Kelet Magyarország, 2015. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-04 / 155. szám

2015. JÚLIUS 4., SZOMBAT ír Növelnék a belföldön kitermelt kőolaj és földgáz mennyiségét fotó: mti Kutatófúrást végez a Mól Forráskútnál Nem lehet kevesebb a rendőri fizetés FORRÁSKÚT. Kutatófúrást végez a Mol a Csongrád megyei For­ráskút közelében, a kút vég­mélysége 2950 méter lesz - kö­zölte Székely Szabó Tamás, a Mol-csoport kútmunkálati me­nedzsment vezetője pénteken a helyszínen. A Szeged-me­dence Nyugat koncessziós területen végzett fúrás célja, hogy növekedjen a belföldön kitermelt kőolaj és földgáz mennyisége, és ezzel együtt az energiaellátás biztonsága, mti Budapest. Nem csökkenhet a rendőrök fizetése az életpá- lyamodell bevezetése, illetve a pótlékok többségének megszű­nése nyomán - jelentette ki a Belügyminisztérium személy­ügyi helyettes államtitkára. Zsinka András emlékeztetett arra, hogy az életpályamodell július l-jei bevezetésével 15-30 százalékkal nő az alapillet­mény, ezzel párhuzamosan pe­dig az eddigi 30 fajta pótlékból csak 5 marad meg. MTI Határozott határvédés Orbán Viktor a Magyar Rádió stúdiójában fotó: mti, máthé Zoltán „Rossz politikával a többszörösére gerjeszt­hető a népvándorlás.” Budapest. Orbán Viktor ha­tározott határvédő politikát képvisel. A miniszterelnök ezt pénteken a Kossuth Rá­dió 180 perc című műsorában mondta. A határzárral kap­csolatban a kormányfő úgy fogalmazott: ezzel „miköz­ben megvédjük Magyarorszá­got, megvédjük az Európai Uniót is”, ami a magyar törté­nelemben nem példa nélküli. A szerdai szerb-magyar kor­mányülésről tájékoztatva el­mondta, noha Aleksandar Vu- cic szerb miniszterelnök sem örült a szerb-magyar határra tervezett kerítésnek, „amit értsünk is meg”, a bevándor­lás is olyan kérdés, amelyben a szerbeknek és a magyarok­nak érdemes közös álláspont kialakítására törekedni. „Látjuk a feladatokat” Nemzetközi szervezetek, pél­dául az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) aggályaira Orbán Viktor úgy reagált: ezek a nemzetközi szervezetek félnek a jövőtől. Nem lesz könnyű a következő néhány év a népvándorlások miatt, de „látjuk a feladato­kat, van időrendünk, akci­óterveink vannak”, ezeket végre kell hajtani, nem pedig félni a jövőtől - közölte. Kitért a múltheti EU-csúcs- találkozóra, ahol az a döntés is született bevándorlásügy­ben, hogy Magyarország - Bulgária mellett - külön elbírálás alá esik. Magyaror­szágnak ki kellett állnia saját érdekeiért, mert „a mi hely­zetünk mindenki másétól kü­lönböző”: „mi nem vagyunk frontország (...), mégis Ma­gyarország nehezebb hely­zetben van, mint ők, mert a görögök nem fogják meg a saját határaiknál a gazdasági bevándorlókat, és ezek rázú­dulnak Magyarországra” - fej­tette ki a miniszterelnök. Illúziók A magyar kormány azt az ál­láspontot képviselte Brüsz- szelben, hogy a bevándorlók szétosztására vonatkozó sza­bályok, a kvóták Magyaror­szágra nem érvényesek, „ra­gaszkodunk az önkéntes, saját jogon meghozott döntéshez, és nem vállalunk egyébként ezekből a terhekből, mert ezekből rajtunk már több van, mint másokon” - közölte. Beszélt arról is, hogy akik a menekülteket és a megélhe­tési bevándorlókat nem vá­lasztják szét, egyszerűen csak idegeneket látnak bennük, és akik szerint az idegen nem veszélyes, hanem szép, és az a jó, ha minél sokszínűbb em­berek alkotnak egy társadal­mat, azok szerint Magyaror­szág egy jó folyamatot akaszt meg. Hozzátette, általában a nemzetet, a családot kevésbé fontosnak gondoló baloldal szenved leginkább „abban a betegségben, hogy illúziói vannak a bevándorlással kap­csolatban”. Kifejtette továbbá azt az ál­láspontját, amely szerint Afri­kával ellentétben Európa tel­jesítmény nélkül is garantálja az ember életben maradását. Ezért, ha az Afrikában élők azt a hírt kapják - folytatta -, hogy beengedik őket Európá­ba, és gondoskodnak róluk, akkor nekiindulnak, „és nem százezren”, ennek ugyanis be- láthatatlanok „a matematikai dimenziói”, hiszen sok száz- millióan élnek Afrikában. MTI Több pénz marad a zsebben Devizaárfolyam (2015.07.03.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 314,41 +0,20 USA dollár 283,12-0,57 Svájci frank 300,42 +0,88 Angol font 442,43-0,21 Román lej 70,17-0,09 Ukrán hrivnya 13,49 +0,01 Horvát kuna 41,41 +0,01 Lengyel zloty 75,04 +0,09 O http://www.szon.hu Valutapiac. További Információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A gazdaság teljesít­ménye teszi lehetővé a fogyasztás bővülé­sét az NGM helyettes államtitkára szerint. Budapest, Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztéri­um (NGM) pénzügypolitiká­ért felelős helyettes államtit­kára felhívta a figyelmet arra, hogy 2006 óta nem volt ilyen magas a kiskereskedelmi forgalom növekedése, a kü­lönbség a korábbi időszakhoz képest, hogy akkor a lakosság az eladósodás révén tudott fogyasztani, most a gazdaság teljesítménye teszi lehetővé a fogyasztás bővülését. Visszajuttatott pénzek A KSH pénteken tette közzé, hogy májusban 5,2 százalék­kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene a nap­tárhatással kiigazított és 4,2 százalékkal a kiigazítatlan nyers adat szerint. A kiske­reskedelmi forgalom 2013 közepe óta folyamatosan nö­vekedést mutat. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy egyre több pénz marad a lakosságnál, a gazdaság jól teljesít, a foglalkoztatási mu­tatók javulnak, a reálbérek 4 százalék körüli növekedést mutatnak. A devizamentő csomagot is figyelembe véve, összességében mintegy 800 milliárd forintot juttatott visz- sza a kormány a lakosságnak, az év hátralévő részét is figye­lembe véve ez 1000 milliárd forint lehet. Az emberek a reálkereset­növekedéséből adódó pénzt egyre inkább a fogyasztásra költik - mondta. mti Közérthetőbbek az ÁSZ-jelentések Hatékonyabbak lettek a számvevőszéki vizs­gálatok is. BUDAPEST. Mintegy hároméves fejlesztést követően megújul­tak az Állami Számvevőszék jelentései, digitális formában rögzítettek, valamint tartal­mukban átláthatóbbak, rö- videbbek és közérthetőbbek lettek - mondta Domokos László, az (ÁSZ) elnöke. Hoz­zátette: a számvevőszék hon­lapján megtalálható jelenté­sekben világos kérdések és részletes indoklással ellátott érthető összefoglalások ta­lálhatók. Az ÁSZ jogi keret- rendszere ugyanekkor 2011 óta változatlan, ellenőrzései következményekkel járnak, a számvevőszék javaslataira köteles intézkedést tenni az ellenőrzött. Nemzetközi tendenciák Az elnök felidézte, hogy 2008 után, az állam szerepének megváltozásával párhuza­mosan, az állami ellenőrzés is módosult, a nemzetközi tendenciákhoz alkalmazkod­va új fogalmak és ellenőrzési fajták jelentek meg, amelye­ken keresztül többek között tesztelhető, hogy az állam megfelel-e az elszámoltatha- tósági és átláthatósági kritéri­umoknak. Arra is választ adhat a je­lentés, hogy a magyar állami szféra a közpénzeket - évi 16 ezer milliárd forintot, ami az előállított nemzeti jövede­lem fele - megfelelően köl- ti-e el. Domokos László sze­rint, bár a korábbi jelentések négyszeresét, 200 jelentést hoz nyilvánosságra egy­re közérthetőbb formában az ÁSZ, és háromszor «‘több, 1000 helyszínen végeznek vizsgálatot évente. mti Domokos László fotó: Ász Nézőpont Dr. Nagy Zoltán Kié a média? Mindenkié és senkié! Lényegében ez derül ki a Mérték Mé­diaelemző Műhely és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közös kutatásából. A teljes népesség majdnem féle (!) semmilyen forrásból nem tájékozódik a hazai és a nemzet­közi vonatkozású ügyekről. Ismerve a média globalizációját okkal hihetnénk: a tendencia éppen fordított. A vizsgálatból azonban egyértelműen kiderül: nem vagyunk egy „hírfaló” nemzet! Az nem meglepő, hogy az érdeklődésben még min­dig a televíziózás áll az élen, az viszont már igen, az interne­tes hírportálokat sem veszik sokkal többen igénybe, mint a hagyományos sajtótermékek olvasását. Nem véletlen, hogy Jürgen Habermas német médiaszocio­lógus a kommunikáció kiterjesztésében látja a jobb társada­lomhoz vezető utat. Hiába azonban az infokommunikációs technika fejlődése, ha felhasználóik nem élnek a felkínált lehetőséggel. Pedig a média nyújtotta információk egy sor társadalmi illeszkedésbe segítő folyamatot aktivizálnak. Elég csak utalni szociális szerepkörére. Olyan faktorokra, mint a tanulás, a közösségi létezés, az észlelés, a kritikai megnyilvá­nulások, a viszonyulások. Csupa olyan emberi viselkedést, normarendszert, értékközvetítést tanít a média, amelyek nélkül az egyén nem válhat megbecsült tagjává szűkebb és tágabb környezetének. A késő modern korról azt gondolják, hogy kontúr nélkü­li, képlékeny, változó identi­tások, szilánkok és törések, hasadások és szabadságok világa - írja Roger Silverstone brit médiakutató. Korunk mé­diája érdeklődő, a történések­re nyitott és fogékony, kreatív, főleg gondolkodó embert feltételez. A mediatizált tér platformjai médiapolisszá növik ki magukat. A tömegkommunikáció ugyanis a társadalmi, a civil és az erkölcsi háromszög pillérén nyugszik. Aki pedig a médiumok használatából kimarad, az nem csak lemarad, hiányát szenvedi saját komfortérzetének is. Démonokkal harcol, távolságtartó lesz, elveszti bizalmát környezete iránt. A média önmagában nem külön hatalmi ág. Nincs jogo­sultsága törvényalkotásra, nem tetszeleghet a döntőbíró sze­repében és nem része a végrehajtó hatalomnak. „Ereje” csak a nyilvánosságból eredeztethető. Ábrázolja, reprezentálja a végbemenő mozgásokat. Ezek nyomon követése azonban mindenkitől elvárható! A médiahasználat megkerülhetetlen a felelősen gondolkodó polgárok körében. A kódolt média­üzenetek értelmezése a realisztikus gondolkodás alapköve. A sajtófogyasztás nélkülözésével önmagunkat zárjuk ki a tanulás színtereiből, a tájékozatlanság mentális analfabetiz­must szül. Kommunikációs csapdahelyzetekbe kerülünk, amiért a valós életben nagy árat kell fizetni. A médianevelés angol atyja szerint a közönség intelligen­ciája determinálja a média felé fordulást. David Buckingham szerint a tapasztalatszerzés aspektusai a médiatérben lokali­zálódnak. Mint mondja: a médiaírás és -olvasás során olyan kompetenciák bontakoznak ki, amelyek más úton nem. Vallja: az élethosszig tartó tanulás záloga a sajtóhasználat. Ezért is sajnálatos, hogy a népesség majd’ fele: „a nem írok, nem olvasok” módon viszonyul a médiának szinte bárme­lyik ágához. Pedig hazánk is aláírta az Európai Parlament határozatát, miszerint: „a médiaműveltség kerüljön be az európai kompetenciák közé”. A szerző médiakutató, a neveléstudományok doktora, a DRHE docense naplo@naplo.hu Korunk médiája érdeklődő, a törté­nésekre nyitott és fo­gékony kreatív, főleg gondolkodó embert feltételez. Kérdőjelek a referendum előtt BERLIN. Az Európai Bizottság szerint a vasárnapi görögor­szági referendumon szerep­lő kérdés nem tényszerű és jogilag sem korrekt. A brüsz- szeli testület álláspontját az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis fejtette ki. Az euróért felelős alelnök hangsúlyozta, hogy a népsza­vazáson a görögök olyan ja­vaslatokról szavaznak, ame­lyek valójában nincsenek is napirenden. A szavazópolgá­rokat az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap olyan hitelprogramjáról kérdezik, amelyek a megbeszéléseken a tárgyalóasztalon szerepeltek ugyan, de azokat az Eurócso- port nem hagyta jóvá. MTI Röviden „Nem zárható ki, hogy Egyiptomban is sor kerül, akár a turisták által láto­gatott helyeken is, további iszlamista merényletekre” - vélekedett Rosto- ványi Zsolt iszlám szakértő' pénteken az Ml aktuális csatorna műsorában. A szakember, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a lengyel titkos- szolgálatokat felügyelő államtitkár csütörtökön hírszerzési információkra hivatkozva arra figyelmeztetett, további terroristamerényletek vár­hatók nemcsak Tunéziában, hanem Egyiptomban is. Rostoványi Zsolt elmondta: az Iszlám Államnak az a célja, hogy gyengítse a hagyományos államokat a Közel-Keleten, és a turisták elriasztásával komoly károkat okozzon az országoknak. A térségben a nagyhatalmak által meghúzott határok mentén ugyanis mester­séges államok alakultak ki, és ezek felbomlása zajlik most - magyarázta a helyzetet a szakember.

Next

/
Thumbnails
Contents