Kelet Magyarország, 2015. október (72. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-22 / 248. szám
2015. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK KELET Háttér 3 A Nyíregyházi Főiskola „B” épületének nagyelőadójában emlékeztek meg az intézmény tanárai és hallgatói az 1956. október 23- ai forradalom és szabadságharc 59. évfordulójáról szerda délelőtt. „A költő itt a hóba ír...” című előadást dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár rendezte. fotó: racskó Tibor „Úgy éreztük, hogy már ezután csak jobb jöhet” Sokakban élénken élnek még az 1956 októberében történt események. NYÍREGYHÁZA. - Tizenhét éves voltam 1956-ban, akkor kezdtem el a nyíregyházi kórház szülészetén dolgozni. Már az októberi események előtt érezni lehetett, hogy készül valami, mert egyszer csak bejelentették, hogy a bejárósok nem utazhatnak haza. Kialakítottak számunkra egy kórtermet, és bentlakást rendeltek el azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akiknek nem volt családjuk. Állandó készültségben kellett állnunk, hogy háború esetén azonnal elindíthassanak minket a frontra. Egy hónapig éltünk így. Ez egy nagyon nehéz időszak volt - idézte fel emlékeit a 76 esztendős Geszten Mihályné. Jolánka néni emlékszik arra a bizonyos keddi napra is. Rabok a kórházudvaron- A rádió előtt ültünk mindannyian, amikor bemondták, hogy az emberek tömegekbe verődtek a fővárosi utcákon, Apám 1956 októbere után sokáig nem kapott munkát. TŐZSÉRJÓZSEF és zavargások törtek ki Budapesten. Ahogy folyamatosan érkeztek a hírek, megtudtuk, hogy közéjük lőttek, és sokan meghaltak. Annak ellenére, hogy biztonságban voltunk a nyíregyházi kórházban, aggódtunk az osztályon fekvő kismamák miatt. Ezek az asz- szonyok rettegtek attól, hogy baja eshet a gyermeküknek. Mindenki össze volt zavarodva, de úgy éreztük, nem történhet velünk semmi, hogy ezután csak jobb jöhet. A megyeszékhelyen október 26-án ledöntötték a kozák lovas szobrát. Jolánka néni úgy emlékszik, nem sokkal később a kórház főbejáratáról is leverték a vörös csillagot.- Számunkra a legijesztőbb momentuma az volt az 1956- os forradalomnak, amikor a nyíregyházi börtön kapuit erőszakkal kinyittatták, hogy a politikai foglyokat szabadon eresszék. Féltünk, mert nem tudhattuk, velük együtt hány köztörvényes bűnöző széledt szét a városban. Autók jöttek, mi pedig az ablakon keresztül néztük, ahogy az udvaron keresik a szökevényeket.- Bár nem sokkal később helyreállt a rend, az emberekből nem lehetett egyik napról a másikra kitörölni ezeket az eseményeket. És ha sokáig hivatalosan nem is lehetett megemlékezni a forradalomról, egymás között gyakran felidéztük a történteket. Dr. Figula Györgyné 1956- ban Petneházán volt tanítónő.- Emlékszem, a férjem október 23-án Kisvárdára ment, mert az egyik barátja szeretett volna magának és az becsének egy-egy motorbiciklit venni, ehhez pedig az uram segítsége is kellett. Látták ugyan, hogy van valami a városban, de nem igazán figyeltek rá, mert az egyik motor állandóan lefulladt. Míg odavoltak, Petneházán is mozgolódás támadt, az egyik kis utcában szovjet katonák jelentek meg. Nem értettük az egészet, mert a rádióból is csak az szólt, hogy ez és ez a szülő keresi a gyermekét. Amikor hazaért a férjem, tőlem tudta meg, mi történt a faluban - mesélte Vera néni. Okok és következmények- Tudja, a vidéki ember nemigen ártotta bele magát a politikába akkoriban. Szántott, vetett, dolgozott a földeken, csak akkor hallott országos Féltünk, mert ahol fegyver van, ott bármi megtörténhet. DR. FIGULA GYÖRGYNÉ .-•f eseményekről, ha valaki városi elmesélte. Ebben az időszakban azonban folyamatosan érkeztek a hírek. Féltünk, féltettük a családunkat, mert ahol fegyver van, ott bármi megtörténhet. Akkor úgy j éreztem, hogy azok a felkelők, j akik nekimentek az oroszoknak, nem biztos, hogy tisztában voltak azzal, mit miért tesznek, és mi lesz a következménye a szembeszállásnak. Két évvel később, amikor Budapesten jártam, még látszottak a lövések nyomai... CSÁKI ALEXANDRA alexandra.csaki@kelet.hu Visszaadta a párttagságit- Édesanyám 1956-ban halt meg. Nyolcéves voltam akkor, édesapámmal éppen a temetőben voltunk, amikor behajtott egy teherautó. Leugráltak róla az emberek, hozzákötöttek egy kötelet, és ledöntötték a szovjet katonák emlékművét. Még gyermek voltam, így izgalmasnak találtam a körülöttem történteket. A felnőttek tapsoltak, mi pedig körbe-körbe szaladgáltunk - emlékezett vissza Tőzsér József.- Apám eztán sokáig nem kapott munkát. Visszaminősítették, amikor kilépett a pártból. Természetesen nem mondhatta azt, hogy hazugság, amit 1956-ról és az ellenforradalomról mondanak, mert még a hatvanas évek végén is végeztek ki embereket. Ó azzal tiltakozott, hogy visz- szaadta a párttagságiját. Megyei megemlékezések az 1956. október 23-ai forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján Október 22., csütörtök 12.45: Megemlékezés Tiszadadán: 12.45-kor zászlófelvonás és koszorúzás a Hősök kertjében, 13 órakor ünnepi műsor a művelődési házban_____________________________ 1330: Ünnepi megemlékezés a művelődési központ színháztermében, majd koszorúzás a kollégium emléktáblájánál és az 1956-os emlékműnél Csengerben, kiállítás a helytörténeti múzeumban 1430: Ünnepi megemlékezés és koszorúzás a polgármesteri hivatal udvarán lévő '56-os emlékműnél Gáyavencsellőn 15 óra: Megemlékezés és koszorúzás a Kálvin téri kopjafánál, Nyírmadán________________________________ 1630: Kiállítás és megemlékezés a mozi előtti téren, Kemecsén: tártat a Szülőföld hete alkalmából Kriston Ferenc emlékére, ünnepi beszéd, ima, emlékezés, emléktábla koszorúzás, mécsesgyújtás) _______________________ 17 óra: Ünnepi emlékműsor és koszorúzás Nagy Imre mártír miniszterelnök mellszobránál a Kiserdő úton, Ibrányban; 18 órától Try Cherry-koncert a helyi református templomban 17 óra: Ünnepi megemlékezés a tiszalöki művelődési ház nagytermében (ünnepi beszéd, a Mandala Dalszínház műsora), majd fáklyás átvonulás az '56-os emlékoszlophoz (koszorúzás, szózat) 1730: Ökumenikus istentisztelet a görög katolikus templomban, 18.30-kor fáklyás felvonulás a templomtól az Nyíregyháza és a megye számos településén tartanak megemlékezéseket illusztráció: km '56-os emlékparkig, majd ünnepi megemlékezés Baktalórántházán ____ _____________ 1730: Emiékünnepség a posta előtt és fáklyás felvonulás a Bíró Sándor-emléktáblához Oroson _____ 18 óra: Az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulójára rendezett ünnepi megemlékezés a Dr. Antall József Oktatási, Kulturális és Szabadidő Központ aulájában, Pátyodon Október 23., péntek 10 óra: Központi ünnepi megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére a Királytelek Vigadóban, Nyírteleken __________________________________ 14 óra: A Nyírfa Nyugdíjas Egyesület, a Pécsi József-emlékbizottság és a Nyírteleki Népfőiskola koszorúzással egybekötött megemlékezése a nyírteleki Tokaji úti temetőben, a Pécsi József-emléktáblánál _________ 17 óra: Ünnepi megemlékezés a művelődési ház nagytermében, majd koszorúzás és gyertyagyújtás a Béka téri emlékműnél Nyírbogáton ________________________ 18 óra: Holmár Zoltán, a Nagy Imre Társaság megyei szervezetnének elnöke tart előadást a helyi 1956-os eseményekről és hősökről a Vasvári Pál Múzeumban, Tiszavasváriban Október 25., vasárnap 15 óra: Bocskai István tiszalöki tartózkodásáról megemlékező, és a templom külső megújulásáért tartandó hálaadó ünnepi istentisztelet a Tiszalöki Református Egyházközség, a tiszalöki önkormányzat és a Városi Könyvtár és Művelődési Ház szervezésében a tiszalöki református templomban (igét hirdet: dr. Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese, fellép a Tiszalöki Népzenei Együttes és a református gyülekezet énekkara) ■■■■■■■■■■ Nézőpont Nyéki Zsolt Hősök árnyékában Piros betűs dátum a naptárban - szomorú, de büszke ünnepre készülünk. S bizakodó vagyok: huszonhat éve rendületlenül várok egy szóra, mégis tartok tőle, most sem fog elhangzani senkitől. Bár tévednék... Ezt a várakozást nem fűti sem érdek, sem indulat, hisz nem lennék se szegényebb, se gazdagabb, az ártatlan remény beteljesülése mindössze azt hozná el, amit úgy hívnak: megbékélés. A hétköznapok e csodájához még mindig hiányzik egy szó, mely megtisztít, megkönnyebbülést hoz, tiszta lapot teremt, súlya van, talán ezért nehéz kimondani. A szó: bocsánat. Akik életükkel írtak világtörténelmet 1956-ban, vagy akiknek élete és emberi méltósága 1989-ig csak játékszer volt az államhatalom kezében, azok legalább ennyit megérdemelnének. Utólag is, legyenek holtak vagy még utolsók az élők sorában, de ahogy a szabadságharc eltiprását, úgy a diktatúra évtizedeit sem vállalta még igazán senki. Nehéz örökség, amelytől nem mentesít az idő múlása, és a generációváltás sem jár megváltással. Stigma marad mindaddig, amíg valaki egyszer ki nem meri mondani: elítéljük és sajnáljuk - s nem csupán általános nyilatkozatban. Konkrétan megnevezve személyt, pártot, eszközt, mindenkit és mindent, aki és ami sárba tiport demokráciát, jogot, jó érzést. Miért érezte úgy II. János Pál pápa, hogy bocsánatot kell kérnie olyan bűnökért, amelyeket nem ő követett el? Talán mert tisztában volt vele: nehéz tisztségének elfogadásával ő képviselte azt a katolikus egyházat, amelynek vezetői évszázadokkal előtte szörnyű dolgokat műveltek. Ezért kért bocsánatot II. János Pál többek között 1992-ben Galileo Galilei meghurcolásáért a heliocentrikus világkép miatt, 1995-ben az afrikaiaktól, mert a keresztények rabszolgasorsba döntötték őket, vagy az inkvizíció módszereiért. Nemes gesztus, mély érzés, szenthez méltó. A szovjet lánctalpak nyomában, akasztófákra alapozott utakon érkezett az egypártrendszer, az MSZMP, melynek elnöke 1989. április 12-én, a Központi Bizottság zárt ülésén tett kísérletet a szembesülésre. Egy idős, beteg ember döbbenetes kísérlete volt ez a számvetésre, azóta sem próbálkozott meg ezzel senki, aki pedig mellette állt, vagy követte őt. Ki gyorsan, ki lassabban tűnt el közülük az idők homályában, míg a hősök előtt azóta is tiszteleg a világ: „1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt” - nyilatkozta például John F. Kennedy, az USA elnöke. Kései utóda, Barack Obama pedig így fogalmazott: „A magyar felkelés letöréséhez több mint 200 ezer szovjet katonára volt szükség, de a magyar nemzet szellemét és reményét nem lehetett legyőzni.” S így is van ez. zsolt.nyeki@kelet.hu Örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében - mondta John F. Kennedy, az USA elnöke. Kelet kvíz Itt áll a Szomor László által 1972-ben készített árvízi emlékmű. a) Mátészalka bJCsenger c) Fehérgyarmat d) Tiszavasvári A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Szembefordultak az elnyomó diktatúrával NYÍREGYHÁZA. - A Jósa András Múzeum munkatársaként a XX. századi történelem az elsődleges szakterületem. Az idén januárban felkértek, hogy vegyem át a Nagy Imre Társaság megyei szervezetének elnökségét, amit természetesen elfogadtam.- A társaság részt vállal a lelkekben reményt felrázó 1956-as forradalom és szabadságharc, valamint Nagy Imre miniszterelnök erkölcsi és szellemi örökségének az ápolásában. Legfontosabb feladatom így az, hogy ezt az örökséget fenntartsam, szorosan együttműködve a Jósa András Múzeummal - mondta el lapunk érdeklődésére Holmár Zoltán múzeumpedagógus.- Kevesen tudják, de Nagy Imre még földművelésügyi miniszterként 1945- március ll-én a Korona Szálloda nagytermében ismertette a megye küldöttei előtt az új földreformtörvényt. Ennek* eredményeként 1945- március 27-én az országban először Tiszanagyfaluban osztottak földet, megelőzve két nappal későbbi, hivatalos kezdést.- Jövőre, a forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából nagyszabású megemlékezéseket fogunk tartani, mellyel azok előtt a fiatalok előtt szeretnénk tisztelegni, akik a szabadság szellemének nevében szembe mertek fordulni az elnyomó Rákosi-dik- tatúrával. km Jövőre, a forradalom 60. évfordulóján nagyszabású megemlékezést tartunk. HOLMÁR ZOLTÁN
