Kelet-Magyarország, 2015. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-30 / 229. szám

UHU 2015. SZEPTEMBER 30., SZERDA Hazai tálakon 7 Elismerések a megyétől nyíregyháza. Kitüntető el­ismeréseket adott át Sesz- ták Oszkár, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a szeptember 25-én megtartott közgyűlésen. Márt- ha Mihály Tibor a Don menti magyar honvédsírok gondo­zása, az Oroszországban hősi halált halt magyar katonák emlékének ápolása terén vég­zett példamutató tevékeny­sége elismeréseként a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Ezüst Emlékérme kitüntetésben részesült. A vásárosnaményi Bereg- szem Hagyományápoló Mű­vészeti és Kulturális Egyesület a népi hagyományok ápolása, a beregi keresztszemes hím­zés megőrzése, népszerűsíté­se érdekében kifejtett mun­kájáért a megyei közgyűlés emlékplakettjét kapta meg. km <§> A pálya ördöge Ágoston visszajáró vendé­ge a mátészalkai freestyle pályának, ahol gyakran gyakorol nyaktörő figurá­kat. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Interjú Dr. Andrási Beátával, a Nyíregyházi Járási Hivatal vezetőhelyettesével Járadék hadiárváknak, özvegyeknek AII. világháború Ideién sok feleség vesztette el a férjét, a gyermekek pedig az édesapjukat fotó: archIv Megváltoztak a hadi­gondozotti ellátások szabályai júliustól. NYÍREGYHÁZA. Bár mind ke­vesebben vannak a II. világ­háborúban özvegyen maradt feleségek, árvaságra jutott gyermekek, az állam nem fe­ledkezik meg róluk. Júliusban hatályba lépett a hadigondo­zásról szóló törvénymódosí­tás, amelynek a részleteiről a Nyíregyházi Járási Hivatal ve­zetőhelyettesét, dr. Andrási Beátát kérdeztük meg. Mennyiben jelent újdonságot az új törvénymódosítás? DR. ANDRÁSI BEÁTA: A rende­let módosítása alapján havi járadékot kaphatnak azok a hadiárvák, akiknek az édesap­ja a magyar királyi honvédség vagy csendőrség kötelékében teljesített katonai szolgála­tot a II. világháború idején, és ennek következtében elhunyt. Igényjogosult lehet még a volt hadigyámolt és hadigondozotti családtag is, amennyiben a törvényben foglalt feltételeknek megfelel. A havi 8550 forintos járadék a lakóhely szerint illetékes járá­si hivataltól igényelhető, vagy a kormányhivatal honlapjáról letölthető formanyomtatvá­nyon lehet kérni. E pénzel­látás révén az ügyfél alanyi jogcímen közgyógyellátásra is jogosult. AII. világháborúban teljesített katonai szolgálat következtében elhunyt sze­mélyek hadiözvegye szintén havi járadékra tarthat igényt, mely járadék az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 112,5 százaléka. A módosítás nyomán azok az özvegyek is kaphatják, akik korábban nem nyújthattak be ilyen kérelmet az 1947-es pá­rizsi békeszerződésben foglalt területi elcsatolás miatt. Milyen feltételek kellenek a hadiárva-ellátás megállapítá­sához? DR. ANDRÁSI BEÁTA: Több feltételnek kell megfelelni a hadiárva-ellátás megállapí­tásához. Az egyik feltétel a halál hadi eredetének igazolá­sa, melyet egykorú szolgálati, katonai, kórházi iratokkal és hatósági igazolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon lehet alátámasztani, (pl.: holttá nyilvánító végzés­sel, a Vöröskereszt értesítőjé­vel vagy más katonai irattal, a Honvédelmi Minisztérium veszteségi igazolásával stb.). Hogyan, illetve hol lehet ezeket az igazolásokat beszerezni? DR. ANDRÁSI BEÁTA: Az iratok felkutatása elsősorban annál a területileg illetékes polgár- mesteri hivatalnál kezdemé­nyezhető, ahol az elhunyt utolsó lakóhelye volt. A halál hadi eredetével kapcsola­tos iratok az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes megyei önkormányzati levél­tárból, vagy a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárából is beszerezhetők. A Szovjetunióba hurcolt polgári személyek esetében a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Jelenkori Gyűjteménye is szolgálhat információval az ügyfelek számára. A hadiárvaság tényét a korabeli Hadigon­dozó Hatóság határozatával, hadiözvegyi nyilvántartásba vételről kiállított igazolvány­nyal, igazolással, levéltár nyilvántartásából kapott adatokkal vagy más hitelt érdemlő módon kell igazolni. Ezeket az iratokat olyan sok év távlatából nem könnyű megkeresni, ráadásul már idős emberek az érintettek, akik nemigen tudnak levéltárakban kutakodni. DR. ANDRÁSI BEÁTA: A legtöbb benyújtott kérelemmel kap­csolatban a járási hivatal is kért, illetve kapott segítséget a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltártól, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóságtól. A korabeli iratok, igazolások felkutatása ennyi idő elteltével valóban nem könnyű, de támpontot nyújt az ellátás megállapításához, ha az ügyfél tudja, mely település önkormányzatától kapott egyösszegű térítést korábban. Segítséget nyújt továbbá az is, ha az ügyfél édesanyja hadiözveggyé nyilvánítását tudja igazolni az 1949 előtti évekből, hiszen ez természetesen igazolja az ő hadiárvaságának tényét is. Mi mindent kell még mellékelni a kérelemhez? dr. ANDRÁSI BEÁTA: A kérelem­hez csatolni kell az ügyfél születési anyakönyvi kivo­nata másolatát a rokoni szál igazolására, nyilatkozatot arról, hogy részesül-e nemzeti gondozási díjban, továbbá meg kell jelölni azt a személyt pontos adatokkal, akinek a halála miatt igényli az ellátást. Szükséges továbbá minden olyan fent felsorolt iratmá­solat csatolása, mely a halál hadi eredetét, a hadiárvaság 1949 előtti tényét, illetve ezen ellátás megszüntetését, okát igazolja. Ha ezekkel az iratok­kal az ügyfél nem rendelkezik, de valamely magyar hatóság nyilvántartásából beszerez­hető az adat, a járási hivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen az iratok beszerzésében. Mindez azonban időbe telik, ezért kérjük az ügyfelek türelmét és megértését. km-mml Szobrok, érmek, faragások Számos műfajban alkotott maradandót, de a legkedvesebbek a köztéri szobrok. nyíregyháza. Négy település határozta meg Zagyva Lász­ló szobrászművész életét az elmúlt hét évtizedben: Szat­márnémeti, Kolozsvár, Maros- vásárhely és Nyíregyháza. Az első városhoz a gyermekkori emlékek kötik, Mátyás király szülővárosában diplomát szer­zett a képzőművészeti egyete­men. Vásárhelyhez kötődnek a pályakezdés évei, ott született két fia is, azonban a leghosz- szabb és a legtermékenyebb időszak Szabolcs-Szatmár-Be­reg megye székhelyéhez köti. Munkásságát Nyíregyháza önkormányzata is elismerte, augusztus 20-án az Inczédy György-életműdíjat vehette át. Művészet vagy műszaki pálya?- Édesanyám azt szerette vol­na, ha zongorázni tanulok, be is íratott, de én szíveseb­ben faragtam, az alkotás fo­lyamata valahogyan jobban vonzott. Szatmárnémetiben délutánonként eljártam egy művészeti iskolába, ahol a szobrászattal ismerkedtem- elevenítette fel az előzmé­nyeket Zagyva László. - A szü­leim a műszaki pályán szere­tettek volna látni az érettségi után, azonban engem a szob­rászat érdekelt, azzal akartam foglalkozni, amit szeretek. A kolozsvári egyetemi évekről (1963-1969) szép emlékeket őrzök, hiszen Románia akkor kezdett liberalizálódni, gyen­gült a korábban oly erős szov­jet kötődés, javult a gazdasági helyzet. Kolozsvár azért is marad örökre kedves város, mivel ott ismerkedett meg feleségé­vel, Erdei Annával, aki grafi­kusnak tanult. Az egyetem elvégzése után Marosvásár­helyt választották közös éle­tük helyszínéül. A döntésben fontos szerepet játszott, hogy egyrészt magyar településen dolgozzanak, másrészt közel legyenek a szüleikhez. Er­dei Anna iskolában tanított, Zagyva László pedig forma- tervező lett egy kisipari szö­vetkezetnél. A szobrászatról természetesen nem mondott le, a marosvásárhelyi Színház téren áll négy monumentális szobra.- Véletlenül kerültünk 1990-ben Nyíregyházára. Egy kötetlen beszél­getéskor Dalanics György említette, hogy Nyíregy­házán működik művészeti iskola, s ez a tény el is döntötte sorsun­kat. Anna grafikát tanított, én pedig szobrászatot a középisko­lában. A legjobb m u n - kahe­Zagyva László FOTÓ:RACSKÓ TIBOR lyemként emlékszem rá, termékenyítő volt számomra a művésztanári állás. Taní­tottam a fiatalokat, de engem is nagyon sok hatás ért. A rendszerváltás után voltunk, szabadon utazhattunk Nyu- gat-Európa országaiba, s mi sokszor éltünk is a lehetőség­gel. Kíváncsiak voltunk arra, hogy melyik a legkedvesebb műfaja, hiszen a közelmúlt­ban megnyílt életmű-kiállítá­son a köztéri szobrok mellett vannak érmek, faragások is.- Mindig az a legkedvesebb, amit éppen csinálok, azonban igazából a legközelebb a köz­téri szobrok állnak hozzám, a legjobban a monumentalitás, a nagy szobrászat vonz. Igaz, Nyíregyházán a figuráli- sabb alkotások is fontos szerepet kaptak az éle­temben a holokauszt- emlékmű mellett. Az pedig, hogy milyen anyaggal dolgozom, függ a témától is. A mondás szerint két dudás nem fér meg egy csárdában. S vajon két képzőmű­vész meg­fér egy házasság­ban?- Nagy szerencse, hogy egy­másra talál­tunk Anná­val, hiszen ő egy sze­mélyben a támoga­tóm és a kritikusom is. KM-MML Komolyzene az állatparkban nyíregyháza. Az ősz nemcsak Rendezettebb a település a közmunkások keze nyomán fotó: önkormányzat Járdát, árkot építettek, betonlapot készítettek a tanév kezdete, de kinyit­ják ajtajukat a színházak és a hangversenytermek is az irodalombarátok és zeneked­velők előtt. A Filharmónia bérleti soro­zatának évadnyitó koncertje október 6-án 19 órakor kezdő­dik a nyíregyházi Kodály Zol­tán Általános Iskolában. Ezen a rendezvényen a Budapesti Fesztiválzenekart hallhatják az érdeklődők. A műsorban Mozart művei mellett Haydn C-dúr szimfóniája is felcsen­dül, közreműködik Franki Péter (zongora), vezényel Ta- kács-Nagy Gábor. A Fesztiválzenekar mu­zsikusai már kora délután Nyíregyházára érkeznek, s több helyszínen is bemuta­tót tartanak. Az állatparkban 13.30-kor, míg a zeneiskolá­ban 14.30-kor, a Bencs-villá- ban pedig 15.30-kor szólalnak meg a hangszerek. A művé­szeti szakközépiskola és a zeneiskola legtehetségesebb növendékeinek is tartanak mesterkurzust a zenészek. KM petneháza. Talán még soha­sem volt olyan sikeres és szer­teágazó a közmunkaprogram Petneházán, mint az idén. Járdát építettek a Petőfi utca egy részén, a görög kato­likus templommal szemben lévő közben, az Újtelepen és az Iklódi (volt Felszabadulás) utcában, vízelvezető árkot a Liliom utcán és a temető előtt, új kerítést kapott a játszótér és a temető, kitakarították, ki­javították az árkokat, amihez a közmunkások maguk gyár­tották a betonlapokat. Emellett a mezőgazdasági földutak jelentős részét is si­került rendbe tenni a gazdál­kodók nagy örömére. km A zöld felület gondozva jó A munkálatok során füvet kaszálnak, fát vágnak, sövényt nyír­nak. nyíregyháza, MISKOLC. Három éven át végzi majd a Jánosik és Társai Kft. az Északma­gyarországi Regionális Víz­művek Zrt. védterületeinek és az itt található létesítmé­nyek egyéb zöldfelületeinek karbantartását 66 hektárnyi területen. A munkálatok so­rán füvet kaszálnak, fát vág­nak, sövényt nyírnak. A víz­készlet megóvása érdekében szigorú előírások szabályoz­zák a munkavégzést. A Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóság vagyonkezelésében levő nógrádi termőföldek egy részének megmunkálását is a Jánosik Kft. végzi. A nemzeti park működési területén há­rom térségében, 130 hektáron kezdik meg védett gyepterü­leteken bokrok, cserjék vágá­sát, szárzúzását. A megbízásokat közbeszer­zési pályázatokon nyerték el több mint százmillió forint értékben. Az idei esztendőre a Jánosik és Társai Kft. 9 mil­liárd forint árbevételt tervez, ebből a külterületi ágazata várhatóan 3-400 millió fo­rinttal fog részesedni - nyi­latkozta lapcsoportunknak Jánosik Lajos, a cég tulajdo­nosa. ÉKN

Next

/
Thumbnails
Contents