Kelet Magyarország, 2015. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-02 / 153. szám

2015. JÚLIUS 2., CSÜTÖRTÖK KELET Üzenet Galajda Sándorné hűséges olvasónktól: Figyelj a kis cselekedetekre,. akár jók, akár rosszak. A csepe­gő víz is megtelíti végül a nagy edényt. POPPER PÉTER Postaládánkból Már bocsánat, de miért én szedjem ÓPÁLYl. Jóravaló emberek ak­ciókat szerveznek, és szorgal­masan szedik a rongy embe­rek szemetét. Hiába, ez már csak ilyen, munkamegosztás van! Mert ugye, a természet­ben is vannak termelők, pél­dául a napfényt vagy a kémiai energiát felhasználva szerves anyagot előállítók, a többiek pedig mind belőlük élnek. Vannak a fogyasztók és a le­bontok. A fogyasztók mege­szik a zöld növényeket, majd a növényevőket a ragadozók, így alakul ki a tápláléklánc. Minden elpusztult szervezetet a lebontok vesznek kezelésbe, elemeikre szedik szét, és adják vissza a természetnek, majd újraindul a körforgás. A fogyasztók között nagyon változatos életformák van­nak. Van, aki békében, együtt­működve, szimbiózisban él a másikkal, van, aki a másikon élősködik. Mindaddig nincs baj, amíg az egyensúly meg­van a szereplők között. A társadalmunkban is van­nak a termelők, akik adót fi­zetnek, és a fogyasztók, akik a termelők által megtermelt javakat használják fel. És van­nak a lebontókhoz hasonló élőlények is. Egyre nagyobb számban bukkannak fel „élős­ködők”, akiknek úgymond jár a megélhetéshez szükséges jövedelem segély vagy más formában. Fogalmuk sincs ar­ról, honnan van a „segílyre” pénz. Az arányok eltolódtak. A természet szereplői meg­kapták Istentől az életben Erdélyi Miklós, Ópályi polgármes­tere FOTÓ: KM-ARCHlV maradáshoz szükséges tudo­mányt, amit az utódaikra is átörökítenek. Az embereknél másként van, iskolába kell járni, és ahhoz, hogy egyszer termelők legyenek, sok évig kell tanulni. Az sokáig nem megy, hogy mi termelünk, ők elfogyasztják, mi virágot ülte­tünk, ők kitépik, kitapossák, mi építünk, ők rombolnak, ők szemetelnek, mi meg össze­takarítunk utánuk. Az idén saját akciót szervez­tünk a semmirekellő emberek szemetének összegyűjtésére Ópályiban. A termelők adó­forintjaiból alkalmazott köz­munkásokkal szedtük a sze­metet a falu határban. Eddig több mint ezer zsákkal gyűj­töttünk össze, s a munkának még nincs vége! Ópályiban 2000 óta van rendszeres sze­métszállítás, évente kétszer lomtalanítás. Hogy kerül ez a hatalmas mennyiségű szemét mégis a határba? Rejtély, ami­re persze tudjuk a választ! ERDÉLYI MIKLÓS POLGÁRMESTER Egyházi hírek „Kövesd Jézus példáját!” címmel regionális kongresszust tartanak Jehova tanúi július 10-12. között a debreceni Főnix Sportcsarnokban. Benkovics Izidor szóvivő arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kongresszusra hat megyéből (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok) érkeznek majd érdeklődők és vallásgyakorlók. A bibliai témájú, ingyenes előadások pénteken, szombaton és vasárnap is 9 óra 20 perc­kor kezdődnek, körülbelül 7000 résztvevőre számítanak. Magyarországon Jehova tanúi tíz kongresszust szerveznek négy városban, magyar nyelven és jelnyelven. A „Kövesd Jézus példáját!” jeligéjű idei előadássorozat fő témája Jézus, a keresz­ténység megalapítója, aki életével és tanításaival is követendő példát állított az emberiség elé. A program egyik fő pontja a péntek délelőtti kulcselőadás tesz, melynek címe: Őbenne van gondosan elrejtve a bölcsesség minden kincse. Olvasónk írja Felidéztük a régi vasváris éveket Június 26-án tartotta 50 éves találkozóját az 1965-ben érettségizett, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumba járt 4. c osztály. Osztály- főnöki órát tartottunk, megemlékeztünk az elhunyt tanárainkról és tizenkét osztálytársunkról. Min­denki beszámolt életének alakulásáról, a fő téma a gyerekek és az unokák sorsa volt. Megkoszorúztuk néhai osztályfőnökünk, a város díszpolgára, Katona Béla tanár úr mellszobrát, amelyet Balogh Géza szobrászművész adományozott a városnak. A találkozón végig velünk volt a 93 éves Tatos István tanár úr, aki segített felidézni a régi diákéveket. A VOLT OSZTÁLYTÁRSAK A jubileumi osztálytalálkozó résztvevői fotó: olvasónktól „Soha meg nem vénülő kedvünk a régi még, talpon maradt” FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Visszatértünk a szülőfalunkba Olvasóink írják Úgy igaz, ahogy a sorstárs leírta! A Kelet-Magyarország június 27-ei számában szíven ütött a nyíregyházi Nevelős Sándor hadiárva „testvérünk” írása. Bizony, jól fogalmazott, „az időnk és a reményünk is fogy”! Bizony, így igaz a hadi­árvák sorsa, ahogy ő azt leír­ta. A fiatalabb korosztály a mi gyermekkorunk keserveit el sem tudja képzelni. Lehetünk az országban 15-18 ezren. Nem vigasz, de mégis valami, hogy az Országgyűlés az idén, a május végi ülésen (két ellenszavazattal!) elfogadta a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV, törvény módosítá­sát, mely a Parlament hon­lapján megtalálható. Higgyék el, érdemes erre odafigyelni! Sajnos a kihirdetés és a vég­rehajtási rendelet még nem jelent meg, de bízunk benne, hogy rövidesen erre is sor kerül. A törvény 8850 forint havi járadékot állapított meg. HÁDA FERENCNÉ, IBRÁNY Együtt reggelizett a beosztottjaival Csodákat soha nem vártam senkitől az életben, ez min­den bizonnyal a „sakktábla” neveltetésemnek köszön­hető, a szüleimnél ugyanis csak Ördög és Isten létezett, fekete vagy fehér, nem tűrtek semmilyen elhajlást a be­csületes, igaz útról. Jó apám olykor nevelésem érdekében kénytelen volt elővenni a szíjostort és a nadrágszíjat is. Egy szó mint száz, az ítélkezés nem az én felada­tom, a körülöttem történő eseményeket ugyanakkor nyomon követem. Az épí­tőszakmában is tapasztaltam, Milyen gyorsan múlnak az évek! Ötven esztendeje fe­jeztük be az általános iskolát Pátrohán. Szétszórt minket a sors, de június 27-én visz- szatértünk a gyökereinkhez, és újra örülhettünk egymás társaságának egykori isko­lánkban. Fodor Anna, Kiss Gyuláné és Kiss Gyula taná­raink szívhez szóló beszéd­del fogadtak minket. Isten aktív kisiparos koromtól, 1980-tól napjainkig, hogy az alkalmazottak irányába tett gesztusok, az emberi, kolle- gális hozzáállás sokkal jobb eredményeket, teljesítményt, nagyobb sikereket szül. Ha a főnök fennhordja az orrát, lekezelő, az roppant ellen­szenves és kontraproduktiv. Nos, nekem is feltűntek a megyeszékhelyen tapasz­talható pozitív változások, a fejlődés. Halkan jegyzem meg, minden részrehajlás nélkül, hogy a jobb életkö­rülmények, a szebb város­éltesse őket még jó sokáig, egészségben! Köszönjük a Bedő házaspárnak és segítő­iknek, hogy megszervezték ezt a találkozót, felejthetet­lenné téve számunkra e ritka ünnepet. Örülünk, hogy megérhettük ezt, és szülőfa­lunkban, iskolánkban vissza­idézhettük az ifjúságunkat. A költő szavaival élve: „Mily szép az! Nézni a régi kedves. kép minden lakó érdeke, büszkesége. Tavaly, amikor társadalmi munkát végez­tem Nyíregyházán, több emberrel is beszélgettem. Szóba került Bocskai Péter, a NyírVV ügyvezetőjének a neve. A beszélgetőpartnerem elmondta: jelenlegi főnökét még az előző munkahelyé­ről ismeri, és a legnagyobb tisztelettel, elismeréssel tud szólni róla. Úgy jellemezte: „nagyon rendes főnök, nem elnéző, de következetes, és közvetlen az emberekhez. Ha csak tehette, lejött hozzánk társakat ünneplőben. Előt­tünk ízes estebéd a nagy­teremben, s emlegetjük a régen volt időket, csendítjük a szót meg a poharat. Soha meg nem vénülő kedvünk a régi még, talpon maradt. Minden, mi volt rég, emlék, de szép, örökké éljen, ott a szívben, minden emlék, mi megtörtént.” PLÓSZ ANDRÁSNÉ PAPP MÁRIA reggelizni, ebédelni, nem tartott az irodai személyzet­tel, mert közöttünk jobban érezte magát.” Nem akarok dicsekedni, de a Bocskai Péterről szóló leírásból kicsit magamra is ismertem. Úgy vélem, csak ilyen közvetlen, jó emberi természettel lehet valaki jó vezető, és csak így érhet el látványos eredmé­nyeket az irányítása alatt működő cég. VENGRINYÁK JÁNOS, A SZAKMA KIVÁLÓ IPAROSA, EZÜSTKOSZORÚS ÉS ARANYKOSZORÚS KŐMŰVES- MESTER, SÓSTÓHEGY @> Jól szórakoztak a babák és a mamák Mindenki remekül érezte magát a Nyírpazonyi Ba­ba-Mama Klub Batári park­ban tartott rendezvényén. A tíz éve működő klub Lala és Lola bohócokat is vendégül hívta, a gyere­kek legnagyobb örömére. A kicsiknek önkéntesek segítségével készített apró ajándékokkal és finomsá­gokkal jártak a kedvükben. FOTÓ: BOPÓ ISTVÁNNÉ Tisztelt olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyaror- szághoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. A levél megjelen­tetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részleté­ben egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglal­kozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Kihozzuk magunkból a maximumot Dinamikusan növekszik a sertésvágás illusztráció: internet Emberhez méltó életet csak emberhez méltó jövedelemmel lehet biztosítani. vásárosnamény. A vidékfej­lesztési miniszter nemrégi­ben azt nyilatkozta, hogy 42 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság teljesítménye az utóbbi években. Ezen belül ütemesen nő a feldolgozó- ipar, hogy egészséges élelmi­szereinket ne alapanyagként, hanem a magyar munkaerő bevonásával, hozzáadott ér­tékkel növelve adjuk el. Ennek szellemében nagy ütemben épül a Pick mohá­csi gyára 20 milliárd forint­Se kenyér­gyár, se húsüzem, marad a pót- cselekvés. TOUDY KÁLMÁN ÉÍ w M bői, elkészült a Gyulahús teljes újjáépítésének terve 18 milliárdos költségvetéssel, mindkét helyen növekszik a sertésvágás évi 1-1 millió da­rabbal. Indul két baromfiipari nagyberuházás, és Soponyán, a meglévő mellett egy nagy teljesítményű vadfeldolgozó, hogy a túlszaporodott vad­állományt - feldolgozás után - be lehessen vonni a közét­keztetésbe. Rég összeszokott csapat működik együtt a munkafázi­sokban. A nagy múltú Agrober utódai tervezőként, megyénk legnagyobb fémszerkezet­gyártó cége az építésben, a hűtéstechnikát gyártó és sze­relő cég a saját szakterületén, az összes rozsdamentes belső berendezést pedig a ráckevei nagyvállalat gyártja. Inkább baráti társaság ez, mint hi­vatalos konzorcium. Engem örömmel tölt el, hogy része lehetek ennek a folyamatnak, mivel minden egyes projekt megvalósítása után megta­pasztalom, hogy a lakosság­nak emberhez méltó életet csak emberhez méltó jövede­lemmel lehet biztosítani. Ne a muttiknál költekezzünk! Ugyanez a csapat jogosult a falvakban megtervezni és ki­vitelezni a vágópontokat, hogy a helyi gazdák termelte takar­mányon felnevelt jószágokat helyben vágják le és értékesít­sék. Csak így lehet orvosolni a szomorú helyzetet, hogy ke­véske jövedelmüket a külföldi tulajdonú multiknál költik el az emberek. Szomorúsággal tölt el, hogy itt, nálunk nincs igény semmiféle feldolgozóüzemre, pedig már se kenyérgyár, se húsüzem nem működik, ma­rad a közhasznú pótcselekvés. Hol van az itt dolgozók jöve­delme az országos 237 ezer fo­rintos havi átlagbértől? toldy Kálmán, vásárosnamény

Next

/
Thumbnails
Contents