Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-06 / 4. szám

2016. JANUÁR 6., SZERDA 6 Gazdaság 2015., II. rész KElEr ■ Locsolni kellett, nagy volt az aszály A gazdálkodók, mezőgazdaságban dolgozók számára a június egyik nagy problémája a szárazság és a kevés csapadék volt. Ezt Levelek határában egy dohányföldön öntözőfejek beüzemelésével igyekeztek orvosolni. fotó: sipeki Péter Hatvan forint? Ennyiért nem szedték a meggyet Az a vételár, amit a feldolgozók kínáltak, jóval alacsonyabb volt, mint az önköltségi ár. NAGYCSERKESZ, HAJDÚDO- rog. Se fedeles kosárba, se műanyag ládácskába nem szedték a meggyet a tész-ek gyümölcstermesztői, pedig az érdi bőtermővel június vé­gén elkezdődött a szezon.- Hajdúdorogon tanácskoz­tak a meggytermesztéssel is foglalkozó tész-ek vezetői, s úgy döntöttek, nem kezdik meg a meggy szedését az ala­csony felvásárlási ár miatt - tájékoztatta akkoriban a szer­kesztőségünket Keczkó Péter, a nagycserkeszi Penta Família Szövetkezet elnöke, aki részt vett ezen a megbeszélésen. - A termesztők felháborító­nak tartják, hogy jelenleg az a vételár, amit a feldolgozók kínálnak, jóval alacsonyabb, mint a valós önköltségi ár. Amíg a piacon nem lesz olyan a felvásárlói ár, hogy legalább a költségek megtérüljenek, addig a tész-tagok nem kezdik meg a betakarítást. Azon fel­vásárlók, akikkel a tész-tagok kapcsolatban állnak, 60 forin­tot adnának a meggy kilójáért, holott a szűkített önköltségi ár legalább száz forint. A Penta TÉSZ mellett nem kezdték meg június végén a szedést a tiszadobi Kárpátok Gyümölcse TÉSZ, a hajdúdo­rogi Alföld 2003 TÉSZ, a deb­receni Észak-alföldi TÉSZ, a derecskéi Havita TÉSZ és a koroncói Arrabona TÉSZ tag­jai sem - tette hozzá Keczkó Péter, a nagycserkeszi Penta Szövetkezet elnöke. km Tovább szövik a megyében a dán álmot FOTÓ: SIPEKI PÉTER A nyírbátori üzemben egy stratégiai együtt­működési megállapo­dást is aláírtak. Nyírbátor. A gyógyászati se­gédeszközöket gyártó dán világcég (melyet 1954-ben alapítottak Koppenhágában) már a hetedik, összességében az 59- olyan vállalat volt 2015 áprilisában, mellyel stratégiai megállapodást kötött a ma­gyar kormány. A sajtónyilvá­nos aláírás után dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési mi­A kormány és a dán cég között kölcsönös az elkötelezettség. SESZTÁK MIKLÓS niszter kiemelte: 187 ezer em­bernek adnak munkát azok a cégek és vállalkozások, ame­lyeket Magyarország stratégi­ai partnerének tudhat. Semmi sem lehetetlen- Egynek minden nehéz, sok­nak semmi sem lehetetlen- idézte Széchenyi István sza­vait a miniszter, aki szerint azzal, hogy a kormány sűrűre és erősre szövi a partnerségi viszonyt a hazánkban befek­tető cégekkel, hozzájárul az ország tartós növekedéséhez. Nem az együttműködés aláírása volt az egyetlen „nagy durranás” Nyírbátor­ban: átadták a Coloplast új gyártócsarnokát is. A beruhá­zás révén az üzem alapterüle­te megduplázódott, azaz 40 ezer négyzetméteresre nőtt. A dán cég eddig 4,6 milliárd A gyártócsarnok avatásának pillanata forintot fektetett a nyírbátori gyáregységbe, a telephely bő­vítésével 400 új munkahely jön létre. Az áprilisi gyáravató ün­nepség a stratégiai megál­lapodás aláírása után az új üzemcsarnok egyik tágas és impozáns helyiségében folytatódott. A Coloplast el­nök-vezérigazgatójának, Lars Rasmussennek a videóüzene­te alapozta meg a hangulatot, majd Hans Wienigk, a nyírbá­tori gyár igazgatója köszön­tötte a vendégeket, és méltat­ta a professzionális tervezési és kivitelezési munkát.- Ezentúl még több lehető­ség adódhat a gyárunk előtt, még több innováció és még több termelőkapacitás össz­pontosulhat az üzemben - fo­galmazott a gyárigazgató, aki megjegyezte, hogy a munka- vállalók valóban szeretnek a Coloplastnál dolgozni, min­dennap jókedvvel fognak munkához. Nagy tervek megvalósítása Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter meg­köszönte a dánoknak azt, hogy 2006-ban mertek egy nagyot álmodni, és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyébe te­lepültek. - Örömmel tölt el bennünket, hogy a Coloplast elkötelezett Magyarország iránt, a kormány ezért is tá­mogatta a beruházást 1,1 milliárd forinttal - közölte a miniszter, majd hozzátette: minél több ilyen vállalkozás áll a kormány mellé, annál nagyobb tervek megvalósítá­sára lesz képes hazánk. KM Nem ez az utolsó- Miután bejártam ezt a gyárat, meg kell, hogy állapítsam, ez a legszebb üzemünk - vágott a dolgok közepébe Allan Rasmussen, a dán cég ügyvezető alelnöke, aki szerint Magyarország a legjobb hely az ilyen típusú beruhá­zások megvalósítására. Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Coloplast nem csak megszokásból építkezik, hanem minden beruházást egy komoly előzetes felmérés és alapos tanulmányozás előz meg.- Garantálhatom, hogy nem ez az utolsó gyártócsarnok, amit Magyaror­szágon helyez üzembe a Coloplast. Egy halálos kimenetelű munkabaleset is sok Tanyára költözött a villany- Kifelé a bóvliból A fenti címmel tartott 2015 áprilisában előadást a megyeszékhelyen a Költ­ségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Munkavédelmi előadást szervezett májusban a megyei iparkamara. NYÍREGYHÁZA. - A faipari te­vékenységgel foglalkozó vállalkozásokat ellenőrizzük majd a második negyedév­ben, hiszen ebben a szektor­ban a legnagyobb az esélye a csonkolással végződő balese­teknek. A 2015-ös esztendő harmadik negyedévében a biológiai kórokozók munka­helyi előfordulását veszi a hi­vatal górcső alá - tájékoztatta a hallgatóságot Tóth Róbert munkavédelmi felügyelő. A szakember az előző évek ta­pasztalatairól is beszélt a ka­mara szakmai előadásán.- Tíz súlyos vagy halálos kimenetelű baleset történt 2014-ben a megyénkben. Egynek életveszélyes sérü­lés lett a következménye, háromszor csonkolással vég­ződő balesetet szenvedett el a munkavállaló, míg hat alkalommal sajnos halálos kimenetelű baleset történt - mondta Tóth Róbert munka- védelmi felügyelő, aki hozzá­tette: egy halálos kimenetelű munkabaleset is sok. km Négy sikeres tanya­fejlesztési programot vezényelt le a kormány 2010 óta - hangzott el 2015 májusában. KÁLLÓSEMJÉN, KISCSERETANYA. A kormány tanyafejlesztési programjának részeként be­fejeződött május elején a Kál- lósemjén közigazgatási terü­letéhez tartozó Kiscseretanya villanyosítása. A helyiek az elektromos áram bevezetésé­től többek között a falusi tu­rizmus fellendülését is várják.- 2010-ben a kormány a zászlajára tűzte, hogy 2020­ig minden magyarországi tanyára bevezeti az áramot - ezt már Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidék- és agrárfejlesztésért felelős ál­lamtitkára mondta. Állami forrásból Hozzátette: 2010 óta négy si­keres tanyafejlesztési progra­mot vezényelt le a kormány, mindezt 6,5 milliárd forint ér­tékben, ebből nyolcszázmillió forintot fordítva a tanyák vil- lanyosítására.- Most indítjuk el az ötödik ilyen nagyszabású programot, melynek keretében további 1,1 milliárd forintot szánunk a ta­nyák célirányos fejlesztésére, gondolok itt a tanyagondno­ki szolgálat megerősítésére. Ehhez jönnek még az új uni­ós pályázati ciklus forrásai is. Egy szó mint száz, el szeret­nénk érni, hogy ne nyűg, ha­nem büszkeség legyen tanyán élni - fogalmazott Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség ál­lamtitkára. KM 2020-ig min­den tanyára bevezetjük az ára­mot. KIS MIKLÓS ZSOLT Nem ment füstbe a hazai dohány A kormány ötmilliárd forint nemzeti támoga­tást biztosít a dohány- termesztéshez. máriapócs. - A dohány egy nagyon fontos mozgatóru­gója Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdaságának, éppen ezért volt sokkoló és szomorú az Európai Unió 2014-es döntése a szerkezet- átalakítási támogatás meg­vonásáról - mondta május közepén a térség országgyű­lési képviselője, dr. Simon Miklós, majd kiemelte: a nyírbátori régióban három­négyezren foglalkoznak a nö­vénnyel, az ültetés és a törés során főként alacsony iskolai végzettségű embereket fog­lalkoztat az ágazat.- Ezért örömteli hír az itt élőknek az, hogy a kor­mány ötmilliárd forint Könnyebb tervezni, nem kell sötét szemüve­gen át szemlélni a jövőt. DR. SIMON MIKLÓS nemzeti támogatást ad a dohánytermesztéshez. így már könnyebb lehet előre tervezni, és nem kell sötét szemüvegen át szemlélni a jövőt. Biztos a támogatási háttér és biztos a piac is - mondta az országgyűlési kép­viselő. Kevesebb, mint az uniós Műszák János 1993 óta fog­lalkozik a dohánnyal. La­punknak elmondta: amíg élt az európai uniós szerkezet- átalakítási támogatás, ad­dig hektáronként 1,5 millió forintot kapott, most ez az összeg 900 ezer forintra mó­dosul.- Nem mondom kategoriku­san azt, hogy nem elegendő ez az összeg, de mégiscsak ke­vesebb, mint eddig. A köszö­net azonban ennek ellenére is jár a kormánynak a nemzeti támogatásért, mert enélkül abba is hagyhattuk volna a termesztést - fogalmazott 2015 májusában a máriapócsi dohányos gazda, aki hozzá­tette: tudja, hogy más nö­vénykultúrákkal foglalkozó gazdálkodók szemét eddig is szúrta a dohányágazat uniós támogatásának mértéke. KM-TOP 100 Klub a Kelettel Dr. Jaksity György, a Concorde Zrt. tulajdonosa, Fodor István (középen), lapunk ügyvezető igazgatója és Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója beszélget a Kelet-Magyar- ország tavaly áprilisi TOP 100 Klub rendezvényén, a Hotel Pagonyban. fotó: racskó tibor

Next

/
Thumbnails
Contents