Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-25 / 71. szám
2016. MÁRCIUS 25., PÉNTEK A lengyel alma viszi a prímet... Fél hektáron terült el Humicskó József (jobbra) almása. A tiszaberceti gazda nem látott más kiutat: végső elkeseredésében kivágta a fáit fotó: pusztai Sándor A NAK megyei elnöke hivatalos levelet írt Győrffy Balázsnak a helyzet megoldását kérve. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG.- Befektetéssel arányos, tisz- tes'jövedelmet eredményező termelői árakra lenne szükség, hogy működjön ez az egész - említett még egy érvet az almafái kivágása mellett a tiszaberceli Humicskó József. Lapunk annak igyekezett utánajárni: valóban annyira nehéz kenyér manapság az almatermesztés, hogy valaki húsz év után azt mondja, neki ebből elege van? Rögtönzött almapiaci körképünkből kiderült: jelenleg a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a piacot ellepte a lengyel termesztőknél bennragadt alma, amelyet az orosz embargó okozta veszteségeik mérséklése érdekében zúdítottak Európára. Emiatt fordulhatott elő az, hogy a magyarországi piacon a gyümölcs ára még a tavalyinál is alacsonyabb szintre került. Nem jöttek be a számítások Az Alma Terméktanács elnöke, Takács Ferenc szerint a legtöbben arra számítottak, hogy tavasszal, a tárolás után drágábban tudják majd eladni Jelentős mennyiségben áramlik be a lengyel alma. H JL RÁCZIMRE *tar Mk az almát, viszont az olcsóbb lengyel gyümölcs miatt eltűntek a vevők a magyar hűtőházakból (egyes becslések szerint februárban mintegy 1,0-1,2 millió tonna alma volt a lengyel tárolókban).- A legnagyobb probléma az, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt az alma tárolhatósága nagyon rossz, szinte minden fajtán megjelentek bizonyos betegségek, még a köztudottan jól tárolható Idared fajtánál is. Csökkenti a gazdák kárát, hogy április elején lesz olyan ipari feldolgozó, amely megkezdi a hűtőházakban bennragadt alma feldolgozását, de a tervezett felvásárlási ár sok esetben a tárolási költségeket sem fedezi - tette hozzá lapunknak nyilatkozva Takács Ferenc. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke is tisztában van a fent említett problémával.- Az utóbbi hetekben egyre több jelzés érkezett hozzám a megyei termesztőktől arról, hogy jelentős mennyiségben érkezik lengyel alma hazánkba, illetve rajtunk keresztül Romániába, ezzel komoly piaci zavart okozva - mondta el lapunknak a megyei elnök. Rácz Imre arról is beszámolt, hogy a falugazdászok közreműködésével felmérést készítettek március 19-21-e között.- A megyénkben körülbelül 11 ezer tonna szerződés nélkül betárolt, még a tárolókban lévő almáról szereztünk tudomást. Sajnos olyan jelzést is kaptunk, hogy az iskolagyümölcs-programban is megjelent a lengyel alma, valamint az EKÁER-rendszert kijátszva is jelentős mennyiségben érkezik hozzánk külföldről gyümölcs - fogalmazott Rácz Imre, aki szerint egyes termesztők és szervezetek az évek óta tartó alacsony üzemi jövedelem, valamint a tavalyi alacsonyabb termésátlagok, illetve az idei szezon elején felmerülő jelentős költségek kifizetése miatt nehéz, akár kilátástalan anyagi helyzetbe kerültek. Rácz Imre levelét megírta... A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke a helyzet rendezése érdekében levelet írt a kamara országos elnökének, Győrffy Balázsnak. Ebben központi segítséget kér az értékesítéshez, mivel a fel-felröppenő hírek szerint a lengyel gazdák ismételten exporttámogatást kapnak az ottani kormánytól. Arra is megkértem Győrffy Balázst, hogy kezdeményezzen bizonyos lépéseket a szakminisztérium agrárpiacokért felelős szervezeti egységénél. Szigorúbb közúti és értékesítési ellenőrzésekre lenne szükség az előrelépéshez - közölte Rácz Imre. km-gb,tg Nincsen elragadtatva A mezőladányi Király Ferenc húsz éve foglalkozik almatermesztéssel. Még finoman is fogalmazunk akkor, ha azt mondjuk: nincs elragadtatva a mostani almapiaci helyzettől.- Nem tudom miért, de tele vagyunk lengyel almával, jobb a minősége a magyarnál, mégis olcsóbban tudják adni a lengyelek. Bár azt tudni kell, hogy ott öt százalékos áfa van ezen a gyümölcsön, és a hírek szerint a kormányuktól exporttámogatást is kapnak - mondta lapunknak Király Ferenc, akinek jelenleg is 100 tonna almája áll hűtőházban.- Két pályázatot is beadtam a tárcához. Szeretnék saját hűtőházat, illetve korszerűsíteném a gyümölcsösömet. Remélem, sikerül, mert különben nehéz lesz talpon maradni - tette hozzá. Újra magyar tulajdonban a MOM Zrt. A tulajdonosváltás ünnepi tortáját együtt szelték fel fotó: mom Ismét százszázalékos hazai - mondható el az 1876-ban alapított társaságról. Budapest. Hazai befektetési csoport vásárolta vissza a német Diehl konszerntől az emblematikus mérőműszergyártó vállalatot - jelentették be csütörtökön Budapesten, a MOM Kulturális Központban. A cég eddigi tulajdonosa, a német Diehl (üzleti modellváltás részeként) felajánlotta a lehetőséget a MOM Zrt. menedzsmentjének a tulajdonszerzésre, menedzsmentkivásárlás keretében. Az ügyletben kulcsszerepet játszó K&H Bank vállalati üzletágának vezetője, Peter Roebben elmondta: 2002 óta kizárólagos pénzügyi partnerként, jó kapcsolatokra építve tudtak banki hitellel hozzájárulni a sikeres tulajdonosváltáshoz. Az okosmérésé a jövő- A szoros együttműködés továbbra is megmarad a két cég között: a MOM Zrt. számíthat az eddigi tulajdonos nemzetközi hátterére, illetve a Diehl Metering divízió kulcspartnerévé válik - hangsúlyozta Me- tens Regis vezérigazgató. A MOM Zrt. kereskedelmi vezetője, Tímár Dávid pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nyugati színvonalon működtetett, költséghatékonyan üzemelő vállalat került hazai tulajdonba. Elhangzott továbbá, hogy a MOM Zrt. az egyetlen magyar székhelyű vízmé- rőműszer-gyártó vállalkozás, amely az iparág globális piacán is jelentős üzleti szereplő. Az iparág új, meghatározó trendje egyértelműen az okosmérés. A társaság 1876-os megalapítása Süss Nándor, a Kolozsvári Műszaki Egyetem tanárának nevéhez kötődik. A mechanikai műszerekkel, optikai lencsékkel foglalkozó cég 1938-ban vette fel a Magyar Optikai Művek Rt. nevet. Fontos mérföldkő a társaság mátészalkai gyárának 1971- es megalapítása, az üzemben szemüveglencsék mellett mechanikai termékeket, vízmérőket is gyártanak. km-nyzs Juhászné Hibján Ildikó FOTÓ: PALICZ ISTVÁN Ajándékot ért a győztes recept NYÍREGYHÁZA. A húsvéti süteményes magazinunk olvasóink receptjei alapján készült, a hatvan sütileírás egyharma- da Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett. A győztes recept beküldőjét ezúttal is díjaztuk: Juhászné Hibján Ildikó tegnap vette át ajándékát szerkesztőségünkben, km Júdáspénz Almaország városkájának zöldséges bódéjában almák kacsingatnak a vándorra. Szép darabos mindahány, gyönyörűen adjusztálva, tükrösen, édes-lédúsan kelleti magát, nem egészen 300-ért. Ahhoz képest, hogy határokon át (regisztrálva vagy anélkül?!) a lengyelektől 50 forint körüli áron kerül hozzánk, igen drága. Ez a magyar kereskedő. Őt aztán nem érdekli, hogy tönkreteszi a szabolcsi termesztőt, akinek a lengyel dömpinget Európára zúdító orosz embargó elmúltával újra a szemébe kéne nézni. Nem érdekli, hogy ma megnyúzza azt a birkát, amelyből ha jól tartaná, vele vállvetve holnapután is tisztességesen meg lehetne élni. Á, dehogy! Itt a pillanat megfogni az isten lábát, s ha a saját keresztapja betárolt - tény, hogy aszály sanyargatta - almája rohad is rá a kedves rokonra, neki akkor is kell a váratlanul ölébe hulló extraprofit és a júdáspénzből vásárolt új „merdzsó”. Azért a honi termelő sem „ostya”. Tisztelet a céltudatos, szakmailag törekvő kivételnek, az átlaggazda mindent, minden „gyüttment” mérnöktől jobban tud, a legmegalapo- zottabb szaktanácsra is csak húzza a száját. Magából indul ki, zsigerből bizalmatlan. A legokosabb javaslatra is legyint, mert hát befektetésbe kerülne a megvalósítás. A lengyelek egyébként összefogtak, náluk az egyik gazdaszövetkezet 18 ezer hektár almaültetvény termését tárolja, készíti ki és - ha kell -, önti önköltségen a piacra. Ők jól csinálják. No de nem is velük van a bajunk... bela.galambos@kelet.hu Égett a hűtőolaj nyírtelek. Kigyulladt egy villanymozdony transzformátorának hűtőolaja csütörtök reggel Nyírtelek-Görögszállás vasútállomáson. A szerelvényen 180-an utaztak, senki sem sérült meg. km Kelet kvíz A települést 1629-ben Mellth Péter kls- várdai földesúr és szatmári várkapitány katonái pusztították el. a) Tiszabezdéd b) Kék c) Nyírkércs d) Dögé A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük ön milyen gyakran eszik almát? FUTÓ DÓRA: Azt DOZSNYÁK ÁBRAHÁM: BARNA KATALIN: Jobb eszem, ami az adott Finom süteményeket a magyar alma, mint évszakban kapható. sütünk belőlük. külföldről behozott. GÉMES PÉTER: Mindig NAGY ADRIÁN: A bolti RÓKA ZITA: Csak a megeszem a menzán alma minősége nem hazai gyümölcsöt kapott almát. olyan jó. eszem meg. A nyíregyházi Futó Dóra ha teheti, eszik almát, de ez függ a termék árától is. - Nálam évszakfüggő, milyen gyümölcsöt fogyasztok szívesen, általában azt eszem, aminek éppen szezonja van - tette hozzá a fiatal lány. Dozsnyák Ábrahám azt mondja a banán minden évszakban megvásárolható, így azt eszik rendszeresen, az almát pedig inkább sütemények készítéséhez használják fel a családban. - Naponta igyekszem egy almát megenni, mert nagyon egészséges. Van néhány almafánk saját fogyasztásra, de a permetezésük túlságosan drága - mondta Barna Katalin, aki szerint a magyar almafajták jobbak, mint a külföldről behozottak. A megyeszékhelyen élő Gémes Péter mindig elfogyasztja a menzán kapott almát, mert tudja, hogy magyar terméket eszik és szerinte ennek á minősége a legkiválóbb. - Nem sűrűn szoktam almát enni, mivel amit a boltokban vásárolok, elég puha és fonnyadt, így inkább a külföldről beszállított gyümölcsöket veszem meg - jegyezte meg Nagy Adrián. Róka Zita kétnaponta fogyaszt almát, és inkább a hazai mellett dönt. - Édesapám rendszeresen hoz haza almát, így nem kérdés, hogy nálunk ez a legnépszerűbb gyümölcs. KM-PB, MA ■ Ökumenikus istentiszteletet tartottak Családi körben vehettek részt a tiszalöki büntetés-végrehajtási intézet fogvatartottjai azon az ökumenikus istentiszteleten, amelyet nagycsütörtökön tartottak. fotó: pusztai Sándor
