Kelet Magyarország, 2015. november (72. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-16 / 268. szám
2015. NOVEMBER 16., HÉTFŐ KELET Palánki Ferenc megyéspüspök a vasárnapi nyíregyházi beiktatáson FOTÓ: RACSKÓ TIBOR InterjúPalánki Ferenccel, a Debrecen-Nyiregyházi Egyházmegye űj megyéspüspökével A mi feladatunk: Isten akaratát jól megvalósítani! A beszélgető- partner Balogh József „Nekünk, keresztényeknek, s különösen a papoknak az a dolgunk, hogy Isten szeretetét lehozzuk erre a világra.” nyíregyháza. Benedek pápa 2010. december 27-én egri segédpüspökké, Ferenc pápa 2015. szeptember 21-én megyéspüspökké nevezte ki a Debrecen-Nyiregyházi Egyházmegye élére Palánki Ferencet. Debrecenben november 14-én, Nyíregyházán a társszékesegyházban november 15-én iktatták be hivatalába. Ekkor beszélgettünk az új megyéspüspökkel. nem láttam rá mindenre. Viszont itt teljes felelősséggel kell a döntéseket meghozni. Ehhez azért itt marad nekem Nyíregyházán Bosák püspök úr tanácsadóként, tehát bármikor fordulhatok hozzá. Nyilvánvaló, hogy nem vagyunk egyformák, ahogyan majd én látom, ott kell egyes helyeket megerősíteni. A világban, így az egyházmegyében is mindig vannak gondok, kihívások és ezekre kell a napi válaszokat megtalálni Isten igéjéből, Isten üzenetéből. A keresztények, így a katolikus egyház is azt tartja, hogy a kinyilatkoztatás lezárult az utolsó apostol halálával. De Isten most is szól hozzánk a szívünkön, a lelkiismeretünkön keresztül, meg a leírt igéjén, a szentíráson keresztül. Nekünk ebből kell a napi aktualitásokra a keresztény megoldásokat, a szeretet válaszait megtalálni. Milyen örökséget vesz át elődjétől, Bosák püspök úrtól és milyen tervei vannak az egyházmegye hitéletének irányítására? palánki Ferenc: Még tájékozódnom kell, hogy milyen örökséget hagy rám Bosák püspök úr. Eddigi beszélgetéseinkből azt szűrtem le, hogy nagyon szépen felépítette ezt az egyházmegyét a 22 év alatt, hiszen ez egy új egyházmegye. Mindenféle nehézségeket át kellett élnie, a székházvásárlástól a felújításig, de ugyanígy nagyon fontos az új munkatársak kiválasztása. Azt látom, hogy a 22 év alatt nagyszerűen rendben hagyta itt az egyházmegyét. Nekem pedig az a dolgom, hogy amiket elkezdett, azokat folytassam. Szeretném, hogy minél zökkenőmentesebben menjen tovább az egyházmegye élete. Nyilván tájékozódnom kell, hiszen én az egri egyházmegyében segédpüspökként Mennyit segít ebben segédpüspöki, érseki helynöki szolgálata? PALÁNKI FERENC: Annyiban segít, hogy bizonyos részterületeket rám bízott az érsek úr, s azokat valószínű itt is könnyebben fogom tudni majd kezelni. Más feladatok elvégzésébe bele kell tanulnom, senki nem születik püspöknek, megyéspüspöknek, vannak tanulható dolgok. A készület idejéhez hozzáveszem nem csak ezt a két hónapot, amióta kineveztek, hanem az egész eddigi életemet, ahogyan kaptam az indíttatást, a neveltetést a szüleimtől, ahogyan az iskoláimat végeztem, az emberi kapcsolataimat, ezek mind-mind arrafelé irányítanak, hogy a napi feladataimat jól tudjam végezni. Ez pedig nem a népszerűségről szól. Ez arról szól, hogy jól tudjuk Isten akaratát megvalósítani. Nekünk, keresztényeknek, s különösen a papoknak az a dolgunk, hogy Isten szeretetét lehozzuk erre a világra, hogy rajtunk keresztül ez a szeretet megjelenjen. Ismeri-e püspök úr a mi egyházmegyénket? palAnki Ferenc: Kevéssé. Nyilván a kinevezésem óta utána olvastam már, az itt élők gondjait, örömeit próbálom megismerni. Debrecenben és Nyíregyházán is voltam a polgármesternél, ismerem a papság egy részét, többeket tanítottam a papnevelő intézetben, mondhatom, hogy több mint a felét néven tudom szólítani. A szolgálatom hangsúlyát a személyességre tenném, ez azt jelenti, hogy minden paptestvéremmel szeretnék személyesen beszélgetni és megismerni őket. Ezek a rövid távú terveim. Életrajzából tudom, hogy a Püspöki Konferencia ifjúsági referense. Milyen feladatokat jelent ez egy megyéspüspöknek? PALÁNKI FERENC: Minden egyházmegyének van ifjúsági referense, egy pap. Ezek a papok és civil munkatársak rendszeresen összejönnek és tanácskoznak. Átgondoljuk az ország ifjúságpasztorációját, illetve programokat szervezünk. Itt gondolhatunk az egerszalóki ifjúsági találkozóra és lelkigyakorlatra, a nagymarosi ifjúsági találkozóra, ami minden évben kétszer van. Legutóbb én tartottam a szentmisét, amelyen négyezren voltak az egész országból, sőt még határainkon kívülről is. Ezen kívül vannak egyéb programok, világi fesztiválok, mint a Hegyalja, az Orfű, a Sziget fesztiválok, ahol megjelenik a Közös Pont. Itt ökumenikus beszélgető sátrakat állítunk föl és akkor evangélikusok, reformátusok, katolikusok váltásban válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. Nagyon sok fiatal érdeklődik a hit dolgai iránt. A fiatalság a nagy kérdések időszaka. Fölteszik azokat a kérdéseket, hogy miért élek, van-e érelme az életemnek, van-e Isten, mi lesz velem, hogyan alakul a sorsom, miért kell meghalni, miért van szenvedés? De a fiatal kor nemcsak a nagy kérdések, hanem a nagy válaszok ideje is. A döntéseknek az ideje, az életút keresése, az olyan döntések meghozatala, hogy mi legyek, mi az én hivatásom, mi az én dolgom ebben a világban? Ezekről a nagy kérdésekről és nagy válaszok megtalálásról szólnak ezek a beszélgetések. Mi püspök úr püspöki jelmondata és miért ezt választotta? PALÁNKI FERENC: Jézus a feltámadás és az élet! Szent János evangéliuma Jézus szavaira utal: én vagyok a feltámadás és az élet. Jézus barátja, Lázár halálakor mondja ezt. „Uram - szólította meg Márta, Lázár nővére Jézust - ha itt lettél volna, nem. halt volna meg a testvérem. De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked.” Jézus megnyugtatta: „Feltámad testvéred”. „Tudom, hogy feltámad - mondta Márta - majd a feltámadáskor, az utolsó napon.” Jézus így folytatta: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” Amikor kineveztek püspökké, édesanyám másfél évvel azelőtt halt meg. Valahogy bennem is ez volt halálakor: hiszed ezt? Hiszed a feltámadást? Ez a mondat nagyon sok erőt adott nekem akkor. Azért választottam ezt a mondatot, hogy kifejezzem ezzel a hitemet. A félelem megkötöz és akadályozza a jó tettet NYÍREGYHÁZA. Ferenc Pápa a migrációval, Európa elözön- lésével kapcsolatban másként vélekedik mint Magyarország kormánya, a Szentatya nem fél az iszlám térhódításától. Összeegyeztethető-e a két ellentétes álláspont?- A Szentatya nem beszél arról, hogy iszlám térhódítás van-e vagy sem, hanem arról beszél, hogy akik jönnek és segítséget kérnek, nem zárhatjuk be előttük a kaput. De ez nem azt jelenti, hogy mindenki, aki rossz, vagy jó szándékkal jön, az mindenki a fővesztés elől menekül - válaszolta Palánki Ferenc. - A Szentatya azokról beszél, s itt van a csúsztatás, hogy sokan a Szentatya szavaira hivatkoznak és nem azt figyelik, mit mond, hanem a saját gondolataikat akarják közölni.- Megy a félelemkeltés. Hogy féljünk tőlük és ne segítsünk rajtuk, miért nem maradnak otthon. Megint robbantanak, fölgyújtanak, kidobják a vizet, nem fogadják el a segítséget. Nem szabad teret engedni a félelemnek. A Szentatya erről is beszélt.- Szent II. János pápa pedig mindig azt hangsúlyozta, hogy ne féljetek. A félelem megkötöz és megakadályoz a jó cselekedetben. Az megint más kérdés, hogy okos szeretettel kell szeretni. Papp Miklós, görögkatolikus professzor mondja: a szeretet akkor igaz, ha okos. Magyarország kormánya elsősorban a Magyar- országon élőkért felelős, itt is nagyon sok szegény ember él, először róluk kell gondoskodni. Tehát a szeretetnek és a felelősségnek is van hierarchiája, hogy kikért vagyunk elsősorban felelősek aztán másodsorban, aztán harmad- sorban.- Aki az életét menti, az rászorul a mi segítségünkre, azt nem kérdezzük meg, hogy milyen vallású, azonnal segítenünk kell rajta. De akkor jöjjön az ajtón, ne törje be az ablakot. Jézusnak van is egy ilyen mondása a János evangéliumában. „Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló.”- Aztán az is megfontolandó, amit Benedek pápa mondott, hogy a menekülteknek joguk van otthon maradni. Joguk lenne otthon élni békességben és szeretetben. Azt a jogukat kellene nekik biztosítani, hogy otthon maradjanak. De ha eljönnek ide, akkor itt nem csak jogaik vannak, hanem kötelességeik is. km Palánki Ferenc életútja Született: 1964. március 11-én, Balassagyarmaton. Csesztve községben nevelkedett. Az érettségi után a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán szerzett üzemmérnöki diplomát. Teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. Kánonjogi licenciátusi fokozatot szerzett a PPKE Kánonjogi Intézetében 2000-ben. Pappá szentelték: 1994. június 18-án, Esztergomban. Inkardinálva a váci egyházmegyébe: 1994. augusztus 1. Szolgálati helyei: Káplán Balassagyarmaton 1994-1996. Plébános Dorogházán 1996-2000. Kerületi esperes 1999-2000. Plébános Püspökszilágyon 2000-2005. A váci Borromeo Szent Károly Szeminárium spirituálisa 2005-2010. A budapesti Központi Papnevelő Intézet spirituálisa 2010. Ügyvéd, majd kötelékvédő a Váci Püspöki Bíróságon 1999-2010. A püspökszentelést követően érseki helynöki kinevezést kapott Miskolcra. 2011-től az Egri Főszékesegyházi Káptalan tagja, olvasókanonok. 2011. augusztus l-től Miskolc-Mindszenti plébános. 2013 decemberétől az Egri Főegyházmegye általános helynöke.
