Kelet Magyarország, 2015. november (72. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-10 / 263. szám

2015. NOVEMBER 10., KEDD KELET Ifj. dr. Béres József az édesapja szobrával fotó: magán archívum Interjú ifj. dr. Béres Józseffel, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnökével Mindenki tud tenni a másik emberért Tokaj-hegyaljai szlogen: „Minden cseppje Béres!” A beszélgető- partner M. Magyar László Az együttérzés, a szo­lidaritás gondolatát szeretné erősíteni az emberekben a Béres Gyógyszergyár. NYÍREGYHÁZA. A megvádolt címmel írt drámát id. dr. Bé­res József Széchenyi-díjas kutatóról, a Béres Csepp meg­alkotójáról Fazekas István. A napokban Nyíregyházán is rendeztek író-olvasó találko­zót, amelyen részt vett a fel­találó fia, dr. Béres József is. A könyvbemutató után készsé­gesen nyilatkozott lapunknak a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke. Mit jelentenek az ön számára ezek az édesapjával kapcsola­tos könyvbemutatók? dr. BÉRES JÓZSEF: Nagy öröm és megtiszteltetés, ha az ember édesapja bekerül a magyar szépirodalomba. Pláne, ha egy nagyszerű mű formájában. Márpedig Fazekas István színdarabja - ebben egészen biztos vagyok - kiváló alkotás. Öröm szá­munkra beszélni róla. Persze, egy dráma elsősorban nem a könyvbemutatókra íródik, mi is azt szeretnénk, ha minél hamarabb láthatnánk színpadon is. Ez hamarosan valóság lehet, hiszen két színház is műsorára tűz­te, januárban, februárban lesznek a bemutatók. Ezt a művet még a megjelenése előtt elolvastuk, s laikusként is az a véleményünk, hogy ki­válóan alkalmas lesz színpadi megjelenésre. Javasoltak rajta valamilyen változtatásokat? DR. BÉRES JÓZSEF: Apróbb tanácsaink voltak, de mivel a dráma szerkesztéséhez, felépítéséhez nem értünk, abba nem kívántunk bele­szólni. Csupán a történetiség kiigazításával, szakmai kér­dések pontosításával, illetve egyszerűsítésével foglalkoz­tunk, hogy hiteles, a valóság­hoz hű maradjon a történet. Lényegében ezek minimális hozzászólások voltak. Miért lehet aktuális napjaink­ban ez az irodalmi alkotás? DR. BÉRES JÓZSEF: A történet az 1970-es évek közepén játszódik, a szocializmus időszakában. Fontos tud­ni, mi történt akkor, de a lényeges kérdés tényleg az, mennyiben szól édesapám története a ma emberéhez. A történetben édesapám van a középpontban, de nemcsak az ő drámai küzdelmét mu­tatja be a mű, hanem a korral kapcsolatos más összefüggé­seket is. A szerző egy kassai családon keresztül ábrázolja az akkor Csehszlovákiában élt magyar nemzetiség életét, megtudjuk, miként becsüli - pontosabban nem becsüli - meg az értelmiséget az a kor. A dráma foglalkozik olyan emberi kapcsolatokkal is, amelyek most is időszerűek, ilyen a házastársi hűség, a ha­zához való viszony kérdése. S ott a nagy dráma: a beteg gyermek. Mit tegyenek? Kinek higgyenek? Mi lehet az utolsó szalmaszál az életben maradásért? És mit tesz a gyógyító, akit eltiltanak a gyógyítástól? Ezek a kérdések a mai embereket is mélyen megérintik. Szakadjunk el most a könyv­től! Az édesapa munkássága, szellemisége mit üzen vajon a ma emberének? or. béres József: Édesapám nagyon szeretett tanulni, a tudásvágy mozgatta már gyermekként is. A megisme­rés iránti töretlen vágy volt az egyik jellemzője. A másik a szorgalom. Mindig arra tö­rekedett, hogy a megszerzett ismereteket rendezze, rend­szerezze, szintetizálja, hogy abból kijöjjön valami hasz­nos dolog. Ezek talán vele született képességek. Amikor aztán küzdenie kellett, kiállt I a saját igaza mellett, nem le­hetett letéríteni arról az útról, amit jónak, helyesnek tartott. Ennek a csúcspontja az embe­reken való segíteni akarás és a hazaszeretet. S ebben benne van szőkébb hazájának a szeretete, hiszen sohasem hagyta el Felső-Szabolcsot, az egész életét a Záhony- Anarcs-Kisvárda háromszög­ben töltötte. Ennek köszönhető, hogy gyak­ran vannak itt a megyében? Vagy a rokoni szálak mellett a munka köti ide a családot? DR. BÉRES JÓZSEF: Munka csak Tokaj-Hegyaljához, a borászatunkhoz köt. A családi kötelék ugyanakkor még erős, hiszen a nővérem Kisvárdán él a családjával. Vannak itt barátaink és szép számmal kedves ismerősök is. Ahogy atyám hű volt a szü­lőföldhöz, a szülőföld, illetve egész Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye is hű hozzá, és meghálálja a hűségét még akkor is, amikor ő már nem él. Sok elismerést kapott itt életében, és kap halála után is, mindez ideköt bennünket, s ezért is járunk vissza szíve­sen. Halála után Kisvárdán közterületet neveztek el róla, a könyvtár falán dombormű­ves tábla hirdeti az emlékét, a Bessenyei-gimnáziumban ] Béres-laboratóriumot avat­tunk. Záhonyban teljes alakos szobrot állítottak a tiszte­letére, az anarcsi iskolában Béres-tanterem van. Sok szál emlékeztet rá a térségben, s mi nagyon köszönjük a helyieknek, hogy így őrzik az emlékét. A több mint 25 éves múlttal rendelkező Béres Gyógyszergyár Zrt. az édesapáról elnevezett csepp gyártása mellett hogyan tudja még ápolni és megőrizni szellemiségét? DR, BÉRES JÓZSEF; Természete­sen nagyon fontos számunkra ez a készítmény, ugyanakkor a Béres Gyógyszergyárnak ma már több mint hetven termé­ke van. Ezek legtöbbje atyám j szemléletén alapul, az ő gondolkodásmódja tükröző­dik vissza legtöbb termékünk filozófiájában. Ezek lényege: segítsük megelőzni a betegsé­gek kialakulását, vagyis ter­mékeink zömmel preventív készítmények. De nemcsak a gazdasági munkában, hanem jószolgálati tevékenységben is ápoljuk atyám emlékét, ezért működtetjük immár több mint 20 éve a Béres Alapítványt, ami elsősorban termékadományokkal segíti a rászorulókat. Az önzetlen segítőkészség gondolata apáról fiúra szállt. Miért érzi fontosnak a karitatív tevékenységet? DR. BÉRES JÓZSEF: Nagyma­mám mondta édesapámnak: „Fiam, ha segítséget kérnek tőled, és te tudsz segíteni, akkor azt megtenni köteles­séged.” Az édesanya intelme hatott rá, jó talajra hullott a gondolat, s atyám egész életére jellemző volt, hogy j mindenkinek segített, ha tu­dott. Mi ebben a segítőkész­ségben nőttünk fel. Ez egy olyan erkölcsi örökség, amit kötelességünk éltetni. Igyek­szünk a rászorulóknak minél többet adni a termékeinkből, ugyanakkor a cég anyagilag is hozzájárul számos kulturális, oktatási és kutatási program­hoz. Mindez azért fontos, , mert ezen keresztül is szeret­nénk fenntartani és erősíteni az emberekben az együttér­zés, a szolidaritás gondolatát, aminek a lényege: mindenki tud tenni a másik emberért. nyíregyháza. Az interjú során szóba került a hegyaljai szőlé­szet és borászat. Óhatatlanul is adódott a kérdés: A család számára ez hobbi, kikapcso­lódás vagy megfontolt üzleti vállalkozás?- Életünket alapvetően Bu­dapesten éljük, de most is Er- dőbényéről, a Béres Szőlőbir­tokról jöttünk. A tokaji fontos márkanév napjainkban, a magyarság egyik legrégebbi márkája, ami a hegyaljai bor­vidékhez kapcsolódik. Nép­szerűsítése, hitelesítése ma is fontos feladat. Ilyen érte­lemben hazafias kötelesség is foglalkozni ezzel a márkával. A borászatunkra nem hob­NYÍREGYHÁZA, Mint közismert, ma már hungarikum a Béres Csepp. Mit jelent vajon ez a cég vezetői számára? Talán nagyobb felelősséget?- A Béres Csepp a törvény megalkotása után igen ha­mar, egy év múlva megkap­ta a hungarikum minősítést, mégpedig elsőként az egész­ség és életmód kategóriában. Nagy öröm volt a számunk­ra, hiszen egy családi név, a Béres név került be ezáltal a hungarikumok közé. Nem hi­szem, hogy a felelősségünket ez érezhetően növelné, hiszen mi korábban is felelősségtelje­sen gondolkodtunk ezekről a dolgokról, ugyanakkor a meg­becsültség fontos érték a szá­munkra - válaszolta dr. Béres József. - Azok, akik döntöttek ebben, úgy ítélték meg, hogy a Béres Csepp a magyarság csúcsteljesítményei közé való, érdemes arra, hogy hungari­biként, hanem tisztességes üzleti vállalkozásként tekin­tünk.- Nyilvánvaló, hogy nagyon sok befektetéssel, pénzügyi nehézséggel, emberi erőki­fejtéssel jár, hiszen a szőlővel és a borral való foglalkozás, a borok értékesítése nem könnyű feladat. De mi kitar­tóan végezzük ezt a munkát, pont azért, mert egyrészt üzletileg is racionális vállal­kozás, másrészt pedig egy­fajta küldetés is dolgoznunk ezért a márkáért. Cseppek- ben a tokaji is gyógyszer, ezért nem véletlenül mond­ja borászatunk szlogenje, hogy: Minden cseppje Béres! kum legyen. Még azt tenném hozzá, hogy 2013-ban a tokaji aszú is hungarikummá vált, így a tevékenységünkhöz két hungarikum is kötődik: a Béres Csepp és a tokaji aszú. Nagy büszkeség, nagy öröm és szép felelősség. Magyarországon jól cseng a Béres Csepp név, de vajon mennyire ismert külföldön? - kérdeztük az elnöktől.- Nagyon fontosnak tartjuk, hogy foglalkozzunk az ex­portpiacokkal is. Ez már a cég alapításakor, 26 évvel ezelőtt is szándék volt, édesapám is fontosnak tartotta, hogy a Bé­res Cseppel, ületve más termé­kekkel a nemzetközi piacokon is jelen legyünk. Jó taktikával, jó stratégiával tudunk lépés­ről lépésre exportpiacokat ki­építeni. Ma már a termékeink Oroszországtól Nagy-Britanni- áig megtalálhatóak - mondta befejezésül dr. Béres József. Egy családi név került a hungarikumok közé

Next

/
Thumbnails
Contents