Kelet Magyarország, 2015. október (72. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-24 / 249. szám

2015. OKTÓBER 24., SZOMBAT 2 1 KELET Lincoln Chafee fotó: afp Lincoln Chafee sem folytatja a harcot Washington, Visszalép az ame­rikai Demokrata Párt hivatalos elnökjelöltségéért folytatott további harctól Lincoln Chafee volt Rhode Island-i kormány­zó. Ezt a politikus pénteken Washingtonban jelentette be a Demokrata Nemzeti Bizottság egy nőpolitikái tanácskozásán. Chafee, csakúgy, mint a ked­den hasonlóképpen döntő Jim Webb volt virginiai szenátor, marginális támogatottsággal rendelkezett. mti Szlovénia nem zárja ki a kerítés lehetőségét Zágráb. Szlovénia nem zárja ki a kerítésépítés lehetőségét Horvátországgal közös ha­tárán, amennyiben a horvát hatóságok továbbra is ellenőr­zés nélkül szállítják a migrán- sokat a szlovén zöldhatárra - mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök. A kormányfő az éjjeli interjúban élesen tá­madta Horvátországot és azzal vádolta meg, hogy nem kezeli „európai módon” a migrációs válságot. MTI „Biztosíthatják a határok védelmét” becs. A kerítések biztosít­hatják a határok védelmét- mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az Öl osztrák közszolgálati rá­dió pénteki műsorában. Kurz úgy vélte: a valódi kérdés az, hogy az egyes országok akar- nak-e kerítést építeni vagy nem. „Az az állítás, hogy a keríté­sek nem működnek, egysze­rűen és mélyrehatóan hamis”- fogalmazott a miniszter, mti Feladták a határ őrizetét az osztrák hatóságok Sokan abban a tudat­ban indulnak útnak, hogy már közel a cél. Spielfeld. Úgy tűnik, teljes egészében feladták a határ őrizetét az osztrákok a szlo­vén-osztrák határ osztrák ol­dalán Spielfeldnél, ugyanis a migránsok tömött sorokban gyalogolnak a Grazba vezető 67-es főúton Leibnitz és Auszt­ria belseje felé - tapasztalta tegnap az MTI helyszínen tar­tózkodó tudósítója. Eközben az úttal párhuzamos vasúti töltésen is több száz menekült gyalogol Ausztriában. Erre azt követően került sor, hogy pénteken reggel újra kitörtek a migránsok a spielfeldi ha­tárállomáson, a senki földjén kialakított tranzittáborból. A hatóságok arab, illetve angol nyelven folyamatosan hangos­beszélőn szólítják fel a mene­külteket arra, hogy várják meg türelemmel az elszállításukra érkező buszokat, ám az em­berek többsége türelmetlen és elindul gyalog Ausztria felé. A türelmetlenségre az is magya­rázattal szolgálhat, hogy van­Migránsok Ausztriában nak akik három napja várakoz­nak a szlovén-osztrák határon Sentiljben, illetve Spielfelden kialakított tranzittáborokban. Nem engedelmeskednek Ugyanakkor a menet mel­lett egy páncélautó halad, amelyből ugyancsak hangos­beszélőn azt közlik a migrán- sokkal, hogy aki tovább akar utazni busszal, az menjen vissza a határátkelőhöz, ám láthatóan nem engedelmes­kednek a felszólításnak. Mi­közben csütörtök este még az osztrák hatóságok folyama­tosan ellenőrizték a spielfeldi autópálya-határponton átha­ladó forgalmat, pénteken már zavartalanul haladtak át a jár­művek az autópálya-határát­kelőn. A főúton található határát­kelőn a menekülthelyzet mi­att továbbra sincs forgalom. Sokan abban a tudatban indul­nak útnak, hogy már közel a cél, vagyis Németország. Töb­bek között az MTI tudósítója is felvilágosított több migránst arról, hogy Németország több mint 250 kilométerre található Spielfeldtől. A menekültek megrökö­nyödve vették ezt tudomá­sul. A területet folyamatosan rendőrségi helikopterek elle­nőrzik. MTI Több mint negyven halott Devizaárfolyam (2015.10.22.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 311,58 +0,23 USA dollár 275,37 + 1,29 Svájci frank 286,66-0,42 Angol font 426,16 +2,98 Román lej 70,35 +0,03 Ukrán hrivnya 12,36 +0,26 Horvát kuna 40,90 +0,06 Lengyel zloty 72,85 +0,01 & http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Mindkét jármű azonnal kigyulladt, ezért rendkí­vül sok az áldozat. PÁRIZS. Legalább 43 halottja van az elmúlt három évtized legsúlyosabb franciaországi au­tóbusz-balesetének. A busz te­herautóval ütközött Bordeaux közelében, Puisseguin városa mellett pénteken - közölte a francia rendőrség. A buszon fő­ként idős emberek utaztak. A két jármű egy kétszer egysávos mellékúton rohant egymásba a bordeaux-i dombos borvidé­ken. A rendőrség közlése sze­rint mindkét jármű azonnal kigyulladt, ezért rendkívül sok az áldozat. Az autóbuszban a sofőrön kívül 49-en utaztak, kö­zülük 41-en vesztették életüket, s a kamion sofőrje is meghalt a balesetben. Nyolc embernek sikerült kimenekülnie az égő buszból. A prefektúra szerint csak három ember élte túl telje­sen sértetlenül a balesetet, köztük a busz sofőrje, aki viszont sokkos állapotba ke­rült. Pierre-Henry Brandet, a belügyminisztérium szóvivő­je az I-télé francia hírteleví­zióban elmondta, hogy négy ember „nagyon súlyosan megsérült”, ketten égési sé­rüléseket, ketten pedig kopo­nyasérüléseket szenvedtek. A szóvivő szerint az áldozatok száma még nőhet. A busz nem sokkal a baleset előtt, péntek kora reggel indult egy közeli településről, a 643 la­kosú Petit-Palais-Comemps-ből, amely nyolc kilométerre talál­ható a baleset helyszínétől. A görögországi látogatáson tartóz­kodó Francois Hollandé államfő és vezető politikusok is kifejez­ték együttérzésüket. mti VBndégkommwttár Karosi Tamás Hallani a harangszót... A hallásjavító műtét után a paraszt bácsi csak állt megren­dültén a főorvosi szobában, s potyogtak a könnyei. Két hatalmas tenyerével olyan gyöngéden fogta közre az operáló kezet, mint a gyertyalángot. - Istenem - szakadt föl belőle a hálaadó fohász -, soha nem hittem volna, hogy meghallom még a déli harangszót! Mehetne haza és mégse megy? - kér­dezte a főorvos úr az ágyon, magába roskadtan ülő nénitől. - Vannak rokonok? - Nem kell nekem pesztonka, elvagyok én egyedül is, csak... - Csak? - A nyugdíjam csak később jön! - Értem - nyugtázta a főorvos úr. Bement a szobájába, elővett egy borítékot... - Kölcsön. Addig is, amíg megjön a nyugdíj. Egyetemista koromban - miután megismertem nagyapám, dr. Déváid József (1925-1982) munkásságát - tettem egy fogadalmat: állíttassák szobor a világ számára is meghatáro­zó jelentőségű magyar fül-orr-gégész, iskolateremtő mester emlékére. (Sorsszerű, hogy én vihetem tovább az ő osztá­lyát). Visszaidézve személyes történelmét: édesapja járási főjegyző volt, édesanyja a pol­gári tanítónői hivatás mellett a háromgyerekes családot is el­látta. A miskolci királyi Fráter György Gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmá­nyait, majd a kassai Premont­rei Kanonok Rendi Gimnázi­umban érettségizett. Felvették a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvos- tudományi Karára, ahol 1950-ben szerzett diplomát. Az év tavaszán a miskolci Semmelweis Kórház Fül-Orr-Gége Osztályán kezdett segédorvosként, dr. Vida Endre osztályve­zető főorvos irányításával. Szakorvosi vizsgáját a budapesti Fül-Orr-Gége Klinikán tette le, 1953-ban. A kor szelleméhez igazodó hivatástudat, kalandvágy, különleges szakmai kihí­vás? - valószínűleg mindez vezérelhette, amikor 1956-ban, a legkeményebb tél idején a háború sújtotta Észak-Koreába utazott. A Szarivon városban működő magyar frontkórház fül-orr-gége osztályát vezette főorvosként, illetve kórház-pa­rancsnokként. Számos megpróbáltatást átvészelve, túlélve - több napon át eszméletlenül feküdt menthetetlennek tűnő betegségben -, 1957 tavaszán tért vissza Magyarországra. (Első igazgatóként egy ideig ő vezette a kórházat.) 1957 ápri­lisában - 32 évesen - kinevezték osztályvezető főorvosnak a B.-A.-Z. Megyei Kórház Fül-Orr-Gége Osztályára. Lényegében ő teremtette meg a modern és önálló fül-orr-gégészeti ellátást a régióban. A ’6o-as évek elején Magyarországon az elsők között vezette be a stapedecto- mia műtéti technikáját, melyet az akkor még újdonságként szereplő Schuknecht-féle drót-gelfoam protézissel valósított meg. Nevéhez fűződik a Wullstein és Zöllner-féle alapokon nyugvó hallásjavító fülműtétek, tympanoplasticák magyar- országi bevezetése is. Elsők között hozott létre audiológiai állomást, a kor színvonalának egyik legmodernebb diag­nosztikus egységét. Felismerte a klinikai kutatás jelentő­ségét: számos magyar, angol és német nyelvű közleménye jelent meg. Több nemzetközi társaság fogadta tagjai sorába, aktív nemzetközi szakmai kapcsolatokat ápolt. Tevékenyen részt vett a hazai szakmai élet szervezésében, éveken át országgyűlési képviselőként szolgálta az egészségügyet. Kevesen tudják - még ha áttételesen is -, a GYEK megalapí­tása is neki köszönhető. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Iskolateremtő mesterként dolgozott és oktatott. Hosszas betegség után, 1982. szeptember 14-én hunyt el Mis­kolcon, 57 évesen. Születésének 90. évfordulóján avattuk fel mellszobrát, Szanyi Borbála szobrászművész alkotását. A paraszt bácsi hallotta harang - Istenem, megszólalt! -, dr. Déváid József iskolateremtő mesterért... s talán más, régi mesterekért is... Egyetemista korom­ban - miután megis­mertem nagyapám munkásságát - tet­tem egy fogadalmat az emlékére. Az ’56-os forradalomra emlékeztek Szerzőnk osztályvezető főorvos kelet@ketet.hu „Vannak olyan eszmék, amelyeket semmilyen körülmények között nem lehet feladni.” BUDAPEST. A magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát - mondta Varga Mihály nemzet- gazdasági miniszter pénteken a Fidesz budapesti október 23-i megemlékezésén, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épü­lete előtt. A tárcavezető szerint az európai vezetőknek nincs felhatalmazásuk az európai­aktól arra, amit ma tesznek, az emberek ugyanis „minden hír­adás szerint a magyar politikát támogatják, mert nem szeret­nék, ha egy százezres, milliós migránstömeg érkezne az unió területére”. Az MSZP szerint a kormány nem tud méltóképpen ünne­pelni, és nem tud mit kezdeni 1956 örökségével, Magyaror­szág mai vezetői kiszolgáltat­ják Magyarországot. Az ellen­zéki párt úgy fogalmaz, hogy ötvenkilenc évvel ezelőtt szabadságot és békét akaró magyarok sokasága ment az utcára jövőjéért és életéért. Az MSZP véleménye szerint Magyarországon ma újra olyan emberek gyakorolják a hatalmat, akik a megtévesz­tés, félelemkeltés és nyers erő együttes erejével akarják kontrollálni a magyar népet. Feladhatatlan eszmék Október 23-a a reményről, az elfojthatatlan szabadság- vágyról szól - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnö­ke az ellenzéki párt pénteki budapesti megemlékezésén. Az LMP-s politikus ünnepi beszédében rámutatott: ok­tóber 23-a arról szól, hogy vannak olyan eszmék, ame­lyeket soha, semmilyen kö­rülmények között nem lehet feladni. Szél Bernadett szerint ugyanakkor a történelem­formáló nők, legyenek akár ismertek, akár az utókor szá­mára arctalanná vált embe­rek, mindig méltatlanul kevés figyelmet kaptak. Vona Gábor pártja ünnepi rendezvényén, a fővárosi Corvin közben egész Európa második világháború utáni legdicsőbb tettének ne­vezte 1956-ot, amely szerinte éppen attól szép, hogy már fellobbanása pillanatában re­ménytelen volt. MTI <@> Áder János Bajorországban Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnök (jobbra) fogadja Áder János köztársasági elnököt Münchenben 2015. október 23-án. fotó: kovács tamás, mti

Next

/
Thumbnails
Contents