Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-19 / 66. szám
KELET 2016. MÁRCIUS 19., SZOMBAT Lázár János fotó: MTI Elégtételt kell kapniuk a keleti megyéknek gyula. Elégtételt kell kapniuk a keleti megyéknek, amiért az elmúlt száz évben nem kaptak kellő figyelmet - hangsúlyozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Gyulán, az Almásy-kastély átadásán. A tárcavezető a többi között azt is elmondta, hogy 2010 óta az Orbán-kormány - elődeivel ellentétben - nemcsak nyugatra, hanem keletre is tekint. MTI Biztató volt az évkezdet a rekord után Budapest. Jól indult az év a turizmusban, januárban a vendégek és vendégéjszakák száma emelkedett, a szállásdíjbevételek is országszerte nőttek, ami kiegyensúlyozott évkezdet a tavalyi rekordév után - mondta Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva. mti Csökkent az influenzások száma Budapest. Csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma: március 7. és 13. között az előző hetinél 35 százalékkal kevesebb, 23 600 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A 10. héten a fővárosban és tizenöt megyében csökkent, Csong- rádban nem változott, Békés, Somogy, Vas megyében J emelkedett az influenzaszerű j megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma. MTI Megállapodás az EU és Törökország között FOTÓ:AFP Az uniós vezetők dűlőre jutottak az EU és Törökország közötti migrációs egyezmény szövegéről. Brüsszel. Az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Európai Unió és Törökország közötti migrációs egyezmény módosított szövegéről - ezt Juha Sipila finn kormányfő a Twitteren jelentette be. Már vasárnaptól Tájékozott források korábban azt közölték, hogy Ahmet Davutoglu török kormányfő kész elfogadni a kompromisz- szumos megállapodástervezet jelenlegi szövegét, amelyet hosszas egyeztetés után bocsátottak vitára az uniós vezetők tanácskozásán. Az uniós állam- és kormányfőknek csütörtökön - a március 7-én ismertetett török javaslatokból kiindulva - sikerült megállapodniuk a tervezett kétoldalú egyezmény kompromisszumos Orbán Viktor Brüsszelben szövegéről. Péntek délelőtt pedig Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, valamint Mark Rutte, a miniszterek uniós tanácsának soros elnökségét ellátó Hollandia kormányfője tárgyalt külön Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel. Uniós források szerint a csütörtöki tárgyalásokon nem sokat változtattak a vitára bocsátott szövegtervezeten, és sikerült eloszlatni a körvonalazódó megállapodás jogszerűségével kapcsolatos aggályokat. Emellett sikerült biztosítani azt is, hogy a menedékkérők visszaküldésekor betartsák a nemzetközi jogi kötelezettségeket. Az elfogadott megálla- | podástervezetben állítólag kiemelték, hogy a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni, valamint arra is kitértek, hogy az érintettek Törökországba történő visszaküldésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt fognak venni. Azt is hangsúlyozták, hogy a Törökországgal szembeni uniós ví- | zumkényszer eltörlése akkor lehetséges, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének. A nevük elhallgatását kérő uniós diplomáciai források korábban úgy tájékoztattak: ha sikerül megállapodásra jutni Törökországgal, az illegálisan Görögországba érkezett migránsok visszaküldésének rendszere már vasárnaptól érvénybe léphet. Erre azért lenne szükség, hogy az útra kelni készülők és az embercsempészek számára is üzenetértékű legyen az, hogy a továbbiakban jogellenesen nem tudnak belépni az unió területére. mti Vendégkommentár Dr. Hajnal Béla építkezhetünk Egyre több tény bizonyítja, hogy a gazdasági, társadalmi és pszichológiai tényezőknek nagyobb hatásuk van a népesség egészségi állapotára, mint az egészségügyi ellátásnak. A rendszerváltás után pl. látványosan nőtt (nem kis mértékben a növekvő munkanélküliséggel összefüggésben) a közepes és súlyos depresszióban szenvedők aránya, elsősorban a 45 év feletti korosztályban. Az egészségi állapot általános szintjéről sokat mondanak a 2003-as országos lakossági egészségfelmérés adatai, mely szerint a középkorú férfiak 10 és a nők 13 százalékának nehézséget jelent 200 métert megállás nélkül megtenni, a 65 éven felüliek körében ez az arány a férfiaknál már 40, a nőknél 50 százalékos. Kopp Mária orvos-pszichológus néhány éve egyik tanulmányában nemzetközi kutatásokra hivatkozva azt fejtegette, hogy minél nagyobbak egy társadalomban a jövedelmi különbségek, annál rosszabb a lakosság egészségi állapota és a halálozási arány. A viszonylagos társadalmi-gazdasági lemaradás átélése, a reménytelen, kontrollvesztett lelkiállapot, a megfelelő konfliktusmegoldási készségek hiánya a magyar népesség egészségromlásának igen fontos tényezője. Mindezt tovább erősíti a társadalmi kapcsolatok felbomlása, a megtartó közösségek hiánya. A fenti szerző évekkel ezelőtt a lakosság jövővel kapcsolatos várakozásait vizsgálva azt találta, hogy nem a legszegényebbek a legreménytelenebbek, hanem az alsó középosztályhoz tartozó mintegy 4 millió ember jelentékeny része, akik közül sokan attól félnek, hogy szerény életszínvonalukat sem képesek fenntartani, hanem tovább csúsznak lefelé a jövedelmi lejtőn. Egy új OECD-tanulmány szerint összefüggés van a jövedelemegyenlőtlenség növekvő mértékei, valamint a megfigyelt országok lehetségesnél lassabb növekedése között. Az 1980-as évek közepén a népesség leggazdagabb és legszegényebb tíz százaléka jövedelmének aránya 7:1 volt az OECD-országok átlagában, negyed század múlva ez az arány 9,5:l-re változott. A 21 vizsgált ország közül (Magyar- ország nem szerepelt az elemzésben, mert csak 1996-ban váltunk OECD-országgá) 16-ban nőtt a jövedelemegyenlőtlenség, háromban változatlan maradt, két országban pedig csökkent. Hazánkban az átlaghoz közeli szorzó érvényesül, ennek egyik oka sok más mellett, hogy a ’80-as évek végén (szocialista viszonyok közepette) a jövedelemegyenlőtlenség mértéke már meghaladta Svédországét. A jómódú szülők átlagos képességű csemetéi jobban érvényesülnek, mint az iskolázatlanok tehetséges gyerekei. MSZP: választási csalás Devizaárfolyam (2016.03,18.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 310,82 +0,04 USA dollár 275,72 +0,67 Svájci frank 284,16 + 1,19 Angol font 398,14 +5,07 Román lej 69.53 +0,10 Ukrán hrivnya 10,44 +0,13 Horvát kuna 41,26 +0,08 Lengyel zloty 72,78 +0,42 9 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Tóbiás József szerint az NVB-nek meg kell változtatnia rossz döntését. BUDAPEST. Az MSZP el- nök-frakcióvezetője a Nemzeti Választási Bizottság (NBV) azonnali összehívását követeli, hogy a testület kimondja: rossz döntést hozott a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazásról és hitelesíti a szocialisták népszavazási kezdeményezését. Tóbiás József sajtótájékoztatón azt mondta, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt február 23-án készült, most nyilvánosságra került felvételekből világosan kiderül, választási csalás történt. Emlékeztetett arra, az NVB - az általa megismert felvételek alapján - nem látott összefüggést Erdősi Lászlóné és a verőemberek között. Hozzátette: azt várják, az NVB mondja ki, rossz döntést hozott és helyt ad a szocialista Nyakó István vasárnapi boltzárral kapcsolatos nép- szavazási kezdeményezésének. Szerinte az NVB a döntését, amelyet Patyi András sem j szavazott meg, valamilyen J központi irányításra hozta meg. Tóbiás József a Kúriát is arra kérte, hogy az új bizonyíték ismeretében semmisítse meg az Erdősi Lászlóné kérdését hitelesítő NBV-döntést. A Bors honlapján hozta nyilvánosságra a február 23- án az NVI előtt készült ipari kamarás felvételeket, mely szerintük bizonyítják: Erdősi Lászlóné és kísérője a szocialisták után érkezett az irodához, de a „kopaszok” előreengedték. MTI „Politikailag motivált koncepciós per” Jogerősen bűnösnek mondta ki a bíróság Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt. Budapest. Jogerősen bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kényszerítésben Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben pénteken a Fővárosi Törvényszék, és megrovásban részesítette őket. Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen. Herényi Károly az utolsó szó jogán arról beszélt, politikailag motivált koncepciós per indult ellenük, és tulajdonképpen akkor követtek volna el bűncselekményt, ha nem hozzák nyilvánosságra a hangfelvételt. MTI A tárgyalóteremben FOTÓ: MTI A számítások szerint a gazdasági növekedés 8,5 százalékkal volt kisebb a lehetségesnél az OECD-országokban, ami évente 0,35 százalékpontnyi kiesésnek felel meg. A gazdasági növekedés azért kisebb, mert 1. a kisebb jövedelműek kevesebbet képesek fordítani a következő nemzedékek képzésére; 2. a társadalmi mobilitás (amikor a gyermekek elhagyják apjuk társadalmi-gazdasági főcsoportját, pl. villanyszerelő gyermeke villamosmérnök lesz) esélyei annál kisebbek, minél nagyobb a jövedelemegyenlőtlenség; 3. a felnőttek képzését gátolja a háztartás kisebb jövedelme. Vagyis az a társadalom növelheti gazdaságát gyorsabban, amely képes csökkenteni a jelenleg fennálló jövedelemegyenlőtlenséget a népesség felső és alsó rétegei között. A cél, hogy megelőzzék az alsó középosztályba tartozó szülők és még inkább a következő nemzedék lecsúszását. Számos ország tapasztalata szerint a szegény rétegek helyzetén leghatékonyabban és legtartósabban az oktatás segíthet. Olyan készségek és ismeretek átadására van szükség, amelyekkel az egyén sikeresen léphet a munkaerőpiacra, jövedelmét a nagyobb teljesítményével növelheti. A közoktatás viszont nem tud megfelelni annak az igénynek, hogy felzárkóztassa a különböző készségekkel és képességekkel iskolába kerülő tanulókat. Sőt minden elemzés azt mutatja, hogy az általános és középiskolákból még nagyobb teljesítménykülönbséggel távoznak tanulmányaik befejezése után, mint ahogy oda érkeztek. Ez azt is jelenti, hogy a jómódú szülők átlagos képességű csemetéi jobban érvényesülnek a továbbtanulásban és az elhelyezkedésben, mint az iskolázatlan szülők tehetséges gyermekei. Egy felmérés szerint az első osztályba érkezők között igen nagy az értelmi különbség. A legjobbak a 9 évesek értelmi szintjén állnak, a leggyengébbek között akadnak olyanok is, akik a 4 évesek átlagos szintjét ütik csak meg. Ilyen viszonyok közepette a közoktatás a társadalmi mobilitás megalapozását a legjobb akarata szerint sem képes ellátni. A tehetséggondozásban vannak szép eredmények, de ez csak a jéghegy csúcsa. Alapos változásokra van szükség ahhoz, hogy kiapadhatatlan forrásunkból, a tehetségből egyetlen tanuló se vesszen el. A szerző' a Debreceni Egyetem professzora, az MTA Demográfiai Bizottságának tagja kelet@kelet.hu