Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-05 / 3. szám

2016. JANUÁR 5., KEDD Interjúrészletek 2015-ből KELfT Mindenki tud segíteni FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM Neki mindig van sütnivalója építő-gépész sza­kán diplomáz­tam. Miközben munka mellett elvégez­tem a Köz­Lakatos Tibor FOTÓ: SIPEKI PÉTER A cég erősíteni szeret­né az emberekben az együttérzés gondolatát. NYÍREGYHÁZA. A megvádolt cimmel írt id. dr. Béres József Széchenyi-dijas kutatóról, a Béres Csepp megalkotójáról drámát Fazekas István. Nyír­egyházán is rendeztek a kiad­vánnyal kapcsolatban író-ol­vasó találkozót, amelyen részt vett a legendás feltaláló fia, dr. Béres József is. A könyvbe­mutató után készségesen nyi­latkozott lapunknak a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke. Mit jelentenek az Ön számára ezek az édesapjával kapcsolatos könyvbemutatók? DR. BÉRES JÓZSEF: Nagy öröm és megtiszteltetés, ha az ember édesapja bekerül a magyar szépirodalomba. Pláne, ha egy nagyszerű mű formájá­ban. Márpedig Fazekas István színdarabja - ebben egészen biztos vagyok - kiváló alkotás. Öröm számunkra beszélni róla. Persze egy dráma első­sorban nem a könyvbemuta­tókra íródik, mi is azt sze­retnénk, ha minél hamarabb láthatnánk színpadon is. És ez hamarosan valóság lehet, hiszen két színház is műsorá­ra tűzte, s még ebben az évad­ban, januárban, februárban meglesznek a bemutatók. Miért lehet aktuális napjaink­ban ez az irodalmi alkotás? dr. BÉRES JÓZSEF: A történet az 1970-es évek közepén játszódik, egy sajátos törté­nelmi korban, a szocializmus időszakában. Fontos tisztában lennünk, hogy mi történt Ifj. dr. Béres József negyven évvel ezelőtt, de azt hiszem, a valóban lénye­ges kérdés az, hogy vajon mennyiben szól édesapám története a ma emberéhez. A dráma foglalkozik olyan em­beri kapcsolatokkal is, ame­lyek napjainkban is aktuális kérdések. A házastársi hűség, az egymáshoz, a hazához való viszony kérdése is megjele­nik. S mindemellett ott a nagy dráma: a beteg gyermek. Mit tegyenek? Kihez forduljanak? Kinek higgyenek? Hogyan kapaszkodik az ember az utol­só szalmaszálba az életben maradásért? Az édesapa munkássága, szel­lemisége mit üzen vajon a ma emberének? dr. béres József: Édesapám nagyon szeretett tanulni, a tudásvágy mozgatta már gyermekként is. A megisme­rés iránti töretlen vágy volt az egyik jellemzője. A másik a szorgalom. Mindig arra törekedett, hogy a megszer­zett ismereteket rendezze, rendszerezze, szintetizálja, hogy abból kijöjjön valami hasznos dolog. Amikor aztán küzdenie kellett, kiállt a saját igaza mellett, nem lehetett letéríteni arról az útról, amit jónak, helyesnek tartott. En­nek a csúcspontja az embere­ken való segíteni akarás és a hazaszeretet. Családi örökség az önzetlen segítőkészség gondolata. Ön miért érzi ezt fontosnak? dr. béres József: Nagymamám még Záhonyban mondta neki: „Fiam, ha segítséget kérnek tőled, és te tudsz segíteni, akkor azt megtenni köteles­séged.” Atyám egész életében mindenkinek segitett, ha tudott. Mi ebben a segítő­készségben nőttünk fel. Ez egy olyan erkölcsi örökség, amit kötelességünk éltetni. Hisszük: mindenki tud tenni a másik emberért. km-mml Szalonképesen éli a mindennapjait: Laka­tos Tibornál egymás­ra talál a tárlat és a párlat. nyíregyháza. Élmény „vela” a beszélgetés. Dől belőle a sztori, akár a molnár zsákjá­ból a liszt. Ha pedig az autóra, konkrétan a Volvóra terelődik a szó, témát vált, és magasabb sebességi fokozatra kapcsol. A szomszédos helyiségekben ez idő tájt is pirulnak a péksüte­mények. Kicsit odébb, a saját pálinkamúzeumában sorjázik a sok csábító párlat. A festői környezet pedig valóságos tárlat. Van mit ecsetelnie La­katos Tibornak! Személyében összpontosul a pékipar, az autóértékesítés, a festészet és pálinkakultúra, ugyanis a Vela Kft. tulajdonosa, a Volvo-sza- lon vezetője, valamint a pálin­kafőzés mestere és ráadásul nemzetközi hajóvezető is. Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Esetünkben a kenyér, a kocsi, a nedű vagy a vászon? LAKATOS TIBOR: Az elhangzot­tak közül az ecsetet sorolom előre, ugyanis a péklapát, a kormánykerék és a pálin­kafőzés utána jött. De még messzebb megyek vissza az időben. Mert nekem a knn- dulópont Nyírbogdány. Az ottani gyártelepen laktunk, a szüleim a kőolaj-finomító vállalatnál dolgoztak. Aztán Nyíregyházán zrinyis diák lettem, később a debreceni Ybl Miklós Műszaki Főiskola gazdasági Egyetemet, akkor ismerkedtem meg Béres Gézával. Horváth János festőművésszel együtt alakítottunk szakkört, azóta folyamatos a vonzalmam a festői környezet iránt. A sokszínű palettán szépen mutatnak a saját főzésű pár­latokkal teli pálinkásüvegek. A vonzalom mikor alakult ki? lakatos TIBOR: Én mindenben szeretem a minőséget. Amikor a törvény lehetővé tette, vettem egy Kiskunlacházán gyártott, egyoszlopos, száz literes, öttányéros, dupla falú berendezést. Megőriztem a legelső főzetemet, ami az összes létező „betegséget” magában hordozta: benne volt a rézeleje, a kozmaolaj... Intő jelként tekintek rá: ilyet soha többet nem főzök. Azóta 58-féle gyümölcsből állítot­tam elő pálinkát. Az akkor és a most közötti kü­lönbséget mikkel lehet érzékel­tetni? LAKATOS TIBOR: A huszonnégy éve alakult Vela Kft. mindösz- sze három dolgozót fogla- koztatott, jelenleg ötvenen vagyunk. Azóta bővült a tevékenységi kör, a kezdeti 25 négyzetméter mostanra 500-ra nőtt. A sütőipari és a lízingtevékenységet Vecsei Istvánnal közösen indítottuk be, utána szétváltak útjaink. A Kelet Áruház épületében kezdtünk, 1994-ben vásá­roltam meg a Pazonyi úti ingatlant. A pékség termékkí­nálatának 95 százalékát a 14 üzletből álló bolthálózatunk­ban árusítjuk. 2016 novembe­rében leszünk majd 25 évesek - elképesztő, hogy telik az idő! És hol lehet kiengedni a gőzt? Aligha a pálinkagőz felhőjében. LAKATOS TIBOR: A teniszpályán. Hetente kétszer ütőt ragadok, és a haverokkal nagyokat csatázunk. Ha hullámzó a teljesítményem, lehet, hogy a tenger hatása miatt van. Tessék? lakatos TIBOR: A tenger, az Adria, a hajózás. Tavaly elvégeztem a nemzetközi hajóvezetői tanfolyamot, Horvátországban vizsgáztam. Imádom azt a környezetet is. Ellazít és feltölt. Minden jó, hajó a vége... km-ltl A tudás berekesztése bűn Látlelet a valóság meg­oldhatatlan dilemmái­ról, s egy intellektuális rendteremtés szándé­kával íródott könyvről. NYÍREGYHÁZA. Kiss Endre fi­lozófiatörténész, egyetemi tanár nemrégiben Nyíregyhá­zán is bemutatta „Marx láb­nyomai” című nagy kritikai visszhangot keltő kötetét. A „tudástársadalom” kifejezés atyjával, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia doktorával a kötet megjelenése alkalmá­ból beszélgettünk. Úgy tudom, a könyv kritikai fo­gadtatása még önt is meglepte. KISS ENDRE: Amikor 2014 nyarán megjelent a könyv, idehaza elkezdtek záporozni a recenziók, két hónapon be­lül 4-5 elemzés is napvilágot látott. Normál esetben jó, ha egy-két méltatást kapunk, de most a kisujjamat se kellett mozdítanom, s azóta is szü­letnek új recenziók. Persze, a felgyorsult események is a kezemre játszottak. Megélén­külő társadalom, mozgal­mak, tüntetések: a belpoli­tikai tektonikai mozgások atmoszférát teremtettek a könyv fogadtatásához, és a társadalmi szenzibilitás tette a dolgát. Hirtelen ráébredtek az emberek, hogy a politika nem úgy politizál a világban, ahogyan egy globalizációban kellene. Aztán csak nézték, mi minden megy rosszul. Elképzelhető az, hogy vala­minek, ami itt forr a jelenben, most a tyúkszemére lépett? KISS ENDRE: Nem elképzel­hetetlen, csak még azt nem tudom, melyik lábujjára. Egy író, egy filozófus munkája év­tizedekig heverhet a polcon, és senki nem érzi úgy, hogy ki kell nyitnia. Majd váratla­nul teremtődik egy helyzet, amikor mindenki olvassa. A főiskolások tanácstalanságát elnézve mintha nehezebben reflektálna a mai fiatalság az őt körülvevő valóságra. Kiss ENDRE: Pedig a valóság fölötti kontrollt nem sza­bad átengedni másoknak, s valójában erre való a tudo­mány. Adornóék is átenged­ték Popperéknek a hetvenes évek közepén a híres poziti­vizmus-vitában a társadalom vizsgálatának módszertani elveiről, majd Habermas is átengedte. Á tudás valóban talom, nem szabad lemon­da­ni róla, csakhogy amikor a tudást berekesztik, tanszé­keket zárnak be, s kijelentik, hogy fodrász szakmunkásra van szükség, aki egy évig sepreget, a legnagyobb bűn­nel egyenértékű. Azt monda­ni valakinek, hogy ne tudjál, nem jelent mást, mint hogy holnap te leszel az áldozat. Marx lábnyomait kikutatva milyen tervekkel néz a jövőbe? Kiss ENDRE: Spirituális adománya az életnek, hogy négy Nietzsche-könyv után meg tudtam írni még ezt is. De összeállt már egy nagy anyag a klasszikus idealista filozófiáról, s a kor aktuális dolgaival kapcsolatosan is volna mondanivalóm. Ha az ember olyan szerencsés, hogy maga választja a témát, s ideje engedi dolgozni, nem vonulhat nyugalomba. Glo­balizáció, szerelemfilozófia, etika - kínálkozik néhány olyan középsúlyú téma is, amelyekben lubickolni lehetne... Nem döntöt­tem még... Ki tudja, talán megint olyat választok, ami a legkevésbé tűnik érde­kesnek, s mire megí­rom, az aktua­litását is visz- szanyeri. KM-MJ Kiss Endre FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Minél egészségesebb egy társadalom pszi­chéje, annál kevésbé hisz a veszélyes ajánla­toknak. NYÍREGYHÁZA. Tavaly Nyír­egyházán is járt dr. Jaksity György, a Concorde Zrt. el­nöke, s interjút adott lapunk­nak. Sokan unortodoxnak titulálják az Orbán-kormány gazdasági intézkedéseit. Egyetért ezzel? JAKSITY GYÖRGY: Nem látok teljes körűen unortodox gazdaságpolitikát. Ha az intézkedések 2011 és 2013 közötti időszakát nézem, ami a stabilizációs intézkedések­kel (adókivetések, meg­szorítások) járt, ez ortodox gazdaságpolitika. A mone­táris politikában az infláció csökkenésével párhuzamo­san alapkamatot lehetett csökkenteni, ebben szintén nem látok unortodoxiát. Még a Növekedési Hitelprogra­mot sem nevezném ilyen eszköznek, különösen azért nem, mert a világ szám­talan jegybankja próbálta nagy mennyiségű lazítással elősegíteni a hitelezést. Ezeket „békeidőben” lehet unortodoxiával illetni, de egy olyan válsághelyzetben nem, amikor csökken a kereslet, a bankok pedig nehezen tud­nak hitelezni. A Quaestor-botrány mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ki vagy kik hibáztak az ügyben? JAKSITY GYÖRGY: Mindegy, hogy egy botrány éppen melyik szektorban robban ki, nehéz azt mondani, hogy Dr. Jaksity György egyetlen felelőse van. Azok, akik a szóban forgó esetben rossz döntéseket hoztak és bűncselekményeket követtek el, ami a Quaestor-ügyben egyelőre még csak feltétele­zés, egyértelműen hibáztak. Hibázhatott a szélesebb értelemben vett kormányzat számtalan további intézmé­nye is, amelyek a piac meg­felelő működését hivatottak felügyelni. Egy alapos és átfogó ellenőrzés felszínre hozta volna már évekkel ezelőtt a Buda-Cashnél és a Quaestornál is a visszaélése­ket. Tetézte a bajt az, hogy a magyar emberek pénzügyi ismeretei finoman szólva is hiányosak, bár ettől még nem törvényszerű, hogy több száz milliárd forintnyi befektetés eltűnik. Az emberi psziché sajnos olyan, hogy a lakosság egy részét mindig meg lehet találni egy vonzónak tűnő ajánlattal. Minél egészsége­sebb egy társadalom pszi­chéje, annál kevésbé hisz a csábító, már-már meseszerű, de veszélyes ajánlatoknak. A karitatív munkából is alapo­san kiveszi a részét. JAKSITY GYÖRGY: Az a filo­zófiánk, hogy amit kapunk a munkánk, a szorgalmunk és a szerencsénk által, abból vissza kell adnunk a rászoru­lóknak. Növeltük a szociális és gyermek-egészségügyi vonalon a támogatásainkat: a legnagyobb forrást a segít­séggel élőknek biztosítjuk, az egyik fő kedvezményezettünk az általam alapított Mosoly Otthon Alapítvány. Újdonság, hogy az itt pár éve beindított művészeti terápia keretében autista és értelmi fogyatékos fiatalok rajzainak motívumai­ból - együttműködve a MOME textil tanszékének professzo­raival - textíliákat tervezünk, melyek alapján luxus minő­ségű selyemsálakat készítte­tünk, a bevételek költségek feletti része pedig az ellátóott­honokhoz kerül. km-tg

Next

/
Thumbnails
Contents