Kelet Magyarország, 2015. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-30 / 177. szám

2015. JÚLIUS 30., CSÜTÖRTÖK KELET Piszkítson mindenki a saját fészkébe! Míg más városokban nem jellemző a rongá­lás, a nyíregyházi bérla­kások egy része borzasz­tó állapotban van. NYÍREGYHÁZA, NYÍRBÁTOR, ÚJ- fehértó. „Évekkel ezelőtt igényeltem Nyíregyházán önkormányzati bérlakást, de hiába várok, nem jön az értesítés a kiutalásról” - pa­naszolta egy megyeszékhe­lyen élő olvasónk. „Ez azért is dühítő, mert tudom, hogy nagyon sok ilyen lakás üre­sen áll, ugyanis az utolsó bér­lők annyira rossz állapotban hagyták el, hogy nem lehet beköltözni. Az lenne a leg­tisztességesebb, ha mindenki a saját fészkébe piszkítana, mert így több százezer forin­tot kellene az ingatlanra köl­teni. Ha lenne ennyi pénzem, akkor már a magaméra fordí­tanám” - jegyezte meg. lobb mint 200 millióból- A megyeszékhelyen jelen­leg az 1908 önkormányzati bérlakásból 170 áll üresen, mert műszaki állapotuk mi­att nem lakhatók. A helyre- állítási költségük rendkívül magas lenne, illetve más ese­tekben a tulajdonos, vagyis az önkormányzat nem bérla­kásként kívánja hasznosítani az ingatlanokat - mondta el kérdésünkre Szabó Edina, a A lakások helyreállítási költsége rendkívül magas lenne. SZABÓ EDINA A nyíregyházi Északi körúton található önkormányzati bérlakásból a közelmúltban költöztették ki az egyik lakót, aki a jelentős díjtartozás mellett elfogadhatatlan állapotban adta át az ingatlant fotó: nyírvv Nyíregyházi Városüzemelte­tő és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. sajtóreferense. Hozzátet­te: ebben az évben 214 millió forintot fordít a város a lakó- ingatlanok üzemeltetésére, helyreállítási és karbantartási munkák elvégzésére, vala­mint közös képviseletre. A nyíregyházi önkormány­zati lakások átlagéletkora negyven év, műszaki karban­tartásuk évről évre költsége­sebb.- Sajnos, a bérlők egy része nem fordít kellő figyelmet a lakások állagmegőrzésé­re. Tavaly például a száz­húsz, bérlőktől átvett lakás 20 százaléka annyira lerom­lott állapotú volt, hogy csak irreálisan magas ráfordítás mellett lehetne helyreállíta­ni. A NyírVV költségbecslése szerint több mint 160 millió forintot kellene költeni az in­gatlanok komfortfokozatának megfelelő, minimális belső helyreállítására, hogy azok lakhatóvá váljanak. A nyírbátori önkormány­zat 188 bérlakással rendel­kezik. Ezek kiutalása eltérő: a városban élők ingatlanhoz juthatnak szociális alapon, nyilvános pályázat útján és nyilvántartási sorrend sze­rint.- Jelenleg az összes lakás­ban élnek, persze mindig van mozgás, de egy-két héten belül feltöltődnek az üresen maradtak. A bérlakások 30- 70 négyzetméter alapterüle­tűek, nagy részük társasházi, kisebb hányaduk családi ház. Szétszórtan találhatóak meg Nyírbátor szinte mindegyik részén, de a legtöbb a város- központban és annak közelé­ben helyezkedik el - tudtuk meg a helyi városfejlesztési iroda munkatársától, Sipos Gábortól, aki hozzáfűzte: mindegyik lakás jó állapot­ban van, vigyáznak rájuk a bennük élők. Megversenyeztetik- Újfehértón 55 önkormány­zati költségalapú bérlakást tartunk fenn, ezek mindegyi­ke lakott - mutatott rá a város első embere, Nagy Sándor.- Soha nem volt még pél­da arra, hogy rosszabb ál­lapotban kaptuk vissza az ingatlant, mint amikor bele­költöztek. Ennek az az egyik oka, hogy az új bérlőknek a minimum háromhavi lakbér mellett ugyanennyi kauciót is kell fizetniük, amit csak akkor kapnak vissza, ha rend­ben tartják a lakást. Másrészt- mivel ezeket nem szociális alapon adjuk ki - megverse­nyeztetjük a leendő bérlőket: aki többet ajánl, az költözhet be - ismertette az újfehértói polgármester. km-csa Folyamatosan keresik a leendő bérlőket A nyíregyházi Nyírvíz-palota komplex felújításának kezde­tén elhangzott: az ott meglé­vő bérlakásokat felszámolják, helyükön irodahelyiségeket alakítanak ki. Négy és fél évvel a homlokzati rekonst­rukció után azonban a belső terek állapota változatlan, a közművek elavultak, a helyi­ségek állapota nem megfele­lő. Rendes Sándor, a nyíregy­házi önkormányzat szóvivője kifejtette: a Nyírvíz-palota belső tereinek felújítását a korábbi pályázat nem támo­gatta.- A polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási osztá­lya az épületben lévő irodák bérleti jogát folyamatosan hirdeti. A cél az, hogy lehe­tőség szerint ezen helyiségek egyben találjanak bérlőre, aki saját igényeinek megfelelően újíthatja majd fel a belső he­lyiségeket. Van érdeklődés az épület iránt, jelenleg egyez­tetések zajlanak a lehetséges bérbe vevővel. Nem kíméli megyénket a vihar és a jég Egyetlen nyár sem múlik el nagyobb vihar nélkül, ebből a szem­pontból a mostani sem különb az előzőeknél. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Az elmúlt hetekben nem múlt el úgy hétvége, hogy me­gyénk valamely települését ne tépázta volna meg a vihar. Legutóbb a beregi részt verte el az eső, s okozott komoly fennakadást a szél. Öröm az ürömben Pásztor András földjét sem kímélte az időjárás, a közel­múltban a kukoricáját és a napraforgóját érte el a „jeges végzet”. Öröm az ürömben, hogy a Timári Vetőmag Kft. ügyvezetője előrelátó ember: magát, pontosabban nővé­Efr>: M A kukoricaszemek egészséges fejlődését egy kiadós jégeső alaposan visszaveti illusztráció: ékn nyeit jó előre bebiztosította elemi károk ellen.- A hibrid kukoricáimat teljesen elverte a jég. Ezeket bérmunkában termesztem, az anyacég komoly, ha jól tu­dom, háromszázmilliós me­zőgazdasági biztosítással ren­delkezik - mondta lapunknak a timári férfi. Pásztor András­nak a saját tulajdonban ter­mesztett csemege- és takar­mánykukoricája is pórul járt, ám csak a betakarítás után mondható meg pontosan a kár mértéke, s aszerint fizet majd a biztosító.- A Groupamával vagyok szerződésben, éves szinten 15 millió forintba kerül a biz­tosításom - mondta Pásztor András. Az összeg első hallásra nem kicsi, bizonyára nem is min­den gazda engedheti meg magának, hogy egyáltalán egy minimális védettséget adó mezőgazdasági biztosí­tást kössön, de ha nem akar­ja, hogy egy nagyobb jégeső miatt tönkremenjen az éves munkája, kénytelen beter­vezni a költségvetésbe, km-tg Szerencsére volt mezőgaz­dasági biztosításom. PÁSZTOR ANDRÁS Kilenc vámos csuklóján kattant a bilincs ZÁHONY. A Szabolcs Online-on kaptuk a hírt, hogy július 29- én, szerdán reggel 6 órakor szolgálat közben tartóztattak le kilenc vám- és pénzügyőrt a záhonyi határátkelőnél.- A Központi Nyomozó Fő­ügyészség Debreceni Regio­nális Osztálya szerdán több helyszínen hajtott végre nyomozati cselekményeket - mondta el érdeklődésünkre dr. Simon Richárd ügyész, a KNYF helyettes szóvivője, s hozzátette: a részletekről a mai nap folyamán részletesen tájékoztatják lapunkat. km Nézőpont Györke ^ László Elverte az emberek vetését... Az ember, pláne ha föld­műves, már csak ilyen: ha elolvad a hó - ami mostaná­ban olyan ritka, mint a fehér holló - kimegy a határba. Szánt, vet - de nem mindig arat. Tavasszal Szatmárban hatalmas jégverés sújtotta az amúgy sem éppen bőségben lubickoló gazdálkodókat. Az országos sajtó azonban ugyancsak szőrmentén bánt a témával. Magyarán: elhall­gatta. Hogy miért, azt tán a mindenható se tudja. Az országot veri azóta is jég, kinek borsó, kinek dió, kinek barack nagyságú jut. Szinte minden frontátvo­nulásból származik káruk a gazdáknak. De nem csak ne­kik, hiszen a szélviharok kárt okoznak lakóházban, gazda­sági épületben, a tövestül ki­csavart fák, villanyoszlopok autókra zuhannak, vezetékek szakadnak. Soroljam még? Igaz, a viharokból megyénk nem kapott annyit, mint az ország nyugati része és közepe. Ennek akár örülhet­nénk is. Nálunk a viharoknál az aszály pusztít kegyetle- nebbül. A laikus számára is elszomorító látványt nyúj­tanak megyénkben például a kukoricaföldek - akár a Nyírségben, akár Beregben. Ahogy mondani szokták, „furulyázik” a levele, sárgul, pedig még csak július van. Nem nehéz megjósolni a várható terméshozamot, ami valószínűleg egyenlő lesz a nullával. Nem is tudom, mi a rosz- szabb: a vihar, a jégverés, vagy az aszály. Vagy így együtt... A hatás már most boríté­kolható: alighanem jelen­tősen emelkedni fognak az élelmiszerárak. A piacon már most jól érzékelhető az áremelkedés, különösen, ha zöldséget vagy gyümölcsöt vásárol az ember. Iaszlo.gyorke@kelet.hu Kelet kvíz A település neve szláv eredetű, etimológiailag azonos a gömöri Zahoniska vagy a székelyföldi Zágon helység nevével. a) Kótaj b) Őr c) Győröcske d) Záhony A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: Önnek okozott már bosszúságot az extrém időjárás? SOLTÉSZ MÁRIA: Meg- SOLTÉSZ ESZTER: RÁSKI ALEXANDRA: ijedtem, azt hittem, itt Bőrig ázva, de célba ér- Nem törődtem a tűző a világvége. tem a meglepetéssel! nappal. MESTERNÉ KELLER BENKŐ ZOLTÁN: Nem HUSZÁR ANDREA: BOGLÁRKA: Tönkre- úsztuk meg szárazon Félelmetes viharba ment a számítógépünk, a túrát. keveredtem. Ráski Alexandra így válaszolt: - Nemrégiben a Balatonon nyaraltam. Kánikula volt, és nem törődtem a tűző nappal. A mértéktelen napozásnak kissé fájdalmas eredménye lett, de így is jól érzem magam a bőrömben. - Sosem fogom elfelejteni azt a napot! - emlé­kezett vissza Soltész Eszter. - A testvéremnek születésnapja volt. Biciklire ültem és útnak indultam, hogy beszerezzem az ajándékát. Visszafelé hirte­len viharossá vált az időjárás, zuhogni kezdett, süvített a szél. Bőrig ázva, de célba ér­tem a meglepetéssel! Testvé­re, Soltész Mária is felidézett egy viharos „élményt”. - Au­tóban ültünk, amikor egyik pillanatról a másikra beborult, besötétedett, és jégeső zúdult a kocsira, csak úgy kopogtak a jégdarabok a tetején. Nagyon megijedtem, azt hittem, itt a világvége. Mesterné Keller Bog­lárka elmondta: éppen férjével pihentek a lakásban, amikor a közelükben lecsapott a villám. - Nekünk nem esett bajunk, de a számítógépünk tönkrement. Huszár Andrea kerékpárral tar­tott hazafelé, amikor félelme­tes viharba keveredett és bőrig ázott. Benkő Zoltán éppen a hegyekben túrázott a baráta­ival, amikor elkapta őket egy kiadós zuhé. - A ruhánk, te­lefonunk, papírpénzeink sem úszták meg szárazon - mesél­te. KM-PI ■> Fotók a világról A héten még látható Gyuka Ferenc „A világ, ahogy én látom” című fotókiállítása a nyíregyházi Váci Mihály Kulturális Köz­pont galériájában. fotó: sipeki Péter

Next

/
Thumbnails
Contents