Kelet Magyarország, 2016. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-29 / 50. szám

2016. FEBRUÁR 29., HÉTFŐ KELET Háttér 3 A gyerekek 4-5, a serdülők 15-20 százaléka küzd depresszióval ILLUSZTRÁCIÓ: THINKSTOCK A kétségbeesett fiatal maga ellen fordulhat, ezért fontos időben fel­ismerni, hogy baj van. NYÍREGYHÁZA. - A sajátos VÍ- selkedésjegyek segítségkérő üzenetek, amelyeket sokszor nem vesz észre a környezet. Ennek az is lehet az oka, hogy a felnőtt világ ezeket félreérti, vagy nem veszi komolyan. A mai fiatalok nagy része sze­rencsére képes arra, hogy megküzdjön, szembenézzen a negatív életeseményekkel. Keresik, és meg is találják az utakat, a külső és belső forrá­sokat, amelyek segítségükre lehetnek a problémák kezelé­sében - állítja az eset kapcsán Lupák Éva pszichológus. Tartósan fennálló tünetek- A depresszió kialakulásának hátterében a genetikai, családi tényezők mellett kiemelked­nek a negatív életesemények és a stressz. Nagy megterhe­lést jelenthet a barátokhoz, családtagokhoz fűződő vi­szony romlása, a teljesítmény­hez kapcsolódó nyomás, a ku­darc, a meg nem felelés érzése, az anyagi gondok, és a család vagy a barátok életében bekö­vetkező tragédia.- A tizenéves pszichológiai értelemben véve ugyanúgy lehet depressziós, mint egy felnőtt, ám ennek felismerése A mentális betegségek gyermek- és serdülőkorban az utóbbi évtizedek­ben gyakoribbá váltak. A depresszió előfordulási gyakorisága gyermekek esetében 4-5, serdülők esetében 15-20 százalék körül mozog, ami csak­nem megegyezik a felnőtt körében ta­pasztalt depresszió arányával. Lupák Éva azt tanácsolta: hallgassuk meg a nehezebb, hiszen egy gyerek számára komoly gondot je­lenthet érzelmi állapotainak azonosítása - magyarázta Lu­pák Éva.- Depresszióra utalhat a szomorúság, a folyamatos rosszkedv, a gondolkodás ne­gatív irányba torzul, halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok jelennek meg. A fiatal elveszíti érdeklődését olyan tevékenységek iránt, amelyek korábban örömet szereztek neki, megjelenhet étvágy- és alvászavar, lelas­sul, az értéktelenség érzése hatalmasodik el rajta, dönté­si és koncentrációs készsége gyengül. Ha ezek közül öt tünet tartósan fennáll, de­presszióra kell gondolnunk. A serdülőkori depresszió kísérői a gyakori hiányzás, a tanulmányi teljesítmény romlása, a kapcsolatteremtés problémái, gyakori érzelem­kitörések, ingerlékenység, agresszivitás, alkohol- és ká­bítószer-fogyasztás, fokozott kockázatvállalás. Türelem és szeretet Nagy Andrásné Tünde negy­ven éven át tanított ugyanab­ban az általános iskolában.- Túlzottam oktatás-centri- kusak vagyunk. Ma már az idő és a lehetőség is kevés a valódi munkára, a nevelésre, pedig ez a legfontosabb, a tananyag át­gyerek érzéseit, érdeklődjünk a napi tevékenysége iránt, és törekedjünk arra, hogy megismerjük a nézőpontját. Ne csak hallgassuk, de halljuk is a mondanivalóját, fogadjuk el őt a gyen­geségeivel együtt. Legyünk büszkék a sikereikre, támogassuk, figyeljük és vegyük komolyan a jelzéseit, így talán megelőzhetjük a tragédiákat! adásának is csak másod- vagy harmadlagos szempontnak kellene lennie. Nagy létszá­múak az osztályok, a gyerekek sokszor szoronganak a szülői és tanári elvárások miatt - mutatott rá a nyugdíjas peda­gógus. - A mostani gyerekek nehezen nyílnak meg és kevés emberhez kerülnek közel. A pedagógusnak az lenne a fel­adata, hogy türelemmel és sok szeretettel a diákok bizalmá­ba férkőzzön. Ha a gyerekek tudják, hogy van legalább egy olyan felnőtt a környezetük­ben, aki szívesen meghallgatja őket, baj esetén keresni fogják. Tünde szerint látszik a gyerekeken, mikor van szük­ségük a beszélgetésre. - Ha tőlük szokatlanul túl nyitot­tak, agresszívak lesznek, vagy nagyon zárkózottak, félre kell hívni, finoman, de nem tola­kodva érdeklődni, mi az, ami bántja. Erre időt kell szánni, pláne, ha a tanár tudja, de legalább is sejti, hogy otthon nem tudja kinek kiönteni a szívét a diák. Éppen ezért na­gyon fontos a diszkréció. Ha kitüntetett a gyermek a bizal­mával, azzal nem szabad visz- szaélni. km-bm,csa A tizenéves ugyanúgy le­het depresz- sziós, mint d| egy felnőtt. I-vJ LUPÁKÉVÁ JB Wm Odafigyeléssel megelőzhetjük a tragédiát Gyönyörűen vágtázott a Fehér Ló FOTÓ: MTI, MOHAI BALÁZS Egyáltalán nem izgul­tak, mielőtt színpadra léptek a Parno Graszt tagjai. BUDAPEST, PASZAB. Szombaton véget ért A Dal idei hazai ver­senye. Az utolsó adásban a nyolc döntős produkció után a zsűri lefelezte a mezőnyt. Az Oláh Gergő, Petruska, Freddie és a Kállay-Saun- ders Band négyesből végül Freddie kapta a legtöbb vok- sot, így ő képviselheti hazán­kat Stockholmban, az Euro­víziós Dalfesztiválon. Megyei versenyzőink, a Parno Graszt tagjai eddigi legjobb formájukat hozva megmutatták, milyen is a pa- szabi virtus. A zenekar nevé­hez híven (azt jelenti: fehér Fehérben a Fehér Ló fiai és leánya ló) gyönyörű, fehér ruhákban állt színpadra „gyermekeivel” Oláh József, aki lapunk érdek­lődésére elmondta: cseppet sem csalódott, hogy nem ők mehetnek Svédországban.- Ahogy az egyik zsűri­tag is megjegyezte a műsor után, ennek a versenynek mi vagyunk a legnagyobb győz­tesei, hiszen egyrészt olyan csoda részesei lehettünk, mint korábban soha, más­részt megálltuk a helyünket annak ellenére, hogy ez a műfaj távol áll a banda zenei­ségétől, stílusától. Mindezt saját erőnkből vittük végig hat héten keresztül - árulta el Oláh József, a Parno Graszt tamburás-énekese. Az adás után a zenekar bu­dapesti rajongói meglepetés­bulit szerveztek.- Egy skót étteremben vár­tak minket, ahol kivetítőkön nézték A Dal döntőjét. Hatal­mas szeretettel fogadtak és ünnepeltek minket, feledhe­tetlen élmény, ahogy az egész verseny az. km-csa Ennek a w versenynek mi vagyunk a legna­gyobb győztesei. OLÁH JÓZSEF Megkérdeztük Ön szerint elég időt töltenek együtt a gyermekek a szüleikkel? JÁNVÁRI PETRA: A szülők nyitottak lennének. SZEMÁN RÉKA: Munka után már nincs kedvük beszélgetni. SZABADOS CSABA: Találniuk kell közös időt a gyermekeikkel. HULVEJ DIÁNA: Egyelő- BIRTÓKNÉ KÖVÉR re össze vagyunk nőve VIKTÓRIA Minden a kislányommal. családban változó. BIRTÓK ISTVÁN: Szombaton apa-fia programot csináltunk. Jánvári Petra szerint nem töl­tenek elég időt együtt, mert a fiatalok ma sokkal zárkó- zottabbak, mint régen voltak.- Alig mondanak el valamit a szüleiknek, pedig biztosan nyitottak lennének a beszél­getésre, hiszen szeretik a gyermekeiket - válaszolta a Baktalórántházán élő lány. - A szülők nagy része egész nap dolgozik. Este, amikor haza­esnek a munkából, már nincs túl sok kedvük beszélgetni. A gyerekek inkább a barátaik­nak mondják el a gondjaikat- vélte Szemén Réka. - Ha a szülők sokat dolgoznak, ak­kor is arra kell törekedniük, hogy találjanak közös időt a gyermekeikkel - jegyezte meg Szabados Csaba. Hulvej Diána kislánya kétéves. Egy pillanatra sem szakad el édes­anyjától. - Egyelőre össze va­gyunk nőve. Hogy később mi lesz, majd kiderül - mondta mosolyogva. - Minden csa­ládban változó, hogy mennyi időt töltenek együtt a szülők és a gyerekek. Függ a munka­időtől is. Azok, akik délután végeznek, valószínűleg töb­bet lehetnek együtt a cseme­téikkel - mutatott rá Birtókné Kövér Viktória. Férje, Birtók István is arra törekszik, hogy minél több időt tölthessen együtt kisfiúkkal. - Szomba­ton apa-fia programot csinál­tunk, egyedül vittem sétálni a kicsit. KM-CSA ■I Nézőpont Kiss László Mindig van nagyobb hajó Minap előttem vittek egy autószállítón egy Ladát. Szépen helyreállítva, ráadásul az a típus a netovább volt egykoron: sötétkék, ezerhatos, szögletes elejű. Nem véletlen, hogy ez az autó volt a vágyak titokzatos tárgya, ugyanis ilyen Ladák­kal járt maga a hatalom is. Ma ugyan kit érdekel, hogy valaki éppen egy ugyanolyan Skoda Superb-ben vagy Audiban ül, mint egy államtitkár vagy miniszter. Sőt! Sokan ülnek olyan­ban is, amiben egy vezető politikus soha. Legfeljebb majd ha leköszön. No, de nem az autókról szól ez az egész, hanem a vágyakról, amelyek mozgatnak minket, és a vágyaink azon természetéről, hogy bizony méricskélősek vagyunk. Sokan, és sokszor valamihez, pontosabban valakikhez képest mérünk. Mi itt tartunk, ők meg másutt, előrébb. És mindig előre, vagyis felfelé nézünk, ritkán hátrafelé, pedig tehet­nénk - de hát ilyen az emberi természet. A méricskélés legegyszerűbben a látható, demonstratív vagyontárgyak útján valósulhat meg: autó, ház, birtokok, ritkábban drága ruhák. És ebben mindig megvolt a közép­szer és a felső tízes távolsága, ami nem csökkent semmit az elmúlt jó néhány évtizedben. Nem kevesen - ha körül­néznek, hol tartanak most - azt mondhatják, a fiatalkori vágyak álmok jelentős része ma már a saját valóságuk, ami körbeveszi őket. Mégsem mondhatják, hogy közelebb kerültek a mai élenjárókhoz. Sőt! Mintha jóval távolabb len­nénk. Mindig megdöbbenek egy kicsit, amikor elolvasom, mennyi ma a Rózsadombon egy szép ház: sok százmillióban mérik, a többség inkább a milliárd felé tart, vagy milyen számok röpködnek, amikor valakiről abban az értelemben beszélnek, hogy vagyonos, de valójában. Vagy, hogy mekkora érték lehet egy szépen karbantartott közepes szőlőbirtok borászattal, jó helyen, esetleg egy jacht, vízparti villa a Balatonon. De ha már az autóknál maradunk, az átlag Suzuki árát is illik minimum egy tízessel szorozni, ha nézelődünk a jobb parkolóházak­ban. Számít ez egyáltalán? A hajdani vágyaink, úgy jó har­minc-negyven évvel ezelőttről, a három évenként cserélhető Lada, egy normális lakás telefonnál, egy kis üdülő vagy telek valahol valami kis maszek sufnivállalkozással a háttérben, ugyanúgy nem voltak könnyen elérhetőek. De a felszínen karbantartott hazug egyenlősdiben a távolság a csúcsoktól kisebbnek tűnt. Talán azért is, mert a valódi kiváltságok nem autóban, vagy házban testesültek meg, hanem befolyásban, jogokban: utazás, felvételi, állások, soronkívüliségek. Lehet-e, kell-e ezzel valamit kezdeni? Tanulmányozzuk azokat a társadalmakat - vannak, nem egy, nem kettő -, ahol a gazdagság nem jelent egyet rongyrázással, a hivalkodással? No meg mit is kezdenénk itthon, amikor ma csak nagyon kevesek mondhatják, hogy amijük van, azt nemzedékek, évszázadok során rakták össze. A mai gazdagok többnyire a kezdeti tőkefelhalmozás fázisában vannak, és mint ilyenek, mohók, „kivagyiak” - tisztelet a létező kivételnek! Majd a gyerekek, vagy unokák talán mások lesznek. Már egyszer tartottunk itt, csak hát lement az egész a második világhá­ború lefolyóján. Vigasztalásul ne feledjük azt a bölcsességet, amit egy balatoni kikötőben hallottam, amikor a gyerek mondta az apjának, hogy nézze csak, az hajó mennyivel nagyobb mint az övék. A válasz: kisfiam, mindig lesz egy nagyobb hajó. A felszínen karban­tartott hazug egyen­lősdiben a távolság a csúcsoktól kisebb­nek tűnt. laszlo.kiss@kelet.hu Kelet kvíz Itt született Kiss Áron (1845-1908) bölcseleti doktor, tanítóképző intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő. a) Kékesén b)Mándokon c) Porcsalmán d) Gyürén A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Hűs habok között Szombaton családi napot tartott a Kelet-Magyarország szer­kesztősége az Aquarius Élményfürdőben. fotó: racskó tibor

Next

/
Thumbnails
Contents