Kelet Magyarország, 2015. november (72. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-06 / 260. szám
2015. NOVEMBER 6., PÉNTEK Háttér 3 KELET Csak papíron gyarapodott Kispalád A falubeliek szerint akad olyan porta, ahová nyolcvanan vannak bejelentve illusztráció: pusztai Sándor A népességrobbanás ellenére foggal-körömmel ragaszkodik falugondnokához a település. kispalád. Az ország keleti sarkában található, Nyíregyházától 112, az ukrán határtól 2 kilométerre fekvő Kispalád első ránézésre semmiben sem különbözik a Fehérgyarmati járásban található többi elöregedő kistelepüléstől. Utcáin alig lézengenek, mindössze a posta, a vegyesbolt környékén van némi mozgás, itt még az egyetlen kocsma is csak délután nyit ki. A legtöbben gyalog vagy biciklivel közlekednek, az autók benzingőze helyett felüdítő friss levegőt szippanthat az ember. Valami mégis bűzlik a településen: a KSH statisztikája szerint több mint 1300 lélek lakja, hús-vér alakban azonban alig több mint félezer lakót számol a falu. A szóbeszéd szerint a népességlavina a tavalyi önkormányzati Hiába hívta fel a figyelmet a gyanús túlnépesedésre Magyar Sándorné polgármester választás előtt kezdődött, és a voksolás idejére tetőzött, amikor egyre több határon túli magyart jelentkeztettek be a faluba, talán a két jelöltet támogató szavazatokban bízva. Több pénz, több lehetőség- Tény és való, hogy annak idején több kárpátaljai magyar is letelepedett itt, a faluban, sokan ide házasodtak, itt alapítottak családot, s máig ápolják a kapcsolatot a határon túli rokonaikkal. Abban sem találok kivetnivalót, hogy ezek a kispaládi emberek - kiaknázva a legális jogi kiskaput - lelkiismeretesen, önzetlenül igyekeztek segíteni a nehéz helyzetben lévő hozzátartozóikon. De ha valakik mások elesettségén és kiszolgáltatottságán igyekeztek meggazdagodni, az elítélendő! - mondta lapunknak Magyar Sándorné, aki 1998 óta vezeti a települést. A kárpátaljai kettős állampolgároknak több szempontból is kapóra jött a tálcán kínált magyarországi állandó lakcím, így ugyanis sokan megúszták az ukrajnai besorozást, kimaradtak a kelet-ukrajnai háborúból. A honosított kárpátaljaiak tisztában voltak azzal is, A kilencvenes éveiben járó Erzsiké néni éppen ivóvizet engedett a kútból, amikor megszólítottuk. Mire a vödör megtelt, sokat megtudtunk az idős asszonytól a Kispaládon élő emberekről.- Igen, szép számmal laknak itt Kárpátaljáról származó mahogy lakcím- és táj-kártyával, valamint adó- és személyi igazolvánnyal a zsebükben immár legálisan vállalhatnak munkát hazánkban, illetve bármely uniós tagországban, valamint jobb szociális juttatáshoz jutnak, legyen szó nyugdíjról, családi pótlékról vagy egészségügyi ellátásokról. A polgármester nem rejtette véka alá azt sem, hogy a gyarok, persze, nem annyian, mint amennyit „lekönyveltek” az utóbbi időben. Nem tudom, hová mennyien vannak bejelentve, de akik valóban itt élnek, azok becsületes, szorgalmas, segítőkész, jó emberek, ami ritka a mai világban - szólt elismerően a falubeliekről. Abban bízom, hogy a döntéshozók a valódi lélekszámot fogják figyelembe venni. MAGYARSÁNDORNÉ fiktív népességrobbanás egy fillér hasznot sem hozott az önkormányzatnak, éppen ellenkezőleg, könnyen előfordulhat, hogy a bejelentkezések miatt búcsút inthetnek a falugondnoki szolgálatnak! Bekeményített a hivatal- A faluban papíron már majd’ másfélezren laknak, a „gondnokságra” ugyanakkor csak a legfeljebb 600 fős települések jogosultak. Szükségünk van a falugondokra, sokaknak ő hozza a gyógyszereket, ő vásárol be, kincsként tekintenek rá a helyi idősek, betegek! Abban bízom, hogy a döntéshozók a valódi lélekszámot fogják figyelembe venni - mondta Magyar Sándorné, majd elárulta: ő időben jelezte a problémát a rendőrségnek és a jegyzőnek, de azt a választ kapta, hogy nincs mit tenni, mert a bejelentkezések, lakcímlétesítések folyamata nem törvénysértő.- Annyit azért sikerült elérni, hogy csökkent a haszonleső visszaélések száma, a hivatal szigorúan ellenőrzi, hogy az új lakó valóban életvitelszerűen Kispaládon él-e, a bejelentkezést pedig már nem lehet helyben intézni, csak a 30 kilométerrel távolabbi Fehérgyarmati Járási Hivatalban! - tette hozzá a településvezető. KM-PI Akik valóban itt élnek... Kelet kvíz Magyar író, tanár, Ófehértón 'született 1882. augusztus 20-án (elhunyt Makón, 1954-ben). Ki ő? Van nemzeti minimumunk a) Abafi Lajos b) Balogh Elemér c) Buday Géza d) Bay József A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el VIRÁG ZSUZSA: IBbb MÁTÉ-TÓTH ZSÓFI A: VEIGLI SZABOLCS: A Megkérdeztük: Városban vagy falun jobb lakni? HASULYÓ ANTAL: Jobb a város, a nyüzsgést szeretem magam körül. KENDE ÁRPÁD: Városi vagyok, de vidéken képzeltem el az életem. " I l NÉMETH GERGŐ: A munkámésabarátol is a városhoz kötnek. „Nincs mit szégyellnünk a szociális gondoskodás terén” - nyi- latkozta a képviselő. nyíregyháza. Nem támogatták a kormánypártok a parlament népjóléti bizottság ülésén azt a Nemzeti Minimumnak elnevezett civil kezdeményezést, amely az évtizedek óta problémát jelentő gyermekéhezés felszámolásáért jött létre. A programot Mátészalka térségének országgyűlési képvi- j, selője, Kovács Sándor sem szavazta meg, aki a dön- Jpr tését lapunk megke- resésére az alábbiakkal indokolta.- Először is a civil kezdeményezés és a kormány között még nem fejeződtek be az egyeztetések - sorolta.- Másrészt a kormány a nemzeti minimumnál lényegesen magasabb szintű szociális gondoskodást valósít meg már most is az intézményi jogviszonnyal rendelkező gyermekek támogatásával. S h a ___ még a többi intézményi keretek között járó egyéb kedvezményeket is ide veszem - a nyári é t A rászorultaknak van ingyen ebéd FOTÓ: SIPEKI PÉTER keztetést vagy az ingyenes tankönyvet még jobb a helyzet. Rendkívüli esetben az önkormányzatok mérlegelés nélkül segítenek, s bizonyos mértékig - hétvégeken és az iskolai szünetekben - a családoknak is vannak kötelezettségeik.- Egyébként pedig van nemzeti minimumunk, amit a 1993-as Szociális Törvény étkezésről szóló 62. paragrafusa rögzít. Mi az adózáson és a közmunkaprogramon keresztül a családokat segítjük, s nem segélyt osztunk.- Az ellenzék szerint Románia jobban áll a gyermekétkeztetés terén, mint mi, ami nonszensz, mivel ott még a közétkeztetés fogalmát sem ismerik - mondta el válaszában Kovács Sándor. KM-MJ Nézőpont Bednárik Mónika Hétvégi éhezők A döbbenettől levegőt is elfelejtettem venni, amikor az egyik kereskedelmi csatorna esti beszélgetős műsorában a kormánypárti politikus azt mondta: hétközben éhező gyerek, aki iskolába, óvodába, bölcsődébejár, nincsen... De vannak, több tízezren. Nagyon jó lenne, ha a honatyák olykor kihúznák a fejüket a homokból és kitennék a lábukat az elefántcsont tornyukból, mert akkor találkozhatnának azzal a kisfiúval, aki az iskolában nem eszi meg az uzsonnáját, hanem hazaviszi. A felét a testvérének adja, és így csak „kicsit éhesen” fekszenek le aludni. Vagy azzal a minden hétfő reggel kiflit vásároló pedagógussal, akinek a diákjai a tízóraiig kiszédülnek a pádból, ugyanis hétvégén jó, ha egyszer ettek. De beszélgethetnének azzal a kislánnyal is, aki a nyári szünetben azt kérdezte a konyhás nénitől: kaphat-e még egy kanállal a főzelékből, mert akkor az ő vacsoráját megehetné az anyukája, neki elég az ebédmaradék. Ezek igaz történetek, hazai és megyei esetek a hétköznap, hétvégén és a téli szünetben is éhezőkről. Nincs bűnük, csak olyan szegény szülők gyermekei, akiknek nem jut a minimálbértől, közvagy idénymunkától több. A bevételük arra elég, hogy (túl) éljenek, ám annyi betevőre már nem, amivel mindenki jóllakhatna a családban. Úgy tűnik, ma Magyar- országon arról sem tudnak megegyezésre jutni a politikai szereplők, hogy a gyermekéhezés felszámolása legyen az első és legfontosabb nemzeti minimum, a rászorulók az év 365 napján juthassanak élelemhez. Az emberség, a gondoskodás, a tisztesség nem jobb vagy bal oldali. Ez nem politikai kérdés. Csak hazánkban... monika.bednarik@kelet.hu Mentőcsoport nyíregyháza. Az elméleti felkészítés és a gyakorlati feladatok végrehajtása után ma a NyírW munkatársaiból megalakul a Nyíregyházi Önkéntes Mentőcsoport. KM szórakozási lehetőség van egy városban. Külföldi nagyvárosba mennék továbbtanulni. falunak és a városnak is van előnye, hátránya. Nem engedték a padok felállítását Hasulyó Antal Kisvárdán született, s hat évig Aranyosapátiban is lakott a feleségével, de a várost jobban szereti a falunál. - Az életem nagyobb részét városban éltem le, s szeretem, ha van körülöttem egy kis nyüzsgés - felelte. Kende Árpád Baranya megyében, egy kis faluban telepedett le már 25 éve. - Csepelen születtem, Komlón laktam, Szekszárdon tanultam, de csakis falun képzeltem el az életet - mondta el. Németh Gergő Kemecsén lakik a családjával, de minden nap benn van Nyíregyházán. - Én a városra szavazok, itt van munka, szórakozási lehetőség és a barátok is ide kötnek - nyilatkozta. Virág Zsuzsa nagyon szeret Pátrohán lakni, de mint minden fiatal, ő is inkább városba vágyik. - Most Nyíregyházán tanulok, de biztos, hogy munkát és szórakozási lehetőséget is városban találni könnyebben - adta tudtuk Máté-Tóth Zsófia nyíregyházi, s el se tudja képzelni a vidéki életet. - Ha továbbtanulok, akkor is egy külföldi nagyvárosba mennék, angol vagy német nyelvterületre - árulta el. Veigli Szabolcs rakamazi lakos, s szereti azt a csöndes vidéki kisvárost. - Mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya, egy városban a munkalehetőségből, a faluban pedig a nyugalomból van több - közölte. KM-MJ Í AZ ELŐFIZETŐ KÉRDEZ A KELET VÁLASZOL Úgy tűnik, nem találják a közös nevezőt a lakótelepen élők. nyíregyháza. Olvasónk - ahogy ő fogalmazott - Korányi Frigyes utcai őslakosként kérte lapunk segítségét a napokban. „A Jósavárosi Piac és az Eperjes utca közötti távolság megközelítőleg 800-1000 méter lehet. Ez a városrész épült a legkorábban, rengeteg idős ember él itt. Mindannyiunk nevében szólok, amikor azt kérem, tegyenek ki néhány pihenőpadot, mert sé- tálgatás közben jólesne néha megpihenni egy kicsit.” Féltették a nyugalmukat A kérést továbbítottuk a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.-nek. Szabó Edina, a NyírW sajtóreferense érdeklődésünkre elmondta: a társaság szeretett volna nyáron négy padot kihelyezni a Korányi Frigyes utcán, de nem várt akadályba ütköztek.- Munkatársaink a lakók tiltakozása miatt már az első ülőhelyet sem tudták felszerelni. A helyiek arra hivatkoztak, hogy a padokat esetleg hangoskodó fiatalok vagy fedél nélküliek használják majd, ezért megakadályozták a padok felállítását. KM-CSA Ilonka szeretne a környéken padokat fotó: sipeki Péter
