Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-08 / 6. szám
2016. JANUÁR 8., PÉNTEK 6 Interjúrészletek 2015-böl Az igazság lehetőségei A társadalom igazság- érzetére mindig figyelemmel kell lenni. NYÍREGYHÁZA, BUDAPEST. Az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét 2015. február 25- étől tölti be Lenkovics Barnabás, aki szorosan kötődik megyénkhez. Interjúnk már az Alkotmánybíróság elnökeként készült vele. Hogyan ítéli meg a jog helyét, szerepét, megítélését a társadalomban? Sokak szerint a jogszolgáltatás olykor nem esik egybe az igazságszolgáltatással. LENKOVICS BARNABÁS: Arisz- totelésztől tudjuk, hogy a tisztesség és az igazságosság a legfőbb emberi erények közé tartoznak. A legjobb és legésszerűbb törvény is csak akkor számíthat tömeges elfogadásra és önkéntes követésre, ha tisztességes is és igazságos is. Másfelől viszont a legtisztességesebb és legigazságosabh törvény sem sokat ér, ha a mindennapi emberi életviszonyokban nem érvényesítik. Figyelemmel lehet-e lenni a társadalom igazságérzetére? LENKOVICS BARNABÁS: A társadalom igazságérzetére mindig figyelemmel kell lenni, különösen, ha a törvény súlyos társadalmi sérelmeket kíván orvosolni. Ilyenek voltak a rendszerváltást követő úgynevezett igazságtételi és kárpótlási törvények, vagy legutóbb a devizaalapú kölcsönök adósain segítő törvények is. A nagy igazságtalanságok felborítják a társadalmi békét és a rendet, holott a jog elsődleges célja ezek fenntartása. Lenkovics Barnabás Örök dilemma: a jog eszközeivel lehet-e abszolút értelemben vett jó döntéseket hozni? LENKOVICS BARNABÁS: Minden ember a saját életének fontos kérdéseiben, sőt a mindennapi életvitelének apró döntései során is arra törekszik, hogy jó döntéseket hozzon. Gyakran csak később derül ki, hogy valóban jól döntött-e. Nincs ez másként a jogalkotói döntések terén sem. Alapos előkészítés, különböző szempontok és eltérő érdekek mérlegelése után a legjobbnak tűnő megoldást kell választani. A gyakorlati tapasztalatok birtokában utólagos hatás- vizsgálat is szükséges, és a nem kívánt mellékhatásokat korrigálni kell, a hiányokat ki kell küszöbölni, a változó életviszonyokhoz igazodva a jogszabályt módosítani kell. Az alkotmányossági kérdések megítélésének legfelsőbb szintje az AB, amelyen belül is olykor eltérnek az álláspontok. FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Ezekből mi olvasható ki, mi az üzenetük, jelentőségük? LENKOVICS BARNABÁS: Az Alkotmánybíróság a jogalkotás bírája, az alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alaptörvényhez méri a megtámadott jogszabályokat és dönt azok alkotmányosságáról, illetve alaptörvény-el- lenességéről. Jó döntésekkel igyekszik előmozdítani az egész jogrendszer alkotmányosságát és feloldani belső ellentmondásait. Emberi döntéseket nem illik általános érvényű igazságoknak feltüntetni. Egyrészt a tudományban is kötelező a szerénység, s a tudományos gondolkodás is változik, fejlődik, gondoljunk csak a szocialista jogtudományra. Másrészt az Alkotmánybíróság testület, a döntéseit többségi szavazással hozza, így azok legfeljebb „többségi” igazságnak tekinthetők. Az esetleges különvélemények más igazságok lehetőségeire utalnak, km-nyzs Értse a diák a magyarázatot! A jó vezetés titka az emberi kapcsolatokban, azok minőségében keresendő. NYÍREGYHÁZA. Az Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola Nyíregyházán, a Vasvári Pál utcán 1969. szeptember l-jén nyitotta meg kapuit. Alapításával az intézmény első - legendás munkabírású és emberségű - igazgatóját, Farkas Károlyt bízták meg az akkori elöljárók. A pedagógusok, szakoktatók számára a feladat adott volt: egy iskolát kellett teremteni, annak nevet és hírnevet kellett szerezni, itt, az ország keleti régiójában. Sokak örömére közel fél évszázadot töltött az oktatásban. Ön szerint mi egy jó tanár legfontosabb tulajdonsága? Dr. Farkas Károly dr. farkas károly: Fontos a közérthetőség, hogy értse a gyerek, amit a tanár mond. Itt van ez a duális képzés. Istenem... Miért nem lehet egyszerűen, érthetően azt mondani, hogy elméleti és gyakorlati képzés? Mi már régen, a ’60-as években is csináltuk. Én kezdtem el Szabolcs megyében az 5+1-es képzésnek, a politechnikának a bevezetését. Korosztályom, köztük Besenyei Lajos, Ábrányi Jenő és jómagam teremtettük meg a szakközépiskolákat. Azt mondta Horváth Miklós osztályvezető: el kell érni, hogy ebből a megyéből már ne segédmunkás menjen el, ha már elmegy, hanem legyen valamilyen szakmai képesítése. Manapság bosszantó, hogy természettudományok óraszámát lecsökkentik. Pedig kémiatudás és -értés nélkül például a földrajzot sem lehet FOTÓ: A SZERZŐ jól tudni. A fizika szintén szükséges, mert az egész világmindenségnek a lényege a mozgás, az energia. Mégis le vannak terhelve a mai gyermekek. DR. FARKAS KÁROLY: Mert olyan dolgokat hitetnek el lényegesként, amik kevésbé azok. Eltolódnak a dolgok verbális irányba. A kémia-, fizika-előadókat fel kellett számolni, mivel a kísérleteket kiiktatták. Pedig a kísérlet a lényege mindennek. Három évtizeden át vezette az ÉVISZ-t. Mi a titka a jó vezetőnek? DR. FARKAS KÁROLY: A jó vezetés titka az emberi kapcsolatokban, azok minőségében keresendő. Amikor nem pusztán a sikert tudhatom magaménak, hanem a kudarcot is, ha a saját kudarcomat meg tudom osztani a kollégával, vagy ő a személyes problémáját megosztja velem. Mindig a kölcsönös megértés vezérelt. Éppen ezért a karbantartó pontosan olyan bizalommal fordult hozzám, mint egy kiváló tanár. A közvetlenség egy örökölt tulajdonság, ami ha megvan, nagyon jó, mert közel jutok az emberekhez annyira, hogy a bizalmukba fogadnak, és ezáltal sok információt megosztanak velem. Persze, arra nagyon kellett figyelni, hogy én magam milyen kondícióban vagyok. Rendelkezem-e elég információval, és az milyen minőségű. Tudom-e, hogy milyen más információra lenne szükségem, hogy munkámat a leghatékonyabban tudjam elvégezni. km-gb Kulcsfigura a Sakkpalotában Igenis volt gyerekkoruk a Polgár lányoknak, de rivalizálás köztük sosem. kisvárda. Polgár Judit, minden idők legeredményesebb női sakkozója az elmúlt évben Kisvárdán népszerűsítette a sportágat, ugyanis a Somogyi Rezső Általános Iskola a Polgár Judit Sakkalapítvány Sakkpalota-program- jának regionális referenciaiskolája lett. Mit érdemes tudni magáról a Sakkpalota-programról? POLGÁR JUDIT: A Sakkpalo- ta-program 2013 szeptemberétől a Nemzeti Alaptanterv része lett mint választható tantárgy. A program lényege, hogy sakkal tanítunk meg sakkot tanítani, sakkal tanítjuk meg a gyerekeket globálisan, ha úgy tetszik, jobban gondolkodni. Elég komplikált játékról van szó, ezért nagyon jól alkalmazható az oktatásban. Mikor és kinek a fejéből pattant ki az ötlet? POLGÁR JUDIT: Amikor a gyermekeim megszülettek, tudtam, hogy előbb-utóbb őket is bevonjuk a sakkba. Amikor óvodába kezdtek járni, akkor Zsuzsa nővéremmel együtt írtam egy sakk-könyvet, a Sakkjátszótér címűt, amelyet abban az angol nyelvű magánóvodában használtak is. Onnan indult ki a folyamat 2010-től kezdve, ami arra irányult, hogy minél jobban kibontsuk a sakknak a képességfejlesztő hatását, a figurákkal való játékot. Az átlagember számára a sakk sport, játék, de annak, akinek az életét több mint 30 éven át átszőtte a sakk, és 26 esztendőn át vezette a női világranglistát, mit is jelent pontosan? polgár JUDIT: Az elején nekem is játék volt. Aztán egyre jobban átszőtte a sport, a versenyszellem, de közben a művészet és a tudomány része is lett, mert tudományosan nagyon sokat kellett elemezni és készülni. Ha kizárólag egy szóban kellene megmondanom, hogy mi is nekem a sakk, akkor azt mondanám, hogy az életem. Ötéves koromban kezdtem el, harminchárom esztendő múlva vonultam vissza az éljátéktól, de biztos vagyok benne, hogy örökké része marad az életemnek. Már csak azért is, mert a szívügyemnek tekinthető Sakkpalota-program mellett minden esztendőben rendezünk sakkfesztivált, az idén már kilencedik alkalommal, és ezen a sakk ezer arcát mutatjuk be a kézműveskedésen, a festészeten, a zenén és még sok mindenen keresztül. Annak idején sok kritikát kapott az édesapjuk, miszerint a módszereivel elveszi a gyerekei gyerekkorát. Szóval, volt a Polgár lányoknak gyerekkoruk? polgár judit: Persze, hogy volt. Nem mondhatni, hogy hagyományos, mert nem jártam iskolába, és hatéves koromtól kezdve utazgattam, ami abban az időben nagyon speciális életformának számított. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a világ kultúrájában nőhettem fel, eljuthattam ötven-hat- van országba. A gyermekeimet is annak szellemében szeretném nevelni, hogy a különböző kultúrák megismerése fontos része legyen az életüknek. Az biztos, hogy mindez számomra nagyon sokat adott, más ember lennék, ha nem ezt az életformát kaptam volna mintául. KM-BT Polgár Judit FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR A város takarékos díszpolgára FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Bede József hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy a rangos elismeréssel illették. NYÍREGYHÁZA. Szent István ünnepe óta a megyeszékhely díszpolgárának vallhatja magát Bede József, a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-igazgatója. A feleségéhez hasonlóan ezer szállal kötődik Jánkmajtishoz, ezért is tartja nagy szónak, hogy nem tősgyökeres nyíregyháziként érdemelte ki a kitüntető címet. Amikor először értesült arról, hogy díszpolgár lesz, mire gondolt, kereste-e az okokat? BEDE JÓZSEF: Úgy véltem, hogy mindenképpen a gazdasági élet szereplői közül akartak választani egyet. A Szabolcs Takarékszövetkezet által olyan gazdálkodó egységre voksoltak, amely figyelemre méltó fejlődést és nagyon magas társadalmi beágyazódást mutatott be az utóbbi időben. Mivel konkrét személyre vonatkozik a díj, az is sokat nyomhatott a latban, hogy a magamfajta embernek milyen a megítélése a városban. Én nagy sikernek értékelem a családomat, a gyerekeimet. Őket is büszkeséggel töltötte el, amikor értesültek az elismerésemről. Mi vonzza a munkájában, mi az, amiből erőt merít nap nap után? BEDE JÓZSEF: Egész egyszerűen szeretem a pénzügyi területet, a szövetkezet komplexségét, nagyságát, és az ezzel járó mindennapos kihívásokat. A cégnél folyamatosan szükség van a kreativitásra és BedeJózsef a képzettségre. Ez egy nagy család, ami értelmi és érzelmi alapon működik. Miben rejlik a Szabolcs Takarékszövetkezet stabilitása? A banki világ korántsem szélcsendes, olykor magasra csapnak a hullámok... bede József: A mienk a béke szigete, ahol sok elkötelezett ember lakik megvalósítható elképzelésekkel. Tudjuk, hogy a döntések minimum 80 százalékának jónak kell lennie a folyamatos fejlődéshez. A huszonöt év óriási idő. Gyarapodott a dolgozói létszám, bővült az ügyfélkör, bővült a fiókhálózat. A cég sajátossága, hogy ugyanazt akarják a kiválóan képzett dolgozók, mint a vezetők. A tények önmagukért beszélnek. Minden apró sikernek együtt örültünk a munkatársainkkal, a családtagjainkkal. Egyébként is szeretem látni, ahogy bővül a Szabolcs Takarékszövetkezet famíliája, erre alkalmasak a családi napok és a sportnapok. Említette a céges sportnapokat. Mennyire kötődik ehhez a mozgalmas területhez? bede JÓZSEF: A sport mindig közel állt hozzám. Fiatalkoromban falusi gyerekként fociztam a jánkmajtisi csapatban. Nyíregyházán a kispályás futball vonzott. Sportszakmai siker, hogy a PM Bevételi Főigazgatóságok versengésében anno országos bajnokok lettünk, Márton Lajos máig büszke ránk. Ahogy korosodtam, úgy kerültem ki a futballból. Azóta a tenisz és a kerékpár kerített a hatalmába. Leköt a vadászat és a horgászat is. A legjobb dolog a természet közelében lenni. A vadászat nem az öldöklésről szól - a madárcsiripelés- ről, a harmatról, a napfelkelte szépségéről. km-ltl
