Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-01 / 51. szám

2016. MÁRCIUSI-KEDD KELET A célba vett íjász és Saul Ezekben a hetekben játsszák a filmszínházak A Lovasíjász dmű művet, már amelyikben játsszák. A film körül ugyanis valóságos politikai hisztéria alakult ki, és a mozik jelentős része elzárkózott a vetítéstől. Néhol azért megtekinthető, általában olyan helyeken, ahol a mozi üzemeltetőjének reggelente keleten kel fel a Nap, és nem nyugaton. (Mert mint tudjuk: „...jobbra pedig kél”.) S van egy másik film is, ami körül ugyanaz a politikai hisztéria kavarog, csak pepi­tában, ez pedig a Saul fia. A közbeszédben vetélytársként kezelik a két filmet, holott műfaji értelemben ez olyan, mintha egy lovat hasonlíta­nánk össze egy hallal, pedig annyi csak bennük a közös, hogy mindkettő állat. S hogy miért? Talán mert a közbe­szédet is a politika alakítja, mint tudjuk. Az persze nem teljesen világos, milyen poli­tika, de bizonyára soha nem is fogjuk megtudni. Nagyobb baj, hogy eléri a célját, és ki ezt, ki azt kezdi el utálni, míg a végén mindenki vesztes­ként kerül ki ebből a gonosz játékból. Pedig csak kevés kell hoz­zá, hogy meglássuk a közöst is a két filmben. Az egyik a szabadság hiányáról, a másik pedig annak lehetőségéről szól. Persze másról is. Tör­ténelemről például, amiről Kassai Lajos okosan állapítja meg: abban a szemlélet, míg a tudományban, tudásban a tapasztalat az irányadó. És hogy az egyik pokoltánc, a másik pedig pátoszos, már- már giccses idill? Természe­tesen, milyen más legyen a pokol és a paradicsomi állapot? Az immár Oscar-dí- jas Saul fiát többszörösen nem kell félteni. Állítólag Kassait se, ő Dél-Afrikában és Katarban adta át legutóbb is a tudást, mert mint mondja, a világ rendkívüli módon nyitott. Ám ha így van, már csak azt kellene megtudni, ki a kőműves, aki falakat húz körénk, közénk. jozsef.matyasovszki@kelet.hu Felragyogott a magyar film csillaga Még a legavatottabb filmértőket is örömmel tölti el a magyar mo­zifilm nemzetközi sikere. NYÍREGYHÁZA. Tegnap hajnal­ban bizonyossá vált, amire annyian vártunk: harminc négy év után végre ismét ma­gasan ragyog a magyar film csillaga. Az amerikai filmaka­démia a legjobb idegen nyel­vű filmnek választotta Nemes Jeles László alkotását, a Saul fiát. A fővárosban több nyil­vános vetítésen is lélegzet visszafojtva várták a boríték felnyitását, és óriási volt az ováció, amikor megnevezték a nyertest. Lapunk a Nyíregy­házi Egyetem két tanárának kérte ki a véleményét az ese­ménnyel és a győzelemmel kapcsolatosan. Kifinomult ízléssel Dr. Csobó Péter docens, a Filo­zófiai Intézeti Tanszék tanára nagy barátja a filmeknek, de a díjkiosztót közvetítése alatt békésen aludt az ágyában.- Nem szoktam az Oscar díjkiosztót nézni, önmagában nem tartom annyira érdekes­nek, s a végeredményt is csak hellyel-közzel követem. Azt persze tisztán látom, hogy néha jól választ az akadémia, és a díjakat valóban fontos filmeknek adják, de az ese­tek többségében fércmunkák Ez a film kiváló, min­den korábban látott sablont mellőz. DR. CSOBÓ PÉTER kapnak jogosulatlanul figyel­met, legalábbis az én ízlésem­mel ritkán esik egybe a vég­eredmény.- A Saul fia szerintem meg­érdemelten kapta meg az arany szobrot, bár a vele ver­sengő filmekből egyet láttam. Csak örülni lehet a hazai si­kernek. Ennek ellenére én is tapasztaltam, hogy valaki csupán azért zárkózik el a megtekintésétől, mert holo- kauszt-témát dolgoz fel, ami már önmagában is rettenetes. Nyilván én se szeretnék min­den héten ilyen súlyos tör­téneteket nézni a moziban, de ez a film valóban kiváló, minden közhelyességet, ko­rábban látott sablont mellőz. Nekem személy szerint pél­dául sem a Sórstalanság, sem a Schindler listája nem tet­szett, de a Saul úgy tud izgal­mat teremteni, hogy nem lá­tunk erőszakot, és nem válik egy pillanatra sem érzelgőssé a film. Eredeti a koncepció, ráadásul egy elsőfilmes mun­kája. Meglepődtem volna, ha nem nyer, ugyanis azt előre lehetett látni, hogy jól előké­szítették az útját a sajtóban. Dr. Drabancz M. Róbert do­cens, a Nyíregyházi Egyetem másik filmértő szakembere- Számomra a magyar győ-* zelem az elmúlt év tavaszán meghozott döntéseink he­lyességét és a megérzésein­ket is igazolta - mondta el Dr. Drabancz M. Róbert, aki sokat fáradozik azon, hogy a nyír­egyházi Krúdy Art Mozi ne csak nyereséggel működjön, de színvonalas programot is kínáljon. az egyik internetes portálon követte fél szemmel az ese­ményeket.- Ez az egész Oscar-cere- mónia versenyről, kapitaliz­musról és közönségről szól, így innen nézve egy vérbeli, esztétikai élvezeteket kereső filmrajongónak az Oscar nem jelent semmit. A végered­mény egyáltalán nem lepett- Amikor a forgalmazó fel­hívta a figyelmünket a Saul fiára, mi a felkínált amerikai kereskedelmi tucatfilm he­lyett egy akkor még ismeret­len filmrendező alkotását tűz­tük műsorra. Szinte elsőként vetítettük a filmet. Rá néhány hétre Cannes-ban robbant a bomba, és kezdett beigazo­lódni, hogy művészi szem­meg, úgy érzem, hogy a filma­kadémia egy évvel ezelőtt vett egy nagy lélegzetet, és ez a le­vegő tartósan „bennszorult”. Régi értékek és szereplők- Összességében azt mon­danám: nincs kreativitás és innováció, a régi értékek és szereplők uralták a terepet, illetve tartották a pozíciót, a magyar siker viszont öröm­teli fejlemény. A film valóban kvalitásos, számunkra fontos dolgokról beszél. Nem érzem fölöslegesnek és soknak, fel sem merül bennem, hogy már megint egy holokauszt-téma.- A filmkritikái fogadtatást látva, és a Golden Globe után szinte már elvárt volt ez a si­ker. Ám hogy kimagaslott-e a többi közül, nehéz eldönteni. Az európai emberhez közel álló, művészi igényű filmek szinte összehasonlíthatatla­nok egymással. Lehetetlen összevetni a dél-amerikai filmet - amelyben fantaszti­kum, álom és mitológia keve­redik - mondjuk a dánnal, ami morális kérdéseket feszeget - osztotta meg a véleményét dr. Drabancz M. Róbert. km-MJ pontból is jól döntöttünk. Rá­adásul az Oscarra nomináltak közül két film kivételével már valamennyit játszottuk. Egy kisebb filmszínház sokkal ru­galmasabban tud reagálni a változásra, és a Saul nyíregy­házi nézettsége most körül­belül az ötezres nézőszámhoz közelít - adta tudtul a Nyír­egyházi Egyetem tanára. Az első között tűzték műsorra a filmet @ Plakátok között Hetek óta hívogatja a nyíregyházi filmbarátokat a Krúdy Art Moziban az immár Oscar-díjas film, a Saul fia plakátja. FOTÓ SIPEKI PÉTER A Saul fia című magyar film díjai és elismerései 2015: Jelölés - Arany Pálma (Cannes) 2015: Az év legjobb idegen nyelvű filmje 2015: Nagydíj (CarmesjH fesztivál) - National Board of Review of Motion 2015: FIPRESCI-díj (Cannes-i fesztivál) Pictures 2015: Technikai-művészi Vulcain-díj (Cannes-i fesztivál) (Zányi Tamás hangmérnök) ___________ 2015: Francois Chalais-dl) (Cannes-i fesztivál) __________________ 2015: A zsűri különdlja - 21. Szarajevói filmfesztivál ________________ 2015: Fődlj - Operatőrök nemzetközi fesztiválja, Bltoia ______________ 2015: A legjobb rendezés díja - War on Screen, Chalons-en-Champagne _____ 2015: Kritikusok díja - CinEast filmfesz­tlvál, Luxemburg ______________ 2015: jelölés - legjobb külföldi film - Brit Független Filmdíj (BIFA) _________ 2015: Fődíj - zágrábi nemzetközi filmfesztivál ________________ 2015: A legjobb rendezés dija - stockhol­mi nemzetközi filmfesztivál________ 2015: Bronz Béka díj - Camerimage filmfesztivál, Bydgoszcz 2015: A legjobb első film - UK Jewish Film Festival 2015: A legjobb elsőfilm - New York-i Filmkritikusok Egyesüle (NYFCC)[15] 2015: Az év legjobb külföldi filmje - Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetsége (LAFCA)___________________ 2016: A legjobb Idegen nyelvű film ­Golden Globe-dlj ______________ 2016: A legjobb külföldi film - 31. Inde- pendent Spirit Awards, Los Angeles 2016: Jelölés - legjobb elsőfilmes rendező - Amerikai Rendezők Céhének díja (PGA Awards), Los Angeles _____ 2016: Jelölés - legjobb külföldi film — César-díj __________________ 2016: Megosztott díj - Spotlight Award - Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) (Erdély Mátyás operatőr) 2016: B. Nagy László-dfj - Magyar Filmkritikusok Díja __ _ 2016: A legjobb férfi főszereplő - Magyar Filmkritikusok Díja (Röhrig Géza) __ 2016: A legjobb hangmérnök - Magyar Filmkritikusok Díja (Zányi Tamás) 2016: A legjobb operatőr - Magyar Filmkritikusok Díja (Erdély Mátyás) 2016: A legjobb rendező - Magyar Filmk­ritikusok Dija (Nemes Jeles László) _ 2016: A legjobb Idegen nyelvű film ­Nemes Jeles László filmrendező FOTÓ: INTERNET Konferenciára viszik a megye kincseit Kérdések és válaszok dr. Bogár László estjén FEHÉRGYARMAT. Dr. Bogár Lász­ló Pro-Urbe díjas közgazdász, egyetemi oktató és publicista tart beszélgetéssel egybekö­tött előadást március 3-án, csütörtökön a fehérgyarmati Betyáros Csárdában. A népszerű magyar közéleti személyiség és politikai elem­ző előadásaiban általában ké­nyes bel- és külpolitikai kér­déseket feszeget, valamint olyan problémákra is választ keres, melyekről máshol, hi­vatalos fórumokon nem esik szó. Eddigi kutatásai során első­sorban a hálózatok világura­lom megszerzésében játszott szerepével, a nemzet kitörési lehetőségeivel, a rendszervál­tás kérdéseivel, a globalizmus veszélyeivel és a létezés nagy kérdéseivel foglalkozott, km Nem csak a múlt emlé­keinek feltárására, de egymás segítésére is szövetkeztek a régé­szek. NYÍREGYHÁZA, MISKOLC. Immár ötödik alkalommal rende­zik meg Miskolcon március 3-án, csütörtökön az Észak­kelet-Magyarországi Regio­nális Régészeti Konferenciát, melynek ötletgazdája a mis­kolci Herman Ottó Múzeum régészeti osztálya volt. Az összejövetelt eredeti­leg arra szánták, hogy a ré­gióba tartozó három megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar - múzeumainak, valamint a Miskolci Egye­tem Régészeti Tanszékének archeológusai beszámol­hassanak az előző évi feltá­rásaikról, kutatásaikról. Az előadások mellett azonban le­hetőség nyílt egy viszonylag széles körű eszmecserére is. Az esemény kiemelkedő fon­tosságát az adja, hogy a szom­szédos múzeumok munkatá­rainak kutatásai nemegyszer összefüggnek egymással, és a konferencia alkalmával első kézből értesülhetnek a leg­újabb leletekről, megfigyelé­sekről a szakemberek. Népszerű ás családias Az első években még családi­as hangulatú összejövetelek egyre népszerűbbé váltak a szakmán belül is, így szép lassan a konferencia vendé­geihez más megyék kutatói, s később - nemzetközi rangot adva a találkozónak - szlovák és román régészek is csat­lakoztak. Ez a tendencia az idén is folytatódik. Megyén­ket Toldi Zoltán és Pintye Gábor képviseli egy-egy előa­dással: előbbi a Beregi Ára­pasztó Tározóhoz kapcsolódó ásatások legfrissebb eredmé­nyeit mutatja be, utóbbi pe­ásatásáról fotó: magánarchIvum dig a mátészalkai Fellegvár területén végzett feltárásairól számol be. A beregi ásatások egy rendkívül látványos, késő bronzkori kerámiaanyagot tártak fel, és - egyebek mellett - egy Árpád-kori kohó is nap­világra került. A mátészalkai feltárások legfontosabb hoza- déka pedig egy kora Árpád-ko­ri temető felfedezése volt. Posztert készítenek A Jósa András Múzeum régé­szeti osztálya egy poszterrel is készül, melyen a nyugati elke­rülő nyomvonalán talált egyik császárkori településről, a por- csalmai 17. századi éremkincs­ről, valamint az elpusztult ti- szadadai templom kutatásáról mutatnak be néhány képkoc­kát a miskolci Pannon-tenger Múzeum konferenciatermé­ben - tájékoztatta lapunkat Pintye Gábor. KM Thermotus Egészségre és környezetre ^ ártalmatlan szigetelőanyag! Befúvásos, cellulóz alapú hőszigetelés, födémek utólagos szigetelése! Bővebb információ és ingyenes szaktanácsadás: www.ladanyi.hu. valamint a 30/289-9891-es telefonszámon. Védetem a hideg, a meleg és a rágcsálók ellen. HIRDETÉSEK

Next

/
Thumbnails
Contents