztelet övezi, hiszen a férfiak „nem léteznek” nők nélkül. - Fontos, hogy a meg­becsülésüket ne csak ezen a napon mutassuk ki, hanem az év többi napján is - tet­te hozzá. Szabó Fruzsina úgy véli, a megbecsülés és a sze­retet a legfontosabb, de nem csak ezen a napon. - Szere­tem, amikor virágot kapok, különösen a rózsát. Bár nem tartom rendkívülinek ezt a napot, mégis jólesik a ked­veskedés - mondta él a fiatal lány. - A nők sok mindenhez értenek, és rengeteg dolgot elvégeznek. Ez becsülendő dolog - tette hozzá a barátja, Trencsényi István. A nyíregy­házi Sebők Pál szeret kedves­kedni párjának, leginkább egy csokor virággal, de többnyire hétvégén ünnepelnek, mivel hétköznap az iskola mellett kevés idejük jut egymásra, így a programokat is akkora tervezik. km * Hömpölygöttatömeg Elizabet és mamája, Csilla is kedvére válogathatott cse­megézhetett a gyermekruhák és játékok között vasárnap a Kelet-Bababörzén, a Bem József Általános Iskolában. FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents