Kelet Magyarország, 2015. november (72. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-20 / 272. szám

2015. NOVEMBER 20., PÉNTEK „Nem vagyunk hozamvadászok” Pillanatfelvétel a károsultak november 17-ei, Alkotmánybíróság előtti tüntetéséről fotó: mti A károsultak szerint egyre szaporodnak a kérdések Quaestor­ügyben, de válasz egyenlőre alig akad. NYÍREGYHÁZA. Több ponton is az Alaptörvénnyel ellentétes­nek találta az áprilisban elfo­gadott károsultmentő cso­magot az Alkotmánybíróság november 17-én. A bejelentés persze csak olaj volt a tűzre, s a károsultak szervezetének egyes képvise­lői azóta azt is fontolhatják, a Strasbourgi Emberjogi Bíró­sághoz fordulnak, ha záros ha­táridőn belül nem történik elő­relépés az ügyükben. Persze az érintettek többsége addig se tétlenkedik. Debrecenben pél­dául péntekre hívtak össze egy olyan találkozót, ahová a sajtó képviselőin kívül Kosa Lajos országgyűlési képviselőt, Ro- gán Antalt, a Parlament gazda­sági bizottságának elnökét, s dr. Windisch Lászlót, az MNB alelnökét is meghívták.- Az Alkotmánybíróság a Qua­estor-károsultak kártalanítási alapjával kapcsolatos törvény több pontját is hatályon kívül helyezte, a jogalkotónak vi­szont lehetőséget adott, hogy a hibákat a későbbiekben kor­rigálja - foglalta össze Fazekas Sándor, lapunk pénzügyi szak­értője a fennálló helyzetet.- Elsősorban azt a diszkri­minatív megkülönböztetést kifogásolták, hogy más bró­kercégek - így a Buda-Cash Brókerház és a Hungária Ér­tékpapír Zrt. - károsultjai nem tartoztak a törvény hatálya Megpróbáltunk utánajárni, hogyan látják maguk a káro­sultak a jelenlegi helyzetet, s Liskány Edit kisbefektető - aki sokszor már csak versek­ben képes hangot adni az elé­gedetlenségének - egyedüli nyilatkozóként nem is rejtet­alá, mivel a Quaestor-törvény utólag született. A Beva-ösz- szeghatár felemelése egyéb­ként csak január elsejétől lép életbe, így a 6 millió forint fölötti követeléssel élők kár­talanítására hamarabb nem is volt eddig lehetőség. Röviden szólva a kártalanítás mérté­két és a kártalanítottak körét is pontosítani kellett.- A legnagyobb bajnak a pénzhiányt látom. A bankok azért támadták meg a törvé­nyi előírást, mert nem értet­ték, miért fizessenek, amikor már az Országos Betétvédel­te véka alá, mik okoznak szá­mukra álmatlan éjszakákat.- Sajnos nem fedi a valósá­got, hogy hatmillióig minden­kit kártalanítottak, hiszen ez még a Beva szabályait tekint­ve se teljesen igaz. Ha az vol­na, akkor az édesanyám és én mi Alapba is beteszik a ma­gukét. Ráadásul fel sem tud­tak készülni a kártalanításra. Ugyanakkor az sem enged­hető meg, hogy az adófizetők pénzéből kárpótolják a kiját­szott befektetőket. Jelenleg senki nem tudja megmonda­ni, milyen korrekcióra lehet számítani, s az sem világos, ki fizeti majd a „révészt”, de úgy gondolom, lesz válasz arra a kérdésre, milyen forrásból, milyen mértékben és milyen kört érintsen a kártalanítás a továbbiakban - mondta el Fa­zekas Sándor.- akik egymillió alatti károsul­tak vagyunk - nem kaptunk volna vissza kevesebbet az ígértnél. Tudok olyan sorstár­sunkról is, aki több millióból csak pár százezret kapott, s egy másikról, aki azért nem lá­tott egy fillért sem, mert valós kötvényei voltak. Egyébként máig nem tudjuk, ki és mi alapján döntött arról, melyik kötvény fiktív, s melyik valós. Kapzsi befektetők volnánk?- Lázár János miniszter fele­lőtlen lépésnek nevezte, hogy a befektetők nem a kormány­hoz fordultak segítségért, ha­nem a Quaestorhoz vitték a pénzüket, hogy a kamatokkal „nyerészkedjenek” - nevezte meg beszélgetőpartnerünk a sérelmeiket. - Holott az MNB volt az, aki a hivatalosan mű­ködő pénzintézeti szerveket nem ellenőrizte felelősen. Ha mi kapzsi befektetők va­gyunk, akkor minek nevezhe­tő a kormány, a Külügyminisz­térium és az önkormányzatok, akik szintén ide hozták a köz­pénzt?- folytatta felindultan. Hogy történhetett meg?- Tarsoly Csabát a 25 éves szakmai múltjáért kormány­kitüntetésben részesítették, azon túl diplomata útlevele, s állandó parlamenti belépője volt, orosz vízumközpontot és török kereskedőházat üzemel­tetett, s a tények ismeretében érthetetlen, hogyan fordul­hatott mindez elő. Senki nem tudja, hol van a haszon, s hová lettek a betett pénzek kamatai. Máig nem tudni arról sem, hol tart a nyomozás az ügyben.- Többen kezdeményezték,- mondta el Liskány Edit azt is -, hogy az állam vállaljon készfizető kezességet, s ez kerüljön bele végre a kártala­nítási törvénybe. A Parlament Gazdasági Bizottságának az ülésén, ahol a törvénymó­dosító javaslatot tárgyalták, Rogán Antal elnök meg se jelent, s az ellenzéken kívül mindenki tartózkodott. En­nek ellenére a javaslat mégis a plenáris ülés elé került, ahol a kormánypárti képviselők egy­hangúlag nemmel szavaztak.- Mi nem egy kockázatos befektetés, hanem bűncselek­mény miatt veszítettük el a pénzünket, amit már minden­ki elismert - mondta el összeg­zésképpen Liskány Edit. MATYASOVSZKI JÓZSEF iozsef.matyasovszki@kelet.hu Mi egy bűn­cselekmény miatt veszí­tettük el a pénzünket. LISKÁNY EDIT Kell, hogy legyen válasz a kérdésekre Megkérdeztük: Tudsz korcsolyázni? KISS BALÁZS: Még BÁNYÁSZ DEBÓRA: GÉGÉNY GRÉTA: nem próbáltam, de Csak görkorcsolyázni Nagyon szeretek tervezem. tudok. korcsolyázni. NAGY IMRE: Én a befa- PUSZTAI ZOLTÁN: VIZI ROUND: Kicsit gyott Tiszán tanultam Amikor kipróbáltam, sem az én világom a meg. rengeteget estem. (égsport. Lőttek a korcsolyapályának Kiss Balázs ugyan nem tud korcsolyázni, bár nézni szere­ti. - Tervezem, hogy egyszer kipróbálom, de még görkor­csolya sem nagyon volt a lá­bamon. Bányász Oebóra sem jégkorcsolyázott még, de őt is csigázza a dolog. - Ha ab­ból indulok ki, hogy görkor­csolyázni tudok, minden bi­zonnyal a jégen sem lennék ügyetlen - hangzott az op­timista válasz. Gégény Gréta nagyon szeret korcsolyázni, és meglátása szerint ügyesen is csinálja. - Jó érzés csúszkál­ni a jégen, remélem, az idén is lesz rá módom - közölte a fiatal nyíregyházi lány. Nagy Imre a befagyott Tiszán tanult meg korizni, de azóta nem volt korcsolya a lábán. - A ti- szadobi testnevelő tanárom, Soltész Imre „vitt a jégre”. Hozzáteszem, ennek immár huszonegy esztendeje. Le­het, furcsán hangzik, de azó­ta nem is próbálkoztam újra. Pusztai Zoltán is csak egyszer merészkedett jégre, rengete­get esett-kelt. - Nem volt túl jó élmény. Lehet, ha többet gyakorolnám, jobban menne - tette hozzá. Vizi Roland kerek perec kijelentette: a jégsport nem az ő világa. - Sohasem próbáltam, nem is nagyon fo­gom. Jelenleg atletizálok, de a kézi- és a kosárlabdát is szere­tem. KM-TG A nyíregyházi önkor­mányzat hiába kere­sett, nem talált helyet a jégpályának. I NYÍREGYHÁZA. Az elmúlt he­I tekben több olvasónk keresett meg minket arról érdeklődve, hogy kinyit-e ezen a télen a Bujtosi Szabadidő Csarnok melletti fedett korcsolyapá­lya. Eljuttattuk kérdésüket a nyíregyházi önkormányzat sajtóosztályának. Rendes Sándor szóvivő lapunknak el­mondta: javában zajlik a Bu- szacsa korszerűsítése, jelen­leg a korábbi jégpálya helye is munkaterület.- Természetesen kerestük a megoldást, megvizsgáltuk, hol lenne olyan hely a város­ban, amely megfelelhet a jég­pálya-üzemeltető által közölt feltételeknek. Ezen elvárások pedig speciálisak, és koránt­sem egyszerűen teljesíthe­tők. Szükség lenne hozzá egy 70x40 méteres, földes, sala­kos vagy füves területre, ame­lyet ráadásul valamilyen, a sátor biztonságos rögzítésére alkalmas felület, beton, asz­falt, esetleg térkő szegélyez. Egy évnyi türelem- Ha mindez nem lenne elég, a jégpálya áramigénye extrém magas - ismertette Rendes Sándor, s hozzátette: a hely keresése során azt is figye­lembe kellett venniük, hogy amennyiben találnak egy, a műszaki feltételeknek meg­felelő területet, az a lakosság számára jól megközelíthető legyen, illetve a környéken élőket ne zavarja az üzemel­tetéssel járó zaj.- Sajnos ezen feltételeknek Nyíregyháza egyetlen része sem tudott eleget tenni. Az utoljára vizsgált alternatíva a városi stadion volt, de sajnos itt sem oldható meg a megfele­lő áramellátás. A szakemberek tájékoztatása szerint a stadion­ban rendelkezésre álló energia csaknem felét lekötné a jégpá­lya üzemeltetése, így többek között nem lehetne használni a centerpálya világítását.- Ráadásul ahhoz, hogy a vezetékeket eljuttassák a kor­csolyapályáig, ami kizárólag a nagy műfüvesen férne el, több utat és járdát is fel kel­lene bontani, nem beszélve arról, hogy a műfüves pályára sem tudjuk, milyen hatással lenne ez a megoldás.- A korcsolyázás kedve­lőitől így hát megértést és egy évnyi türelmet kérünk, hiszen megéri kivárni. A ta­vaszra teljesen megújuló Bu- szacsa bőven kárpótol majd mindenkit a sportélmények tekintetében - mutatott rá a sajtószóvivő. KM-CSA Kelet kvíz Mikor alapították a nyíregyházi Jósa András Múzeumot, mely 1918-tól viseli alapítója nevét? a) 1911-ben b) 1895-ben c) 1814-ben d) 1868-ban A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Adományozó nap A Magyarok Kenyere Alapítvány és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyei Igazgatóságá­nak közös szervezésben csütörtökön az apagyi Aranykalász Rendezvényházban ünnepélyesen átadták a Magyarok kenyere kezdeményezésben összegyűjtött - összesen 440 tonna búzából készült - lisztet a Nyíregyházi Gyermekjóléti Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt Megyei Szer­vezete és a HUMAN-NET Alapítvány képviselőinek. fotó: sipeki Péter Nézőpont Ladányi Tóth Lajos Az arc, a bőr és a jog Pattanásig feszültek az idegek, amikor márciusban kipattant az azóta dagadó, re­pedező, bűzlő, tanulságokat hordozó, felháborító, fordu­latokban bővelkedő, ezrek­nek kártérítésben szűkölkö­dő, megdöbbentő, tipikusan magyaros Quaestor-ügy. Sírjunk avagy nevessünk? Nemzeti specialitás, elvégre sírva vigadunk. Akinek ma­gas a vérnyomása, aligha az olyan nyilatkozat viszi le, mi­szerint „a magyar bankszek­tor szabályozottan és tisz­tességes módon működik”. Hungária Értékpapír Zrt., Buda-Cash, Baumag, Quaes­tor - a teljesség igénye nélkül, és már megdől a bölcselet. Persze, nem kell mindennek és mindenkinek bedőlni! - tromfolnak a túloldalról, csak éppen azt sem ártana kitöröl- I ni a klisék közül, hogy „átlag feletti hozamokra vadászó befektetők” vetemedtek felkeresni a nemrégen még virágkorát élő, azóta felszí­vódott, már sóval is behintett [ zárt körű részvénytársaság irodáját. A kalandorkodástól tisztes távolban lévő réteg tagjai mindössze biztonság­ban szerették volna tudni a pénzüket, és meg sem fordult J a naiv fejükben, hogy a ban­kókat légneművé varázsolják az átadás után azonnal. De kik is a felelősök a mágiarakásért? Nyomasztó a csend. Duruzsolnak az alkot­mánybírósági döntést érté­kelők pró és kontra, ám arról egyetlen kósza szó sem esik, hogy ugyan mit érdemelnek azok a bűnösök, akik 32 ezer embert köptek szembe. És ál- j taluk egy országot. Semmibe vették a pénzügyi fegyelmet, nem mondtak igazat, elvet­ték azt, ami másoké. Aki nem érintett, nehogy azt higgye: csak a károsultak elenyésző csoportja hallatja a hangját, sok a magányos háborgó. Tényleg létezik, hogy a jog­államban ezért senki nem üti meg a bokáját? ladanyi@kelet.hu Gyanúsított pénzügyőrök ZÁHONY. A Magyar Idők szerint a Központi Nyomozóhatóság a NAV újabb pénzügyőreit hallgatta ki vesztegetés mi­att. A november 17-ei akció során kilenc helyszínen tar­tottak házkutatást, és nyolc pénzügyőrt kérdeztek ki gyanúsítottként minősített hivatali vesztegetés elfogadá­sának bűntette miatt. Egyikő- jüket sem vették őrizetbe. KM Felújították a járdát a piacnál NYÍREGYHÁZA. Csütörtök dél­után 207 méternyi felújított járdaszakaszt adtak át ünne­pélyes keretek között Nyír­egyházán. A piaccsamokkal szemben lévő szakasz része a korábban 9 helyszínen átadott 3100 méternyi járdafelújítás­nak. Az önkormányzati for­rásból megújuló járdákra 120 millió forintot költ a város. KM

Next

/
Thumbnails
Contents