Kelet-Magyarország, 2015. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-18 / 219. szám
2015. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK KEHI Továbbutazásra váró menekültek csoportja Horvátországban fotó: afp Üzenet Brüsszelből: nem akar frontországgá válni hazánk Magyar katonák a görög határon? Budapest, Az EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy olyan európai erőt, amely képes Görögország határainak megvédésére, továbbá az uniónak kellene finanszíroznia egyes közel-keleti országokban lévő menekülttáborokat - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. Szijjártó Péter - a Pintér Sándor belügyminiszterrel és Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós bel- ügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal közösen tartott - sajtótájékoztatóján kiemelte: Magyarország kész a nemzeti szerepvállalásra, rendőröket, katonákat és pénzt is adna. Hozzátette, a háborús zónából menekülők érdeke, hogy az otthonukhoz legközelebb várják ki, amíg a háború véget ér, ezért az uniónak át kellene vennie a török- országi, jordániai és libanoni menekülttáborok finanszírozását, és ott új táborokat is létrehozhatna, ha kell. Ezekben az esetekben kell kvótákat alkalmazni, mert ekkor van értelme - hangoztatta. MTI Menekült gyermek a babájával Horgosnál, a szerb oldalon fotó: afp Az Európai Parlament megszavazta a 120 ezer menekült elosztásáról szóló javaslatot. BRÜSSZEL. Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól - a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül - az elkövetkező két év során 120 ezer menekültet vállaljon át - tagállamonként A Fidesz-KDNP EP-delegáció- ja nyilatkozatban minősítette „ilyen formában” elfogadhatatlannak az Európai Parlament (EP) által csütörtökön megszavazott javaslatot. „Bár Magyarország nem zárkózik el a helyzet megoldását szolgáló menekültügyi mechanizmus tárgyalásától, nem kíván frontországgá meghatározott kvóta szerint - a többi uniós tagállam. Az Európai Bizottság indítványában a javasolt kedvezményezett országok között Olaszország és Görögország mellett Magyarország is szerepel. Magyar ellenzés Magyarország azonban - több más tagállammal együtt - ellenzi a kötelező kvótarendszert. A magyar kormány arra hivatkozik, hogy a jelenlegi migrációs hullámot illetően nem tekinthető haválni” - olvasható a nyilatkozatban. A magyar néppárti EP-képviselők szerint az Európai Bizottság a magyar kormánnyal való egyeztetés nélkül tette meg a második „áthelyezési” javaslatot, amely az elsőhöz képest Görögország és Olaszország mellett Magyarországot is látszólag kedvezményezetté tenné. tárországnak, hiszen az országhatárra olyan migránsok érkeznek, akiket egy másik EU-tagállamban - Görögországban - már regisztrálni kellett volna. A szerdai plenáris EP-vi- tában az EU soros elnöksége nevében felszólaló Jean Asselborn luxemburgi bevándorlás- és menedékügyi miniszter erről a következőképpen tájékoztatta a képviselőket: „fontos változás lesz az eredeti javaslatban: Magyarország nem tekinti magát határországnak, és nem kívánja kihasználni az áttelepítési mechanizmust. Az Európai Parlamentnek az álláspontja kialakításakor figyelembe kell vennie ezt a változást”. Ennyi Az EP csütörtöki brüsszeli ülésén ugyan meggyőző többséggel - 370 szavazattal, 134 ellenszavazat és 52 tartózkodás mellett - elfogadta az előterjesztést, de arról jövő kedden még tárgyalniuk kell az uniós országok belügyminisztereinek. Az Unió javaslattevő-végrehajtó intézménye májusi javaslata arról szólt, hogy Olaszországtól 24 ezer, Görögországtól 16 ezer menekültet vegyenek át. Az e hónap elején közzétett, további 120 ezer főre vonatkozó előterjesztés értelmében Olaszország 15 600, Görögország 50 400, Magyar- ország pedig 54 ezer fő erejéig mentesülne a terhek alól. A legtöbb menekültet, 31443 főt Németország vállalna át. Nagy-Britannia, Írország és Dánia - az ilyen jellegű belügyi együttműködésből már korábban érvényesített kimaradása okán - nem köteles részt vállalni ebben az áttelepítési sémában. A kvóták megállapításakor 40 százalék erejéig a fogadóország lélekszámát, további 40 százalék erejéig pedig egy főre jutó GDP-jét vették alapul. A fennmaradó, 20 százalék erejéig figyelembe veendő két szempont - 10-10 százalékkal - a 2010 és 2014 közötti menekültbefogadási átlag, illetve a munkanélküliségi ráta. Fizetnek is érte A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6 ezer eurót kapnának, amelynek felét előfinanszírozás keretében fizetné az unió. A menekülteket „átadó” tagállamok pedig minden áttelepített után 500 eurót kapnának az utazási költségek fedezésére. A javaslat szerint ha egy tagállam méltányolható és objektív okok - például természeti katasztrófa - miatt átmenetileg nem képes részt venni a mechanizmusban, akkor GDP-jének 0,002 százaléka erejéig be kell fizetnie az uniós költségvetésbe. A tagállam indoklását az Európai Bizottság értékeli, majd eldönti, hogy jogosnak tartja-e a tagállam kimaradását a rendszerből legfeljebb 12 hónapra. MTI „Ilyen formában nem” Az embersége miatt éri bírálat a kormányt Igen jelentős lemaradásban Zágráb. Válságtörzset hoz létre a horvát kormány csütörtöki ülésén a menekülthelyzet kezelésére - jelentette a horvát sajtó. A válságstábot Ranko Os- tojic belügyminiszter irányítja. Eközben a parlamentben ellenzéki képviselők keményen bírálják a kormányt a migráns- válság miatt. Damir Kajin, az Isztriái Demokraták képviselője például azt a kérdést tette fel, meddig kívánja még Horvátország demonstrálni Európának, hogy mennyire emberséges. Szerinte a kormány felelőtlenül viselkedik, és nem számol a következményekkel. Kolinda Grabar-Kitarovic államfő kijelentette, nem jó, hogy ennyi migráns érkezik az országba, és az sem jó, hogy a kukoricáson keresztül próbálnak meg illegálisan bejutni. „Nem vagyok elégedett azzal, amit látok, sokkal jobban kell védeni a határokat, és arra hívom fel a bevándorlókat, a legális határátkelőhelyeket használják” - mondta. mti Távozott posztjáról a német szövetségi menekültügy vezetője. BERLIN. Lemondott a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke csütörtökön; Manfred Schmidt személyes okokkal indokolta távozását. Utódjáról egyelőre nincs döntés. A szövetségi belügyminisztérium felügyelete alá tartózó hivatalt az utóbbi hetekben sok bírálat érte, amiért nem sikerült jelentősen felgyorsítani a menekültügyi eljárásokat. Jelenleg átlagosan 5,4 hónap alatt hoznak döntést egy-egy ügyben, a feldolgozatlan menedékjogi kérelmek száma pedig 280 ezer körül van. Csak növekedne A hivatal az utóbbi időszakban havonta 20 ezer kérelemről döntött, és a menekülthullám fölerősödése miatt még akkor is csak tovább növekedne az ügyhátralék, ha kétszer ennyi, havi 40 ezer ügyet bírálnának el. A BAMF igyekszik ledolgozni a lemaradást, a hivatalnál jelentős létszámfejlesztést hajtanak végre - még a pénzügy- őrségtől és a hadseregtől is irányítanak át embereket, és visszahívnak nyugdíjas munkatársakat -, de ezzel is csak nagyjából 4 ezer főre bővül majd a létszám, miközben a kormány hivatalos előrejelzése szerint az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet az országba, ami az eddigi csúcsévben, 1992-ben - a délszláv háború elején - feljegyzett 438 ezernek majdnem a duplája. mti Manfred Schmidt fotó: afp <§> Budapest-Bécs járatok, újra Szelfi menekülttel, Ausztriában. Péntektől visszaáll a vonatközlekedés Ausztria és Magyarország között. Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) túlterheltségre hivatkozva szeptember 10-én függesztette fel a két ország közötti vasúti járatokat. Szerdán Salzburg és Németország között is felfüggesztették a vonatközeledést, Bécsből egyelőre csak Salzburgig lehet utazni, az előre megvásárolt jegyek visszaválthatók. A salzburgi pályaudvaron szerdán késő délután 1600 menekült tartózkodott. fotó: afp Elégedetlenséghez vezetett az ellenőrzés Berlin. Németország cseh határára is kiterjesztette a héten újraindított határellenőrzést, hogy megállítsa az ember- csempészetet, és jobban meg tudjon birkózni a menedékkérők növekvő áradatával - jelentette be a német szövetségi rendőrség csütörtökön. A keletnémet Szászországot Csehországgal összekötő autópályán kezdtek ellenőrzéseket, négy embercsempészt már el is fogtak ott. Németország vasárnap jelentette be, hogy a menekültválság kezelése érdekében ideiglenesen és fokozatosan visszaállítja határain az ellenőrzést. A bajor-osztrák határvidéken a nagyobb átkelőknél jelentős közlekedési fennakadásokat okozott a határellenőrzés visszaállítása, és növekvő lakossági elégedetlenséghez vezetett. Különösen az ausztriai Salzburggal szomszédos Freilassingban, ahol a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió helyszíni beszámolója szerint komoly nyugtalanság is érzékelhető. MTI
