Kelet-Magyarország, 2015. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-23 / 223. szám

TffilJT 2015. SZEPTEMBER 23., SZERDA Üzenet Fibiné Deme Ágnes nyíregyházi olvasónktól: Én pedig azt mondom, hogy a depresszió nem más, mint a szív szemének vaksága, vagyis a szeretet hiánya! MÜLLER PÉTER Postaládánkból Hastáncoltak a gyerekek fotó: olvasónktól Vidám nyárbúcsú aVasutasban Nyárbúcsúztató bált rendezett a nyíregyházi Vasutas Nyug­díjas Klub szeptember 19-én. A telt házas, zenés rendezvé­nyen számos társklub is kép­viseltette magát. Elsőként a házigazdák léptek a közönség elé szavalatokkal, énekekkel, paródiával, majd Balasa Mó­nika vezetésével a Kerekerdő Óvoda Csiga csoportja adott elő hastáncot. Ebéd után élő zenével kísért táncmulatság zárta az ünnepséget. GABÁNY FERENC, KLUBVEZETŐ Városnéző sétán a külföldi vendégekkel (középen) fotó: olvasónktól Angol és francia vendége is volt Nyíregyházának Az Angol Társalgó Klub ven­dégeként járt a megyeszék­helyen nemrégiben Jim Cook a nejével, Aline-nel. Jim éve­kig skót táncokat oktatott az Angol Baráti Társaság tagjai­nak. Jim Angliában született, míg a neje Franciaországban. Aline még soha nem járt Magyarországon, érdemei el­ismerése mellett most ment nyugdíjba. Jim úgy határo­zott, hogy megismerteti vele Magyarország keleti csücs­kének szépségeit, és persze mindazokat, akik itt körül­vették. Emlékezetessé akarta tenni neje számára az aktív pihenés kezdetének idősza­kát, ami sikerült is. A magyar vendégszeretet ezúttal sem mondott csődöt, rövid itt-tar- tózkodásuk búcsúztatásán ő és a felesége is a legnagyobb elismeréssel mondott köszö­netét a vendéglátóinak. Sűrű programjuk során megte­kintették Sóstógyógyfürdő nevezetességeit: ellátogattak a múzeumfaluba, a Nyíregy­házi Állatparkba és a 424-be is. Jim és neje megígérték, hogy jövőre ismét eljönnek hozzánk. STICK GYULA, NYÍREGYHÁZA Az ünnepi beszédek után a résztvevők elhelyezték az obeliszken a virágokat FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Koszorúzás az emlékműnél Olvasóink írják Harmadolták a férőhelyek számát Kisvárdára vitt az utam a múlt hónap utolsó napján a 6217- es számú személyvonattal, amely 7 óra után pár perccel indult Záhonyból Ceglédre. Csodálkozva tapasztaltam, hogy a villanymozdony után csupán egyetlen személy- szállító kocsit akasztottak. Azt gondoltam, még tesznek a vonathoz két vagy három kocsit, de nem így történt. A forgalmi szolgálattevő a vonatot menetrend szerint elindította. Az egyetlen kocsi már Záhonyban megtelt, volt, aki állva utazott. Fényeslitké- nél már úgy álltak az utasok, mint heringek a konzervdo­bozban. Sokan nem tudtak felszállni a zsúfolt kocsira. Kisvárda-Hármasút megálló­nál az utasok fele lemaradt, mondták az áldást a MÁV- ra, nyomdafestéket nem tűrő hangnemben. Egyesek utaztak volna vissza a kol­légiumba, mások a hiányzó tanszereket akarták megvá­sárolni, mert másnap kez­dődött az iskola. Egyébként hétfőnként általában mindig többen utaznak. Én ilyet még nem tapasztaltam, ez a járat legtöbbször 3-5 kocsival közlekedik. Amint visszaér­tem Záhonyba, első dolgom az volt, hogy kifaggassam a forgalmi szolgálattevőt, mi történt, mi az oka, hogy a Gróf Széchenyi István születésének 224. évfordu­lója alkalmából ünnepségre gyűlt össze a közelmúltban a Szatmár megyei kis falu, Kőszegremete lakossága, hogy a hálaadó istentiszte­letet követően felzarándo­koljanak a Domokos-dom- bon lévő emlékműhöz. A Széchenyi halálát követő évben, 1861-ben állítottak dicső emlékművet a tiszte­6217-es számú személyvonat csak egy kocsival közlekedett. Közölte velem, hogy erede­tileg a vonat három kocsival közlekedett volna, de a kocsi­letére. A hat méter magas kőobeliszk kiállta a törté­nelem viharait, gyönyörű környezetben emlékeztet a reformkor, a magyar politi­ka legkiemelkedőbb alakjá­ra, a katonára, politikusra, közgazdászra, a Batthyá- ny-kormány közlekedési miniszterére, kinek nevé­hez számtalan gazdasági reform és intézményalapí­tás fűződik. Széchenyi gon­vizsgáló kettőt műszaki hiba miatt félreállított. Igen, sajnos ennyire elavult a vasút a ko­csiparkja. Jó lenne, ha a többi uniós államhoz hasonlóan dolatai, útmutatásai örök érvényűek, napjainkban is aktuálisak. Emléke ma is ott él a kőszegremetei emberek szívében, akik féltve őrzik a magyarságukat. A megható ünnepségen részt vettek politikusok, az Országos Széchenyi Kör elnökségé­nek, s a szervezet szegedi és nyíregyházi csoportjainak képviselői. FAZEKAS SÁNDOR nálunk is jobban támogatnák, fejlesztenék a vasutat, még akkor is, ha ez a fajta személy- szállítás ráfizetéses. NAGY ISTVÁN, ZÁHONY Levelesládánkból Telezőid: tele vagyunk kétségekkel Engem nem nyugtatna meg a tudat, hogy nem az én hibámból tört össze az autóm... NYÍREGYHÁZA. „Mennyi bal­eset kell még?” címmel meg­jelent egy cikk egy szeptem­beri Kelet-Magyarországban annak kapcsán, hogy azon a hétvégén frontálisan ütközött Nyíregyháza polgármestere a Sóstói út és Ferenc körút ke­reszteződésében, és három személy szenvedett sérülést. Sajnos alig telik el hét vagy hónap, hogy ne történne ha­sonló eset az ominózus keresz­teződésben. Nem csodálom, hogy az esetet követően bom­bázták az olvasók a szerkesz­tőséget véleményükkel, észre­vételeikkel, javaslataikkal. Bevallom, a Magyar Közút­kezelő Zrt. szeptember 11-ei lapszámban közölt válaszától egyáltalán nem nyugodtam meg. Marczin Bence kommu­nikációs osztályvezető úgy vélekedett, a balesetek oka a kanyarodási szabályok be nem tartása, szabálykövető közlekedéssel a balesetek ki- védhetőek. Tehát nem a jel­zőrendszer, hanem az autós a hibás. Megoldás kell, nem magyarázat Engem nem nyugtatna meg a tudat, hogy nem az én hibám­ból tört össze az autóm, nem én okoztam annak a gyerek- csoportnak a sérülését, akik közé, mondjuk, kidobott a szabályt be nem tartó gépko­csivezető! Az osztályvezető arra hivatkozik, hogy húsz éve működik így ez a forgal­mat irányító berendezés. Arra azonban nem tér ki, hogy ez idő alatt mennyi baleset tör­tént ezen a helyen! Lenne más alternatíva Arról is szól, hogy hány száza­lékkal kevesebb járművet en­gedne át a lámpa az alárendelt útvonalról. Árról azonban nem, hogy a balesetek száma hány százalékkal nagyobb itt Nyíregyháza más keresztező­déseihez viszonyítva! Vannak közlekedési mérnö­kök, akik pontosan ki tudják számolni, hogy egyes jelző­lámpákat hogyan kell beállí­tani ahhoz, hogy optimálisan működjenek, minden irány­ból megfelelően engedjék a forgalmat. Miért kell a tipikus esetet alkalmazni, hogy az alárendelt útvonalon a zöld eddig tart, a főútvonalon addig? Végezzenek számítá­sokat, és ennek megfelelően állítsák át a lámpákat! Nem érdekes, akár az em­berélet sem, csupán az a fon­tos, hogy mi betartjuk-e a sza­bályokat? Mindenki tisztában van azzal, hogy ahol nem jó a szabály, ott át kell azt írni,, nem makacsul ragaszkodni a régihez! Mindegy, milyen áron? A jelenlegi álláspont számom­ra azt üzeni, hogy mindegy, milyen áron, de megtanítjuk közlekedni az embereket! Aki nem tanulja meg, vessen ma­gára, vagy arra, aki vétlensé­ge ellenére balesetbe sodorta! DOMOKOSNÉ NAGY KATALIN, NYÍREGYHÁZA Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet- Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fény­képeket közöl­jük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvé­nyes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mon- dandójúakat összevonjuk. Helyesbítés Lapunk szeptember 21-ei számában két sajnálatos elírás történt, amiért az érintettek elnézését kérjük. Az 5. oldalon megjelent „Megújult lendülettel..." című levél írója, Tóthné Fekete Ilona a Nyugdíjas Értelmiségiek Egyesülete Nyírbátor tagja. A 7. oldalon megjelent „A rutin meg az évek..." című cikkben az Alvégesi Népdalkor és a Napkori Asszonykórus vezetőjének neve helyesen: Végh Jánosné. Kézi mixert nyerhet, ha szavaz Keressük a hónap és az év legjobb kézbesítőjét. Előfizetőink szavazhat­nak és nyerhetnek! nyíregyháza. Májusban indult, és év végéig tartó akciónk so­rán előfizetőink segítségével szeretnénk megtalálni az Év kézbesítőjét. Játékunk többfor­dulós, műiden hónapban a be­érkező szavazatok alapján ki­hirdetjük - és lapunk hasábjain be is mutatjuk - a hónap nyer­tesét. Év végén pedig az ösz- szes voks figyelembevételével választjuk meg az év legnép­szerűbb Kelet-Magyarország- kézbesítőjét. Mind a havi győztes, mind a végső nyertes értékes díjazásban részesül. Olvasóink is nyerhetnek Természetesen szavazóink is nyerhetnek, minden hónap­iban díjazzuk a játékban részt Ivevő szerencséseket (be is A Kelet-Magyarország legjobb kézbesítőit díjazzuk mutatjuk őket), sőt, az év vé­gén minden szavazó között megejtünk még egy sorsolást. Ha elégedett a Kelet kézbe­sítésével, és szeretné, hogy az ön újságkihordója kapja az Év kézbesítője megtisztelő címet és a vele járó jutalmat, akkor a mellékelt szelvényen, illetve az ott megadott elekt­ronikus módon szavazzon és nyerjen! KM A hónap kézbesítője Három db kézi mixert sorsolunk ki azok között, akik szavazatukat - és kérdésünkre a helyes választ - eljuttatják szeptember 30-éig a Kelet szerkesztőségébe (4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6.), Szavazatukat behozhatják személyesen, postai úton vagy a kézbesítő által is beküldhetik. Mottó: „Nyerő kézbesítő". Szavazatát a lenti adatok megadásával együtt a nyeremenyjatek@kelet.hu címen is elfogadjuk. A nyertesek nevét, valamint „szeptember hónap nyertes kézbesítőjét" október első hetében a napilapban és a www.facebook.com/keletmo oldalon is közöljük. A játékban csak a Kelet-Magyarország előfizetői vehetnek részt! A szelvény kitöltésével a résztvevő hozzájárulását adja adatainak felhasználásához kizárólag a Russmedia Kft. adatbázisa részére!

Next

/
Thumbnails
Contents