Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-22 / 18. szám
2016. JANUÁR 22.. PÉNTEK KELET Magyar kultúra napja 7 A hazafias költészet remeke SZATMÁRCSEKE. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcse- kén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. A közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. km Kulturális Intézmények látogatottsága Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (ezer fő) GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: KSH Hogy lehet ezt kihagyni?! Sokan járnak kulturális programokra, de lehetnének még többen. nyíregyháza. - Ha pusztán számokkal jellemeznénk a Bencs-villa tavalyi évét, akkor 41 zenés műsorról, 25 irodalmi estről, 28 határon átnyúló produkcióról, 30 egyéni és három csoportos kiállításról kellene beszélnünk, de az adatok mögé nézve kiderül, hogy öt év elteltével sikerült elérni, amit célként tűztem ki - mondta lapunknak Orémusz Maja, a villa programszervezője.- Ez a cél nem volt más, mint hogy a vendégház kizárólag kulturális központként működjön, és hogy a lehető legszínesebb programokkal várja az érdeklődőket, akár egy estén belül is. A vendégeink sokszor a kezdés előtt másfél órával érkeznek, hogy biztosan legyen helyük, a telt háznak pedig valószínűleg az az oka, úgy állítjuk össze a programokat, hogy egy adott műsorban jelen legyen a zene, az irodalom és a képzőművészet is. Vannak fájó pontok- Sokan a téma miatt jönnek, másokat az előadók vonzanak, és igyekszünk minden korosztályt becsalogatni. Sokszor ér minket az a vád, hogy szinte csak nyugdíjas vendégeink vannak - igen, a törzsközönségünk nagy része valóban nyugdíjas, de érdemes elgondolkodni, kik: is érnek rá délután. A túlterhelt fiatalok, vagy a gyerekeikkel munka után hazaeső szülők? Gyerekek is gyakran vendégeskednek nálunk, délelőttönként izgalmas vetélkedőkön vesznek részt és nagyon élvezik, olyannyira, Másfél órával ww korábban érkeznek, hogy legyen helyük. ORÉMUSZ MAJA hogy a legtöbb esetben túljelentkezéssel küzdünk.- Bár a programjaink, amelyek ingyenesek, általában telt ház előtt zajlanak, vannak fájó pontok - említi Orémusz Maja. - Sokan vesznek részt a rendezvényeinken, de lehetnének ennél is többen! Egy-egy jól sikerült est után sokszor teszem fel magamnak a kérdést: hogyan hagyhatták ki ezt azok, akik nem voltak itt, miért nem használják ki ezt a lehetőséget? Nem vagyok elégedetlen, hiszen sikerült összehoznunk a „kultúracsinálókat” azokkal, akik a kultúrát fogyasztják, de időnként azt érzem, többen is lehetnénk. km-sza A magyar kultúra napjáról írtuk lapunkban 1989. JANUÁR 22. „A magyar kultúra napja az eddigi kultúrapártoló ünnepnapok sorában vajon tud-e valami mást kínálni, amellyel valóban a nemzeti kulturális értékek befogadását, annak megőrzését, a nemzettudat egészséges fejlődését szolgálja? ...a magyar kultúra napja akkor válhat valóban ünnepnappá, ha a korszerű magyar műveltségeszmény megismerését segítheti. Ehhez nem látványos, egy nap alatt megoldható megmozdulásokra van szükség, hanem a nemzeti kultúra nélkülözhetetlenségét erősítő cselekedetek sokaságára”- olvasható a szerkesztőségi véleményben. 1996. JANUÁR 22. Január 21- én Szatmárcsekére hívta az emlékezni vágyókat a helyi önkormányzat és a Kölcsey Társaság. Ünnepi beszédet Szokolay Sándor Kossuth-dí- jas zeneszerző mondott, aki elsőként vette át a társaság emlékérmét Taxner-Tóth Ernő elnöktől. 2006. JANUÁR 23. (Január 22. vasárnapra esett.) A Himnusz összetartó erő címmel számolt be a lap a szatmárcsekei ünnepségről, melyen Bölcskei Gusztáv református püspök azt mondta: „Akik tudják, honnan jöttek, mit jelent az emlékezés, azoknak lehetőségük és kötelességük is elmondani, hogy a Himnusz olyan, mint a levegő. Kell. Erőt meríthetünk abból, amit elődeink ránk hagyományoztak. Ezért kell tudnunk, mit jelent a Himnusz, mit fejez ki nemzeti énekünk.” ' /8ZÖ <§> Értékek őrzői A magyar kultúra megőrzése elképzelhetetlen a népi hagyományok ápolása nélkül. fotó: km-archIv Úgy mondja, mint az imádságot Csikós Sándor nem tudja kétszer ugyanúgy elszavalni a Himnuszt. NYÍREGYHÁZA. - Nagy megtiszteltetés, hogy 1992 óta engem hívnak meg Szatmárcsekére, hogy szavaljam el a Himnuszt - mondta lapunknak Csikós Sándor Jászai Mari-díjas színművész, amikor arról kérdeztük, mit jelent számára az állandó művészi jelenlét a magyar kultúra napján.- Mindig megérint a hely szelleme, és soha nem is tudom elmondani a verset meghatottság nélkül. Azon a falépcsőn megyek fel a szószékre, amelynek a fokai már kikoptak, s ilyenkor arra gondolok, talán Kölcsey tekintetes úr is ezeken a lépcsőkön ment fel a szószékre, vagy éppen ott ült az első padban. A Himnuszt emiatt is úgy mondom, mint az imádságot.- A költő azt írta a kéziratra, hogy január 22-én fejezte be a művét. Azt viszont homály fedi, mikor ötlött fel benne a gondolat, hogy hozzákezd egy nemzeti imádsághoz. Bárhogy is volt, azt nem tudhatta, hogy január elsején születik meg Petőfi Sándor, s egy nappal a versének befejezése után világra jön Madách Imre. Ebből is látszik, micsoda erők munkálkodtak ebben az időszakban, s mennyire ihletett pillanatai ezek a magyar irodalomnak.- A lelki felkészülést a cse- kei istentisztelet is előkészíti, s az ünnepélyesség elindítja a megformáláshoz szükséges érzéseket. Nem is lehet kétszer ugyanúgy elszavalni ezt a költeményt. Koromnál fogva az idén megpróbáltam az idős, sokat megélt ember átszelle- mültségével imává formálni a mondanivalót. Ráadásul nemzetünk végzetes kettészaCslkos Sándor fotó: km-archIv kítottsága okán is aktuálisak ezek a gondolatok, volt miből építkeznem - mondta el Csikós Sándor. km-mj Kollégáink gondolatai a kultúráról Bednárlk Mónika Élhetünk-e kultúra nélkül? Lehet-e úgy élni, hogy gyermekként nem voltunk Benedek Elek mesehősei, felnőttként nem éltük meg Szabó Magda Emerencének, Krúdy Gyula Szindbádjának, Jókai Mór Aranyemberének sorsát, nem láttunk felejthetetlen filmeket, színházi előadásokat, lebilincselő kiállításokat, nem tudjuk dúdolni a Tavaszi szél vizet áraszt népdalunkat, nem ismerjük Kodály Zoltán vagy Bartók Béla munkásságát, néptáncművészetünkből nem rémlik a botoló vagy a csárdás...? Lehet! De nem érdemes. Csáki Alexandra Ha lesz, akkor nem lesz! Egy nyíregyházi szórakozóhelyen, mely régebben a törzshelyem volt, a pultos úgy ismert minket, mint a tenyerét. Közvetlen volt, barátságos, mindig volt egy jó szava, egyvalamit azonban megkövetelt. Kocsmai ars poeticája így szólt: Ha lesz, akkor nem lesz! Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy ha az új vendég nyeglén csak annyit vetett oda, hogy egy sör lesz, szótlanul a táblára mutatott. Az eredmény nem maradt el: pironkodva kért elnézést az illetlen, és legközelebb már a varázsszóval kezdte a rendelést. Györke László Menedéka megmaradásra Az anyanyelvi kultúra különösen a kisebbségben élők számára létfontosságú, hiszen sokszor az egyetlen menedéket jelenti a megmaradásra. Az elszakított országrészekben a magukat többséginek tartó „honfoglalók” jobbára úgy kezelik a kisebbségbe szorított őslakost, mintha külföldi lenne. Ilyen helyzetben az anyanyelvi kultúra megtartó erejét semmi nem helyettesítheti. Ezért létfontosságú, hogy legyenek nemzeti kisebbségi kulturális intézmények, iskolák és óvodák. Matyasovszki József Szentháromság, ahogy én látom Van egy kultúra, amely egyedülálló, s nem azért, mert elválaszt, hanem mert összeköt. Ez a magyar népi kultúra. Van egy egyedülálló nyelv, s nem azért az, mert fennhéjázásra való, hanem mert igazmondó. Ez a magyar nyelv. Van egy lelkűiét, amely nem azért különleges, mert örök pesszimizmusra hajló, hanem mert állta a történelem viharait. Ez a magyar lélek. S van egy szellem, amelyről azt remélem, a jövőben is sok emberi nagyságot ad a világnak. Test nyelvből és kultúrából, lélek és szellem. Ez az én egyik szentháromságom. Palicz István A stílus maga a magyar ember „A legnehezebben kiejthető szó a Moszkvics-slusszkulcs, de manapság a köszönöm és a kérem is elég nehezen megy...” - olvasom a Facebookon. Ez tökéletesen leírja, miről kellene szólnunk a magyar kultúra napján. A felsőbb és alsóbb társadalmi körökben egyaránt tapasztalható, elszomorító beszéd-, viselkedési, öltözködési és közlekedési kultúránk megmentéséért kellene felemelni a szavunkat. S ha ezt megoldottuk, következhetnek a hagyományainkról, gyökereinkről, nemzettudatunkról szóló szónoklatok! Racskó Tibor Vajon mikortól él bennünk? Vajon hol kezdődik és meddig tart a kultúra? És bennünk mikortól él? Ha otthonról nem kapunk impulzusokat, majd talán az iskolában. De ha nem a bölcsőtől indul, lételemünkké válik-e? Aligha. Ma ott tartunk, hogy egy büfés ingyen gyros-szal ajándékozott meg, mert úgy indítottam: Jó napot kívánok, egy gyrost szeretnék kérni - szemben a gyakorlattal, ahogy a mai fiatalok teszik: egy gyros lesz. Büfésünk tíz év alatt elvétve találkozott udvarias emberrel. Egy egyszerű „kérek szépen”-nel sikerült bearanyoznom a napját.