Kelet Magyarország, 2016. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-17 / 40. szám

2016. FEBRUÁR 17., SZERDA KELET Őszinte szavak a rácsokon túlról Zsolt (balra), Olivér és István elrettentő példaként elmesélték a fiataloknak, hogyan kerültek a rácsok mögé. A háttérben dr. Nagy Erzsébet, a Gyermekjóléti Központ vezetője és Drotár Zsolt bv. parancsnok, a nyíregyházi büntetés-végrehajtási intézet vezetője hallgatja a fogvatartottakat fotó: sipeki Péter Az, aki tesz érte, újra értékes tagja lehet a magyar társadalom­nak. NYÍREGYHÁZA. Tudják, milyen az, amikor három (egyikük ittas vezetésért és gondatlan­ságért, a másik csalásért, a harmadik pedig rablásért) el­ítélt férfi tizenéves fiatalokkal néz farkasszemet? Egyszerre kényelmetlen kissé, ám izgal­mas és érdekfeszítő, ahogyan megindító is egyben. A nyíregyházi Gyermekjó­léti Központ Tokaji úti épü­letében hétfőn este három fogvatartott beszélt arról az intézmény lakóinak, hogyan kerültek a rácsok mögé, mi­ként dolgozták fel az ottlétet, rokonaik, barátaik hogyan vi­szonyulnak hozzájuk. Hat gyermek várja- Rendezett családi körül­mények közt nőttem fel, hat gyermek vár a rácsokon túl- kezdte a rendhagyó bemu­tatkozását István, akiről kide­rült: kőművesként kereste a kenyerét, egészen addig, míg egy szombati műszak után kollégáival fel nem öntött a garatra.- Megittunk néhány sört és pár centest, majd autóba ül­tem. A rendőrök igazoltattak. A jogsimat elvették, ezután Jővátételi program A 2013-ban útnak indult jővátételi programban olyan rabok vesznek részt, akik megbánták a bűneiket, és a rácsok mögött vagy esetenként azo­kon kívül olyan hasznos tevékenységet folytatnak, mellyel a köz javát szolgál­ják. A megyei büntetés-végrehajtási intézet fogvatartottjai dolgoztak már a Nyíregyházi Állatparkban, Kál- lósemjénben, de a megyeszékhelyen működő Ridens-iskolában is. kénytelen voltam sofőrt fo­gadni, ha a gyerekekért kellett valahova mennem. Egyszer az egyikükön nem kötöttem be a biztonsági övét, és persze pont ekkor vágott elénk egy autós. Karamboloztunk, az öv nélkül utazó gyermekem pe­dig megsérült. A két ügy miatt már börtönbe kellett vonul­nom. Sokan megbélyegeztek emiatt, pedig jó apa vagyok és jó férj. Már vagy ezerszer megbántam azt, amit tettem. A benti hozzáállásomnak kö­szönhetően az ünnepnapokat a családdal tölthettem. Sze­rencsére visszavárnak engem - mondta István, aki szemle­sütve hozzátette: az alkohol juttatta börtönbe, de azóta letette az italt. Sikeres akart lenni... Olivért és két testvérét édes­anyjuk egyedül nevelte.- Apám korán meghalt, al­koholbeteg volt. Nem akar­tam olyanná válni, mint ő, ezért elhatároztam, hogy si­keres vállalkozó leszek. Mivel kezdőtőkém nem volt, hamis munkáltatói igazolásokat állítottam ki különféle sze­mélyeknek. Nem voltam tisz­tában azzal, mekkora bűnt kö­vetek el ezzel. Természetesen lebuktam, három év és nyolc hónap büntetést kaptam - emlékezett vissza Olivér, aki két éve ül börtönben, mint mondta, nem egy leányálom.- Sokat dolgoztam a bör­tönben és azon kívül is, így a karácsonyt a családommal és kisfiámmal tölthettem - me­sélte Olivér a hallgatóságnak, akik közül többen a könnyeik visszatartásával küszködtek. Rabtársait hallgatva Zsolt is elérzékenyült, akiről (a kisportolt testalkata, tarra nyírt feje és a karján látható, a rabruha alól kivillanó tetová­lás miatt) az embernek nem éppen az érzékenység jut el­sőre az eszébe. Nem jött be a tuti balhé- Fiatalon többféle küzdő­sporttal ismerkedtem meg, azt gondoltam, hogy sebezhe- tetlen vagyok. Barátaimmal kiszimatoltuk a tuti balhét, melynek börtön lett a vége. Perger Tamás őrnagy szerint sokszor nem a benti lét a leg­nehezebb a rabok számára, hanem az, hogy távol vannak a családtól.- Az sem igaz, hogy nincs élet a börtönévek után. Mi magunk is látjuk a városban, hogy az egykori rabok új éle­Az előzetest Budapesten töl­töttem, ahol egy májkrém miatt is képesek voltak bánta­ni egymást a fogvatartottak. Közben mindenki elfordult tőlem. Édesapám meghalt, a temetésén nem tudtam ott lenni. Ezt soha nem bocsá­tom meg magamnak. Öt évre ítéltek el, a bevonulásom óta szakácsként dolgozom, állí­tólag a palóclevesem isteni - engedett egy kis bepillantást a benti életébe Zsolt, akinek időközben a testvére is meg­halt, de az ő temetésén lega­lábbjelen tudott lenni. Van kiút a zárt világból A Gyermekjóléti Központ há­rom (nem mindennapos) ven­dége egyetértett abban: nem érdemes a kiskapukat keres­ni, a bűn szolgálatába állni, és azt, amit elkövettek, nem le­het meg nem történtté tenni. Mindhárman úgy érzik, sze­mélyiségük ugyan nem vál­tozott, de az életszemléletük és hozzáállásuk merőhen más lett a rácsok mögött. Drotár Zsolt bv. ezredes zá­rásképp úgy fogalmazott: a kívülálló szemében a börtön egy zárt és misztikus világ, de az, aki tesz érte, újra beil­leszkedhet a magyar társada­lomba. tét kezdtek, sikerült valahol elhelyezkedniük, talpra áll­niuk - mondta az őrnagy, aki hozzátette: az itt jelenlévő fogvatartottak mind az idén szabadulnak, megbánták, amit tettek, és a rácsok mö­gött is igyekeznek hasznosan eltölteni a napjaikat. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tamavolgyi@kelet.hu Van, aki új életet kezdett A burgonya nem rendelkezett a megfelelő papírokkal illusztráció: ékn Ismét lengyel burgo­nyával trükközött egy újfehértói vállalkozó. ÚJFEHÉRTÓ. Nem okult a ko­rábbi ellenőrzéséből az az újfehértói vállalkozó, aki a napokban ismét igazolatlan eredetű burgonyát rendelt Lengyelországból. A szállít­mányról ráadásul valótlan adatokat tartalmazó EKÁER bejelentést is tett - tájékoztat­ta lapunkat Magyar Norbert, a Az újfehértói vállalkozó a korábbi ellenőrzé­sekből sem okult. MAGYAR NORBERT Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóreferense. Lengyel szállítmány Az újfehértói telephelyen egy zár alá vett kamion ellenőrzé­sére kiérkező revizorok egy lengyel szállítmányba is „be­lebotlottak”, melynek épp a lerakodását és értékesítését végezték. Az Elektronikus Közútiáruforgalom-Ellenőrző Rendszerből (EKÁER) lekért adatokból kiderült, hogy az ellenőrzést megelőző napon szintén érkezett néhány rako­mány burgonya a telephely­re, melynek az első belföldi értékesítését azonban nem jelentették be. Az újfehértói vállalkozó által lengyelként forgalomba hozott burgonya­termékek nem rendelkeztek sem lengyel növény-egész­ségügyi regisztrációs számot tartalmazó címkével, sem CMS igazolással. A terméket a társaság a helyszínen csoma­golta ki 20-25 kilogrammos zsákokba, de azok forgalmá­ról és kiszereléséről szintén nem vezettek nyilvántartást. A helyszínen talált 123 ton­na, 8,5 millió forint értékű burgonya forgalmazását a növényvédelmi felügyelők megtiltották és a feltárt élel­miszer-biztonsági hibák miatt eljárás indult. Valótlan adatok A társaságra tavaly már több millió forint mulasztási bírsá­got szabott ki a NAV valótlan adattartalmú EKÁER bejelen­tések, bejelentés nélküli ér­tékesítés miatt. További vizs­gálatok tárgyát képezi az első belföldi értékesítés bejelenté­sének elmulasztása. Áz eljá­rások végén az adózó milliós nagyságrendű bírságra számít­hat - tudta meg szerkesztősé­günk Magyar Norberttól. KM Nézőpont Dankó Mihály Ezerszer megbánva Mindig megrökönyödök, ha valaki azért követ el bűnt, hogy bekerüljön a börtönbe, mert ott meleg van és adnak enni. Szerintem kevés olyan ember van, aki ne borzadna el még csak a szó hallatán is. Megfosztva a szabadságától, nem azt csinálhatja, amit akar, nem oda megy, nem azzal találkozik, minden percét ellenőrzik... Vagy hallva arról az elítéltek közötti hangulat­ról, morálról, mely a „sitten működik”, nem hinném, hogy érdemes lenne kockáztatni. És mégis, tudatosan, vagy tudat alatt, számtalanul vannak, akik a bűn útjára lépnek. Hal­lani azt is, hogy „mindenkinek van bent egy téglája”. Hát... S már az is előfordult, hogy ár­tatlanul „ültetnek le” valakit. Annyi bizonyos, a börtön (most tekintsünk el a külön­böző minősítésektől) célja éppen az, hogy visszariasszon és átneveljen. Aztán mikor, hogy sikerül. Találkozunk olyanokkal, akik ezt követően még csak a bűn közelébe sem kerülnek, sőt(!) lásd a „Viszkis rablódként elhíresült Ambrus Attilát. De sajnos elég sok a visszaeső, vagy olyan, aki éppen ott „kupálódik ki”. Ott szerzi ismereteit a későbbi tetteihez. Embere válogatja! Egy tény, sajnos egyre több büntetőintézetre van szükség hazánkban is. Nevelés, példa, életforma, elkeseredettség, le­het az okok mögé bújni. Vagy rákeni mindent a nehéz élet- körülményekre, a szegénység­re. Felmentést semmi sem ad! Tanultuk Szent Istvánról, aki lecsapta a tolvaj kezét, még emlékszünk a korábban kisza­bott halálos ítéletekre: nem használt, a mindenkori tár­sadalomnak meg kell védeni magát. Szóval rengeteg még a tennivaló a gondolkodás meg­változtatására, s hogy elérjük azt a mitikus állapotot, amikor kihasználatlanság miatt majd be kell zárni a börtönöket! mihaly.danko@kelet.hu Kelet kvíz A falu teljesen az Ecsedi láp szélére épült, mely állandóan elnyeléssel fenyegette. A település a 18. század elején el is pusztult a láp miatt. a) Gacsály b) Ura c) Géberjén d) Tyúkod A helyes választ lapunk mai számában olvashatják. Megkérdeztük: Ön szerint megjavulnak az elítéltek a börtönévek alatt? TULIPÁN ISTVÁNNÉ: JUNG JÁNOSNÉ: A fog- GALAMBOS ZSÓFIA: Az esélyt meg kell adni lalkozások bizonyára a Pokoli nehéz lesz bol- az újrakezdéshez. hasznukra válnak. dogulniuk idekint. TOKÁR ALFONZ: Emberfüggő, hogy megváltozik-e valaki. KÓKA TAMARA: Talán ugyanott folytatják, ahol abbahagyták... GALYAS DÁNIEL: Nem mindegy, ki tartja a „továbbképzést”... Tulipán Istvánná így válaszolt:- Erre nincs garancia, de az biztos, hogy az esélyt meg kell adni nekik arra, hogy szabadu­lás után tiszta lappal újrakezd­hessék az életüket. Jung János- né halott arról, hogy különféle foglalkozásokon, képzéseken vesznek részt a börtönlakók.- Ezek bizonyára a hasznukra válnak, de minden fejben dől el, ha nem akarnak jó útra tér­ni, úgysem fognak. Galambos Zsófia szerint gyakorta a tár­sadalmi előítélet gátolja meg a büntetett előéletű embereket abban, hogy bizonyítsanak. - Tegyük fel, kitanultak egy új szakmát és valóban új életet szeretnének kezdeni a szaba­dulás után. Pokoli nehéz lesz boldogulniuk a munka- és a párkeresés terén is, ha kiderül, hol „vendégeskedtek” koráb­ban. Tokár Alfonz és kedvese, Kóka Tamara azonos vélemé­nyen van: emberfüggő, hogy a büntetés-végrehajtási intézet­ben töltött idő önvizsgálatra és életformaváltásra készteti-e a rabokat, vagy ugyanott foly­tatják majd, ahol abbahagyták. A Tiszadobon élő Galyas Dániel szkeptikus a reszocializáció si­kerét illetően: - Olykor csak te­tézik a bajt a börtönévek, mert odabent kiokosítják egymást a bűnözők jogilag és „szakma­ilag” is! Az ilyesfajta tovább­tanulás aztán újabb, profibb módon elkövetett bűncselek­ményeket szülhet! KM-Pi ■ Értékes esték a kórházban Dr. Korompay Klekner Károly egykori kórházvezető és dr. Eisert Árpád sebész életét és munkásságát mutatta be ked­den dr. Kührner Éva főkönyvtáros a Jósa András kórházban. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents