Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-22 / 18. szám

2016. JANUÁR 22., PÉNTEK RÉCÉT Háttér 3 Fájó búcsú a varsától, a hálótól Sztankovics Imre javítja egyik varsáját, de hogy ő kitől kap a „sebére” gyógyírt, nem tudja fotó: racskó tibor A munka nélkül maradt halászok gyermekkoruk óta kötődnek a folyó­hoz, szinte a Tiszán nőttek fel. TISZALÖK, TÍMÁR, TISZATELEK. A kereskedelmi célú halászat betiltása érzékenyen érintet­te a Tiszalökön élő Ambrus Józsefet is. Már érzik a hiányát- Cserépkályhásnak tanul­tam, voltam postás is, de az elmúlt 29 évben halászattal foglalkoztam. Három éve jöttem nyugdíjba, de folytat­tam a halászatot. Nem taga­dom, nagyon rosszul esett a kereskedelmi célú halászat megtiltása, hiszen a nyugdí­jam ötvenezer forint, jól jött a családnak ez a keresetkiegé­szítés. Most, hogy elestünk tőle, már érezzük is a hiányát. Gyerekkorom óta kötődöm a folyóhoz, szinte a Tiszán nőttem fel - mesélte Ambrus József. - A Szabolcsi Halászati Kft.-vei kötöttem szerződést, három kilométeres szakaszt béreltem. A kereskedelmi ha­lászatban is meg volt határoz­va, hogy fajtánként mennyi halat foghatok, de ezt a felső határt nem értem el soha. Felvetettük azt az örökös vádaskodást, hogy a hor­gászok szerint azért nincs a Tiszában sok hal, mert a halá­szok kifogják előlük.- Ismerek olyan horgászt, aki jóval több harcsát fogott A horgászen­gedélyek kiváltása pótolhatná a kiesést. RADÓCZI JÁNOS bottal, mint én hálóval. Sok horgász ma már profi mód­szereket használ, műszer­rel keresi meg a halat. Fáj a szívem, mert egy ősi mes­terségnek vetett véget ez a törvénymódosítás. Ott a ren­geteg háló, varsa, horog, ki venné meg, hiszen nem kell már senkinek sem. A Tiszára nem haragszom, az hiányzik, magát a helyzetet nem tudom könnyen feldolgozni. Mint mondta, áradáskor jó fogások voltak, de hát az el­múlt években aszályos időjá­rások köszöntek a halászokra.- Bezzeg amikor még megvoltak az ártérben a ku- bikgödrök! Áradáskor volt ívóhelye a halnak, apadáskor a sok kishal ment vissza a folyóba. Apáról fiúra A Tímáron élő Sztankovics családban apáról fiúra szállt a halászat mestersége. A nagyapját és az édesapját követve az általános iskola elvégzése után, már 14 éves korában megszerezte a hi­vatásszerű halászatra az en­gedélyt Miskolcon a most 28 esztendős Sztankovics Imre. Pár éve még úgy gondolta, ebből fogja eltartani csa­ládját, ebből fogja felnevel­ni gyermekeit. Az édesapja ugyanis még 1989-ben a tímá­rt Tisza-parton halsütödét nyitott, így besegített a vál­lalkozásba úgy is mint halász, úgy is mint konyhai dolgozó. Ennek érdekében még a sza­kácsvizsgát is megszerezte.- Édesapa 2011-ben meg­halt, folytattam a halászatot és a sütödét - merült el em­lékeiben Sztankovics Imre. - Erre alapoztam a jövőmet. Ami halat reggel és este fog­tunk Dávid bátyámmal, azt megsütöttük napközben. A friss, jóízű tiszai hal kedvé­ért még messzebbről is eljöt­tek hozzánk a kirándulók. Az eddigi életemet vágta ketté a törvénymódosítás. Titokban még abban reménykedtem, hogy majd a gyermekeim kö­vetni fogják ezt a családi vál­lalkozást, de most már min­den hiába. Boltban vásárolt halat lehetne sütni, de az már nem az igazi, s nem is olyan finom, mint a frissen fogott tiszai hal. Nem tudom még, hogy mit csináljak, hogyan legyen tovább. Hiába folytat­nám a kis szerszámos halá­szatot, abból már nem lenne bevételem, nem tudnám el­tartani a családom... Megszűnik a vonzerő A tiszateleki Kancsal Harcsa Halászcsárdát 1987 óta Fejér Géza üzemelteti.- Ha ez így marad, akkor a tiszai halászcsárdáknak be­fellegzett, hiszen megszűnik az a vonzerő, ami eddig oda­csábította a vendégeket. Tel­jesen más ugyanis egy tiszai halból elkészített étel, mint abból, ami halastóban nevel­kedett. Valószínűleg többen be fognak zárni - osztotta meg véleményét lapunkkal a vállalkozó. - Nekem a csárda mellett van panzióm, a kö­zelben csónakkikötő, vagyis számíthatok a jövőben is ki­rándulókra, akiknek az ellátá­sát meg kell oldanom. Én erre tettem fel az életemet, a jog­szabályok adta keretek között kell megtalálnom a további működés feltételeit. KM-MML Soha nem hallott panaszt A halász kifejezést a nevében is őrzi a Szabolcsi Halászati Kft., így kíváncsiak voltunk, a céget hogyan érinti a változás.- A legnagyobb vesztesek a halászok, akik a megélhe­tésük végett végezték ezt a munkát. Mi most attól a be­vételtől esünk el, amit a Ti- szadobtól Zsurkig tartó tiszai szakaszon nyolc halász fize­tett bérleti díjként nekünk - tudtuk meg Radóczi János­tól, a kft. ügyvezetőjétől. - Az Országgyűlés szerint most a horgászturizmus fellendülé­se várható, vagyis elméletileg a horgászengedélyek kiváltá­sa „kárpótolhatna” bennün­ket anyagilag. A kft. 2017-ig haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, így addig mi ad­juk ki az engedélyeket.- Végül hadd jegyezzem meg: a Tisza-Rétközi Horgász Egyesület elnökeként négye­zer horgász tartozik hozzám, de sohasem hallottam, hogy ők panaszkodtak volna a ha­lászokra... Tolták a havat és sózták az utakat Sószóró kisgépekkel takarították a járdákat fotó: sipeki Péter Vitéztanya bronzkori leletei kemecse. A történelmet és a helytörténetet szeretők biz­tosak lehetnek benne, ha március első szombatjáról van szó, akkor Kemecsén az helytörténeti konferenciát je­lent. így lesz ez ebben az év­ben is, immár a tizenkettedik tanácskozást rendezik meg március 5-én 10 órától a város általános iskolájában. Lipők Sándor polgármes­ter. köszöntője után előadás hangzik el többek között a magyarországi görög katoli­kusok történetéről, a görög katolikus néphagyományok­ról, Vitéztanya bronzkori leleteiről, a Vitéz család tör­ténetéről. A helytörténeti ta­nácskozás népies ételkóstoló­val fejeződik be. KM A városüzemeltető cég minden munkagépe a megyeszékhely útjait takarította. NYÍREGYHÁZA. A NyírW Kft. több mint 260 kilométer szi­lárd burkolatú utat, 337 kilo­méter burkolatlan utat, 52 ki­lométer kerékpárutat takarít, több mint 15 ezer parkolót, buszöblöket és a járdákat tart rendben.- A csütörtök hajnali hóesés kezdetétől, 4 órától cégünk 17 munkagépe síktalanította a nyíregyházi utakat. Mun­katársaink alásózták a főbb közlekedési útvonalakat, majd a reggeli forgalom elin­dulását követően letolták a sóval összekeveredett, olvadt havat - tájékoztatta lapunkat Szabó Edina. A társaság szó­vivője hozzátette: a belvárosi utcákat követően a külterüle­teken folytatták a takarítási munkálatokat. Gépi és kézi erővel- Az utak síktalanítása mellett megtisztítottuk a járdákat, ke­rékpárutakat és fizető parko­lókat is, munkatársaink kézi erővel a buszmegállókat és gyalogátkelőhelyeket takarí­tották. A hószolgálatban közel 150 munkatársunk vett részt - közölte Szabó Edina, km-bm A hószolgálat­ban közel 150 munkatársunk vett részt. SZABÓ EDINA Nézőpont Magyar László Hej, halászok, halászok... Megszűnt hazánkban egy ősi mesterség, mert tavaly így döntött az Országgyűlés. Apá­ról fiúra szállt sok családban a halászat tudománya, de mivel január elsejétől tilos a termé­szetes vizeken a kereskedelmi célú halászat, új megélhetési lehetőség után kell nézniük mindazoknak, akik az elmúlt évben még ilyen módon tartották el családjukat. Pedig nem voltak sokan, az egész országban talán lehettek vagy kétszázötvenen. Az indokokat olvasva nehéz megérteni, miért nem lehet halászatból megélni a folyók mellett. Mindenki a horgászok és a halászok közötti vitát hozza fel legfőbb indoknak, ugyanis állítólag ez a két réteg egy­mást okolta azért, mert egyre kevesebb a hal a természetes vizekben. Kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy megszegik a tilalmi időkre, a kifogható hal méretére vonatkozó szabályokat. Ha ez valóban így is volt, akkor szigorúbb ellenőrzésekkel és büntetésekkel kellett volna rendet teremteni mind a két oldalon, nem pedig minden halászt egyformán büntetni azzal, hogy elveszíti munka­helyét, megélhetési lehető­ségét. Hagyományápolás, turizmus fejlesztése - gyakran hangoztatott jelszavak, s ezt jól szolgálták a halászokkal együtt azok a sütödék és csárdák, amelyek megyénk­ben a tiszai halra alapozták a vállalkozást. A döntéshozók a horgászturizmust akarják fej­leszteni, csakhogy eret vágtak a gasztronómiai turizmuson. Lesz továbbra is víz és hal a folyóinkban - de immár a hivatásos halászok nélkül. Néhány évtized múlva pedig ha énekórán felcsendül a Hej, halászok, halászok kezdetű népdal, előtte el kell majd magyarázni a nebulóknak, hogy kik is voltak ezek a vizet és a természetet nagyon szerető emberek... laszlo.magyar@kelet.hu Kelet kvíz Az 1848-49-es szabadságharc tábornoka 1794. október 23-án Nagyhalászban született, a) Kiss Ernő b) Csuha Antal c) Lázár György d) Czetz János A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: Téged hogyan érintett az idei első komolyabb havazás? TÓTH HANNA: Én egy­általán nem szeretem a havazást. SZABÓ ESZTER: Nehézkes volt bejutni a belvárosba. LÁSZLÓ ZSUZSANNA: Kifejezetten veszélyes ilyenkor autózni! ÁGOSTON ALEXANDER: Mindkét járat késett az útviszonyok miatt. iÉL* ARANY BENCE: Lát­ványosan lelassult a forgalom. . >. ■ MÉSZÁROS ATTILA: Hólapátolással kezd­tem a reggelt. Tóth Hanna így válaszolt: - So­kakkal ellentétben én cseppet sem voltam boldog, amikor reggel megláttam, hogy hó­takaró borít mindent. Nem szeretem a havazást, mert gyalogosan és autóval is ve­szélyesebbé válnak ilyenkor az utak. A járókelők gyakran nem is sejtik, hogy hóval borí­tott jégpáncélon „táncolnak” - mesélte Hanna. László Zsu­zsanna sem kedveli a hideg téli napokat. - Kifejezetten veszé­lyes ilyenkor autózni! Volt már egy kisebb koccanásunk a hó miatt, szóval nem árt vigyáz­ni, szabályosan közlekedni - tanácsolta. - Látványosan lel­assult a forgalom, azt hittem, soha nem érünk be a suliba! - k panaszolta Arany Bence, majd hozzátette: szomorú, hogy a vakmerő autósok ilyenkor sem félnek semmitől, és meré­szen előzgetnek. Szabó Eszter szerint egy kiadósabb havazás után szinte azonnal megáll, lelassul az élet az utakon. - Borbányáról nehézkes volt be­jutni a belvárosba. Korábban is „felébredhettek” volna az úttakarítók! Ágoston Alexander Sóstóhegyről buszozott isko­lába. - Mindkét járat késett az útviszonyok miatt - mesélte. - Hólapátolással kezdtem a reg­gelt. Remek testedzés, a házak előtti járdák tisztán tartása, ráadásul mindenkinek köte­lessége! - mutatott rá Mészáros Attila. km-pi ■ Tanulók tárlata Az Abigél Többcélú Intézmény képző- és iparművészeti tagozatának alkotásaiból nyílt kiállítás a Plaza Galéria és Fotóstúdióban, ahol február 10-éig láthatók a rajzok, a fest­mények, a kollázsok. fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents