Kelet Magyarország, 2015. december (72. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-23 / 300. szám

2015. DECEMBER 23., SZERDA KELET Biosarok a Kelet-Magyarországban 4. rész A legfontosabb bio-alapelvek Más időpontban ürítik a kukát ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN Megváltozik a szállítás rendje NYÍREGYHÁZA. A Térségi Hulla­dék-Gazdálkodási Nonprofit Kft. szemétszállítási rendje az ünnepek miatt módosul - tájékoztatta lapunkat Hajnal Tünde, a társaság PR-referen- se. A változás részleteiről len­tebb olvashatnak. km Változások- December 24-én, 28-án, 29-én, 30-án és 31-én a hulladékszállítás a megszokott járatrend szerint történik- A december 25-ei (pénteki) kör­zetből december 27-én (vasárnap), a 2016. január 1-jei körzetből január 2-án szombaton szállítják el a hulladékot- A Regionális Hulladékkezelő Üzem (Oros, Szállási u. 72., megköze­lítése a 403. számú főút felől), nyitva tartása a következőképpen alakul: december 23-án, valamint 28-29- 30-31-én 7 órától 12 óráig nyitva, míg december 24-25-26-án, valamint 2016. január 1-jén zárva tart __________- A Hulladékudvarok a következő­képpen tartanak nyitva: december 24-25-26-án, valamint január 1-jén zárva, míg december 31-én 7 órától 12 óráig nyitva tartanak_________________- Az Ügyfélszolgálatok nyitva tartá­sa a következő: december 24-25-26- án zárva, mig december 31-én 7 óra 30-tól 12 óráig nyitva, 2016. január 1-jétől zárva lesznek A biodiverzitás jegyében számos iskolában ültetnek fát illusztráció: ékn jóllehet az ennél sokkal több. Számos definíció született a biogazdálkodás meghatáro­zására, de ezek egyike sem tekinthető véglegesnek. Ha mégis szeretnénk va­lamilyen kiindulási alapot keresni, akkor célszerű az IFOAM meghatároz négy alapelvet megismerni. Ezek a környezet megóvásának, a méltányosságnak, a gondos­ságnak és az egészségnek az alapelvei. Ezek az alapelvek megnevezésükben hordoz­zák a lényegüket. A környezet megóvásának alapelve nem­csak a szennyezések elkerülé­sét jelenti, de kiterjed a bioló­giai sokféleség (biodiverzitás) megőrzésére, az erőforrások­Nem alkalmazhat a biokertész talaj nélküli termék-előállítási módszert, még akkor sem, ha a termesztőközeget megter­mékenyítő tápoldat biológi­ai eredetű. Korlátozva van a biokertészetben a kijuttatott nitrogén mennyisége, az ál­talánosan elfogadott ajánlás szerint nem haladhatja meg a 170 kilogramm/hektárt. Tilos kai takarékosságra, a megúju­ló energiák használatára is. A méltányosság alapelve vonat­a biokertészkedésben a szer­ves anyagok megsemmisítése, elégetése. A tűz alkalmazása egyébként is csak különleges indokkal fogadható el. Ezek a tilalmak minden esetben a talaj védelmét, a természet rendjének meg­óvását szolgálják, és nem ide­genek a biokertészek gondol­kodásától. A talaj védelmét szolgálja kozik minden élőre, beleértve az eljövendő nemzedékeket is. Ezen túl kiterjeszthető az állatokkal és az emberekkel való tisztességes bánásmód­ra, sőt az üzleti kapcsolatokra is. Soha nem ártani A gondosság alapelvének leg­főbb üzenete a „soha nem ár­tani” elv, ami óvatosságot, fe­lelősségvállalást jelent. Nem véletlen, hogy nem fordult még soha elő az, hogy bio­termesztésben engedélyezett anyagokat vagy eljárásokat veszélyességük miatt vissza kellett volna vonni. Az egész­ség alapelvét globálisan kell értelmezni. Csak egészséges talajból kiinduló tápláléklánc adhat az emberiségnek - a testnek és a léleknek egész­séget. Ökológiai gazdálkodás Az alapelvek megvalósulása nem képzelhető el tilalmak nélkül. Ezek nagy részletes­séggel le vannak írva az öko­lógiai gazdálkodást szabályo­zó törvényekben. E helyen csak azt a né­hányat érdemes említeni, amelyek a biokertészek tevé­kenységéhez szorosan kap­csolódnak. Volt már szó a szintetikusan előállított mű­trágyák, növényvédő szerek és a GMO fajták tilalmáról. Ehhez kapcsolódik a vető­magvak kezelésére használt ionizáló sugarak tilalma. DR.VÁGVÖLGYI SÁNDOR FŐISKOLAI TANÁR A gondosság alapelvé­nek legfőbb üzenete a „soha nem ártani” elv, ami óvatosságot, fele­lősségvállalást jelent. NYÍREGYHÁZA. A biokertész- kedés kezdetei azokra az időkre nyúlnak vissza, ami­kor a gazdákban felmerült a kétely, hogy van-e joguk oly mértékben beavatkozni a ter­mészet rendjébe, mint ahogy a haszonszerzés érdekében naponta megteszik. Az egész­séges táplálék és az élhető környezet iránti igény egy­úttal erkölcsi kérdéssé vált, így nem csoda, hogy a bioter­mesztés alapelveit legelőször a filozófia szintjén fogalmaz­ták meg. Megoldást kínál A biológiai gazdálkodás úttö­rői abból indultak ki, hogy a mezőgazdasági termék-előál­lítás során fellépő problémák­ra a természet működése kí­nál megoldást - ha rátalálunk. Napjainkban a biokertész­kedést a közgondolkodás leegyszerűsíti a szintetikus növényvédő szerek és műt­rágyák, valamint a GMO faj­ták használatának tilalmára, Az alapelve­ket a filozófia szintjén fogalmazták meg először. VÁGVÖLGYl SÁNDOR <@> Játékos természet Padlizsán úrfi mindenkit mosolyra fakaszt. FOTÓ: FULLAJTÁR ANDRÁS Év végi teendők a kiskertben NYÍREGYHÁZA. Decemberben van a legkevesebb munka a kertekben, azért ilyenkor is kerülhet kerti dísz a házba: fenyőágak, tobozok. A hónap végén érdemes megmetszeni a fás növényeket, a balkonládás növényeket a melegebb napo­kon öntözzük meg. Ügyeljünk szobanövényeink párologta­tására, a fás növényeket még most is el lehet ültetni. km Kvízmegfejtés A Nyíregyházi Állatpark egyik majomfajtája. d) lisztmajmocska "Virágzik a boglárkacserje A sarkok és gleccserek olvadása drámai, az idő­járási szélsőségek pedig mindennapossá váltak- állapították meg a szakemberek a párizsi klímacsúcson. Ezt a hírt ugyan még nem tudja elolvasni a két óvodás- Bogi és Róni de egy nyíregyházi kiskertben szembesülhettek a meg­lehetősen szokatlan, akár a klímaváltozásra is utaló jellel: karácsony hetében virágzik a bog­lárkacserje. FOTÓ: GALAMBOS BÉLA Beteljesült krumpli-álom: itt a szárazságtűrő burgonya Van megoldás: a Sár­vári rózsahéjú és sárga típusú krumpli. NYÍREGYHÁZA. A hazai burgo­nyatermesztés jelentős mér­tékben, az ötven évvel ezelőt­ti 170 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az utóbbi években. Ennek következtében a ma­gyar fajták ellenőrzött szapo­rítóterülete ma már a 60 hek­tárt is alig haladja meg, ami a hazai burgonyanemesítés végóráját jelenti. Részt vesz a kutatásban Mit tehetünk ellene? Erre a kérdésre kértünk választ dr. Zsombik Lászlótól, a Nyíregy­Használjuk tudatosan a hazai neme- .C\ sítésű alap- < anyagokat! ZSOMBIK LÁSZLÓ 'Jfeí házi Kutatóintézet igazgató­jától, aki részt vesz abban a kutatásban, amelyet már az első világháború óta végez a Sárvári család, s jelenleg a zir­ci kísérleti telep a központja. Ha tudatosan használjuk- Abban az esetben tehetünk ellene, ha tudatosan hasz­náljuk a hazai nemesítésű, jó rezisztenciális tulajdonsá­gokkal rendelkező - mint a Sárvári burgonyafajták - alap­anyagokat - állítja dr. Zsom­bik László, aki részletesebben is megvilágítja lapunk olvasói előtt a magyar burgonyater­mesztés helyzetét.- A hazai hőskor a XX. szá­zad elejére tehető, amikor el­kezdődött a tájfajták tudatos nemesítése és fajta-előállítá­sa. Ennek egyik vezéralakja Teichmann Vilmos volt, aki Tornyospálcán, majd Kisvár­dán állította elő a mai napig is ismert és elismert Gülba- ba, illetve Kisvárdai rózsa Oroszországban is vizsgálták a Sárvári burgonyákat. A Tulán készült felvé­tel mutatja, hogy a hagyományos burgonya (jobbról) és a Sárvári burgonya azonos körülmények között hogyan reagál a környezetre fotó: intézet fajtákat, több egyéb mellett. Ezek azonban érzékenynek bizonyultak a vírusos lerom­lásra, így a termőterületük a ’60-as években jelentősen lecsökkent, helyüket pedig a külföldről behozott fajták foglalták el - tájékoztatott a szakember.- Teichmann már a 1960-as évek elején megállapította, hogy a hazai burgonyaneme­sítés alapvető célja az inten­zív termesztésre alkalmas, bőtermő, betegségekkel szemben jó ellenállóságú, jól tárolható és kedvező bel- tartalmi tulajdonságokkal rendelkező, a hazai igénye­ket kielégítő rózsahéjú és sárga típusú burgonyafajták előállítása. Ezek a célok ki­válóan egyesülnek a Sárvári burgonyákban, amelyekben a több évtizedes tudatos ne- mesítési tevékenységnek kö­szönhetően a fajták biotikus és abiotikus rezisztenciális tulajdonságai kiválóak, így le­hetőséget teremtenek a csök­kentett vegyszer-felhaszná­lású termesztéstechnológia alkalmazásához. Ez utóbbi az egészséges táplálkozás egyik létfontosságú eleme - fogal­mazott dr. Zsombik László. Valós kockázat- A környezeti tényezőkkel szembeni ellenálló képesség sarkalatos pontja, hogy tűrje a szárazságot, mely az utóbbi évek időjárási körülményeit vizsgálva valós kockázat. A Sárvári burgonyafajták eseté­ben alapvető szelekciós szem­pont a nemesítés, mely a szá­razságtűrésre összpontosít, így ezen fajták használatával minden tekintetben bizton­ságosan és olcsón termeszt­hető, jó fogyasztási értékkel bíró burgonyához juthatunk - összegzett lapunknak a szak­ember. KM-GB Állami támogatás A „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztí­tásainak mérséklésére” elnevezésű projektet (melyben dr. Zsombik László is részt vesz) a magyar állam is támo­gatja. A projekten belül a Debreceni Egyetem valamint a Dr. Sárvári és Csendes Kft. (közel 1,5 milliárd forint értékű támogatás segítségével) új, a jelenleginél szárazságtűrőbb burgo- nyaklónokat fejleszt. Ezek a Sárvári fajták a tulajdonságaikból adódóan akkor sem szenvednek kárt és nem következik be terméskiesés, ha több alkalommal újravetik őket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents