Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-14 / 62. szám

2016. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ KELET Nyelvtudás nélkül nehéz Az Unilever Kft. környe­zetmérnökök felvételét mindenképpen tervezi. MÁTÉSZALKA. NYÍRBÁTOR. La­punk két tucat fiatal útitársául szegődött: az egyik csapatot az Unilever háztartás-vegyi­pari gyárába kísértük el, míg a másik társasággal a Diehl Aircabin Kft. repülőgép-al­katrészgyártással foglalkozó üzemét látogattuk meg. Az angol mindent visz Az Unilever gyárigazgatója, Buss Viktor szerint a magyar mérnökképzés briliáns, vi­szont a nyelvi oktatás szín­vonala, illetve a fiatalok ez irányú fogékonysága komoly kívánnivalót hagy maga után, ezért útravalóul azzal en­gedte el a hallgatókat: „min­denképpen beszélni kell egy idegen nyelven, célszerű az angolt választani, mert még a német cégeknél is ez az üzleti nyelv.- 2020-ra szeretnénk meg­duplázni a termelésünket, ehhez mérnökökre lesz szük­ségünk. A fejlesztéssel párhu­zamosan a környezeti lábnyo­munkat felére mérsékelnénk, éppen ezért környezetmér­nökök felvételét is tervezzük - mondta lapunknak Buss Viktor gyárigazgató, aki a fia­taloknak beszélt a Mérnökök Manapság nyelvtudás nélkül ne­héz karriert q befutni. BUSS VIKTOR A fiatalok megtapasztalhatták, hogy a régióban is remek álláshelyek vannak fotó: sipeki Péter Ligája elnevezésű kezdemé­nyezésükről is: ennek során a hallgatók kapnak egy meg­oldandó feladatot, amire meg kell találniuk a megoldást, majd prezentálni a vezetés­nek. A Diehl Aircabin Hungary Kft. az Airbus típusú repü­lőgépekhez gyárt oldalfalat, Király Beatrix Mátészalkán született, Debrecenben tanul műszaki menedzser szakon. Ő nem szeretne Dunántúlra menni azért, hogy találjon egy jó munkahelyet. Mint lapunknak elmondta: biztos benne, hogy a környéken is remek álláshelyek vannak. klímacsövet és ajtót, illetve ajtókeretet. A régió mérnök- hallgatóit Farkas Tamás ter­melésvezető vezette végig a cég két gyártócsarnokában, ahol a fiatal hallgatók megis­merkedhettek az alkatrész- gyártás precíz folyamataival.- Az anyacégünk komoly el­várást fogalmaz meg felénk,- Nem akarok a családom­tól messze kerülni. Szerintem a fiatalok előtt itt is adott a lehetőség egy jó munkahely­hez. Nem gondolom azt, hogy a Dunántúlra kell „menekül­ni” egy szuper állásért - fo­galmazott lapunknak a má­tészalkai Király Beatrix. az a minimum, hogy időben teljesítjük a megrendelése­ket. A precíz és pontos gyár­táshoz komoly szaktudással rendelkező mérnökökre van szükségünk, az ehhez elen­gedhetetlen speciális képzést pedig Németországban sze­rezhetik meg a vállalat alkal­mazottjai - csigázta fel a hall­gatók érdeklődését Farkas Tamás, a Diehl Aircabin Hun­gary Kft. termelésvezetője. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tarnavolgyi@kelet.hu Németország­ban kaphat­ják meg a speciális képzést. FARKAS TAMÁS Nem menekül Dunántúlra Az exportra „gyúr” a Master Good A tervek szerint a cég 1300 embert foglalkoztat majd fotó: km-archIv Elsősorban baromfi-fel­dolgozó munkakörbe keresnek embereket. kisvárda. A magyar kormány 3,56 milliárd forint támoga­tással járul hozzá a baromfite­nyésztéssel és -feldolgozással foglalkozó Master Good Cég­csoport vágóhídját és feldol­gozóüzemét bővítő, a vállalat exportkapacitását növelő 8,9 milliárd forintos beruházás­hoz. A fejlesztés félezer új munkahelyet hoz létre Kis­Export A Master Good Kft. az alábbi orszá­gokba exportál: Egyesült Királyság, Németország, Svájc, Franciaország, Olaszország, Bulgária, Spanyolország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Hollandia, Románia, Horvátország, Dél-Afrika, valamint több ázsiai ország is partnere. várdán - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter a napokban. Lapunk megkérdezte Bárány Lászlótól, a cég tulajdonosá­tól: milyen munkakörbe és milyen ütemben vesznek fel embereket?- A dolgozókat folyamato­san vesszük fel, elsősorban baromfi-feldolgozó munka­körbe, de szakmunkásokkal és középvezetőkkel is bővít­jük a létszámunkat. Az 500 új alkalmazottal együtt csak­nem 1300 embert foglalkoz­tatunk majd - tájékoztatta lapunkat a cégvezető, akinek a vállalkozása abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy rájuk az orosz embargó sem­miféle kedvezőtlen hatással nem volt, ugyanis Oroszor­szágba nem exportálnak. Elérheti a hetven százalékot- A Master Good-nál az export aránya 55 százalék fölötti, a termelés 30-35 százalékos növekedésével ez el fogja érni a 70 százalékot - közölte Bá­rány László tulajdonos. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tarnavolgyi@kelet.hu Vállalkozá­sunk a dolgo­zókat folyamatosan veszi majd fel. BÁRÁNYLÁSZLÓ SZMOLKA MÓNIKA: HEGEDŰS ZOLTÁN: MÉSZÁROS HAJNALKA: Szívesen jönnék az Uni- Hangsúlyos a környe- A régió nagyvállalatai lever-hez gyakorlatra, zettudatosság. fejlettek, innovatívak NAGY ANITA: Érdeket TOLDI BALÁZS Engem SZABÓ NIKOLETT: A hogyan állítják elő a a számvitel része érdé- Diehl-nél minden adott vegyszereket. kel a dolgoknak. egy komoly karrierhez. Szmolka Mónika Nyíregyházán született, jelenleg a Debreceni Egyetem hallgatója, környe­zetvédelem szakon tanul. - Tetszett, amit az Unilever-nél láttam, szívesen jönnék ide nyári gyakorlatra. Hegedűs Zoltán már kézhez kapta dip­lomáját, ő vegyészmérnöki szakra járt Debrecenben. Je­lenleg sem unatkozik, angol nyelvvizsgára készül. - Szim­patikus, hogy az Unilever-nél nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatosságra. Mé­száros Hajnalka, a Nyíregyházi Egyetem gazdálkodási és me­nedzsment szakos hallgatója is úgy látja, hogy a régió, s köztük a nyírbátori multina­cionális nagyvállalatok fejlet­tek, innovatívak. - Szívesen kipróbálnám magam vala­melyikben. A nyírbátori Nagy Anita is vegyészmérnöknek készül. - Érdekel az a tech­nológia, mellyel a különféle vegyszereket előállítják az Unilever-nél. Toldi Balázst a Diehl Aircabin Kft. meglátoga­tása után kérdeztük a tapasz­talatairól. - Engem a számvi­tel és a pénzügyi része érdekel a dolgoknak. Tetszett amit láttam, de a mátészalkai Szat- már Optikai Kft. is jó munka­helynek tűnt. Szabó Nikolett úgy látja, a Diehl-nél minden feltétel adott egy komoly kar­rierhez. - Tetszett, hogy a cég Németországba tanítja be a legtöbb alkalmazottját, km-tg Ha elmondhatnám Petőfinek Ha megengedik, most mellőzném a március 15-én szokásos sajtóügyi panelek és közhelyek felemlegetését. Minden politikai párt, és nem ezen a néven besorolt, de valahova nyilván tartozó, az általános közbeszédben résztvevő intézmény és egyén úgyis megállapítja, meggyőződése és céljai szerint, hogy milyen mértékben szabad nálunk a sajtó vagy sem. Ki visszafejlődést lát, ki épp ellenkezőleg - vannak mindkét oldalon érvek, a vita mindazonáltal nem változtat semmin. De ha már ez a nap egyben a szabad sajtó napja is, mégis, tűnődjünk el egy kicsit azon, hol is tartunk, mit mondhat­nék például Petőfinek, ha feltámadván megkérdezné: na mire mentetek eddig? Megpróbálnám neki elmagyarázni azt: semmi sincs úgy, mint régen, és főleg semmi sem az, aminek látszik. Elmesélném például, Putyin elnök egyik kommunikációs találmánya, hogy minden ügyet, politikai töltetű, jelentőségű törté­nést, amelynek súlya van, sok oldalról világíttat meg a médiában. Hát ez nagyszerű, mondhatná talán Petőfi, mi­lyen demokratikus, csakhogy ennek nem az célja, hogy valóban többféle nézőpontból tehessünk mérlegre valamit. Hanem, hogy az emberek előtt maga a történés relativizá- lódjon, azaz maga tény vesszen el, a hát „úgy is lehetett, meg így is lehetett”, ez is befolyásolhatta, az is beleszámít­hatott forgatagában. Vagy elmondanám, hogy manapság szinte semmivel nem lehet a médián keresztül - na jó, nem semmivel, de nagyon nehéz - komoly hatást elérni, olyan magasan van a médiafogyasztók, azaz a mi ingerküszöbünk, amit át kell ugrania a cikknek, a riportnak. Mióta szabadon zúdul ránk, és szinte azonnal minden hír, valósággal a nappaliba varázsolva a legnagyobb botrány zaftos részleteit, vagy egy horrorisztikus katasztrófa szinte tapintható való­ságát, vastag bőr nőtt a lelkünkre. Azt a döbbenetét, amit a New York-i tornyokba beleszálló repülőgép láttán éreztünk, ha most megismétlődne, se éreznénk még egyszer. Vagy, ha itthonra fókuszálunk, a hajdanán hatalmas botrányt okozó Tocsik Márta nyavalyás millióival felérő méretű korrupció vagy bűnügy, a futottak még kategóriáját se ugorják meg. De nemcsak a civilizációs vastagbőr kérdése ez, hanem a hiteltelenedésé is. Hacsak nem látjuk a saját szemünkkel a képernyőn, hogy odacsap a cunami a partnak, hanem ehe­lyett egy nehezebben megfogható hír, politikai nyilatkozat kerül taglalásra, hisszük is, meg nem is. Eleve nem szeret­jük, ha valami olyasmit mondanak el, ami nem klappol a mi saját nézeteinkhez. Inkább azt mondjuk rá, hogy hazudnak, maszatolnak, mintsem elgondolkoznánk rajta. Emlékszem, kis hazánkban egyszer próbálta meg az egyik országos napilap, hogy egy oldalon közölte a jobboldali és baloldali, a konzervatív és liberális publicisták írásait ugyanarról a témáról. Tuti bukás volt, villámsebesen abba kellett hagyni. Hát ha még Petőfi megtudhatná, hogy igazán jelentős és tömeges visszhangra lelni főleg bulvár témákkal lehet. Herevasalás, krimi, abnormitások. El se merném mondani neki, hogy a keressük Petőfit kazángyáros változatában, a barguzini asszonyság csontvázának kiásásával egyszer ő is lehetett így vezető téma. Még a végén kardjával csapná le a fejem a hadviselt költő. laszlo.kiss@eszak.hu Hát ha még Petőfi megtudhatná, hogy igazán jelentős és tömeges visszhang­ra lelni főleg bulvár témákkal lehet. Kelet kvíz A község a század elején a Tiszai járáshoz, majd 1950-től a kisvárdai járás­hoz tartozott, mint az egyik legkisebb település, a) Barabás b) Benk c) Jéke d) Kék A helyes yálaszt lapunk mai számában rejtettük el. ■> Ukrán nyelven énekelt a hölgykoszorú Tarasz Sevcsenko, a legnagyobb ukrán költő születésnap­jának 202. évfordulóját ünnepelték szombat este a Nyilas Fogadóban, ahol a Nyíregyházi Hölgykoszorú is fellépett. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents