Kelet Magyarország, 2015. július (72. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-14 / 163. szám
2015. JÚLIUS 14., KEDD Kövér Lászlóval Cégénydányádon beszélgettünk FOTÓ: SIPEKI PÉTER Interjú: dr. Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével „Itt nincs helye alkunak!” A beszélgető- partner Száraz Ancsa Fókuszban a rendszer- váltás, az el- és bevándorlás, a nyilatkozat- háborúk és az elmúlt 25 év legjobb döntése. cégénydányáo. Az Országgyűlés elnöke szerint a polgárság megteremtése történelmi kihívás. Az emberek egy része nem érzi sikertörténetnek a rendszerváltás óta eltelt időszakot, ön egy interjúban úgy fogalmazott: a romeltakarítások után most van lehetőség a polgári Magyarország felépítésére. Mit jelent ez? KŐVÉR LÁSZLÓ: Az, hogy a rendszerváltást és az azóta eltelt időszakot ki hogyan értékeli, természetesen attól függ, hogy milyenek az élet- körülményei, milyen a lét- biztonsága. Persze, mindenki azt szeretné, hogy belátható időn belül (lehetőleg még a saját életében) csökkenjenek a hazai és például az osztrák életszínvonal közötti különbségek, és való igaz, hogy a magyar politika és a magyar gazdaság még adós ezzel. Leginkább a középosztály megerősítésével, ami nemcsak gazdasági, de politikai stabilitásunk szempontjából is kulcsfontosságú, mert e réteg nélkül nincs demokrácia. Akkor lesz polgári Magyarország, ha ők lesznek többségben: azok, akik tudnak és akarnak magukról gondoskodni, akik a saját döntéseik szerint mernek élni, és akiknek megadatik a saját lábon állás képessége. Mit gondol, ehhez mennyi időre van szükség? Kövér LÁSZLÓ: A rendszerváltozás kezdetén nem hittük volna sokan, hogy ehhez negyed század sem lesz elegendő. A polgári középosztály megteremtése és megerősítése terén már eddig is sokkal előrébb juthattunk volna, ha minden kormányon lévő politikai erőnek ez lett volna a fontos. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek viszont nem ez volt a bázisa, ők az emberek nyomorúságából akartak politikai tőkét kovácsolni, és ha nem volt elég szegény ember, hát csináltak. A polgárság megteremtése egy 1848-as program, aminek a megvalósítása történelmi kihívás, de nemcsak rajtunk, hanem azon is múlik, hogy milyen külső feltételek közepette tudjuk folytatni Magyarország gazdasági felemelésének programját. A magyar munkaerő elvándorlását a politikai pártok egymás elleni fegyvernek használják. A gazdaságilag fejlettebb országokban magasabbak a fizetések, ott örülnek a képzett magyar munkaerőnek, a képzetleneket viszont visszautasítják. Mit tehet ez ügyben a kormány? KÖVÉR LÁSZLÓ; Ez egy politikai bunkó az ellenzék kezében, de tény: az egyébként is tragikus népességfogyást figyelembe véve fenyegető és súlyos kihívás, amelynek rajtunk kívül álló okai is vannak. Néhány év alatt nem lehet ledolgozni a több évtizedes történelmi hátrányainkat, és ezzel a volt szocialista országok hasonlóképpen küzdenek - Észtországtól Bulgáriáig. Azt azonban tudni kell, hogy ezen államok közül e tekintetben mi állunk a legjobban. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek javítják az életkörülményeket és perspektívát nyitnak a fiatalok előtt. De ez nem csupán gazdasági kérdés. Egy külföldre készülő fiatal számára nem egyszerű a döntés, amikor a jobb megélhetés és a család, a barátok, a nemzet között kell választani. Minél jobban kötődik valaki a szeretteihez, a hazájához, annál nehezebb mindent maga mögött hagyni, ebben pedig a neveltetésnek nagy szerepe van. Ezért is volt történelmi hiba, hogy a liberálisok megpróbálták ugarként láttatni ezt az országot, olyan helyként, ahdl senkinek sincs esélye a sikerre, másfelől mindent elkövettek, hogy a köznevelésből lehetőleg minden nemzeti tartalmat kilúgozzanak - ez akkora kártétel, amire nincsenek szavak. Napjaink egy legégetőbb problémája, amely az ország és a társadalom előtt áll, a menekültkérdés. Mit tehetünk azért, hogy a modern kori népvándorlás közepette megőrizzük magyarságunkat, kultúránkat, európaiságunkat? KÖVÉR LÁSZLÓ: Ez nem menekültkérdés, hanem a globális civilizáció válságjelensége. Az illegális bevándorlók száma napról napra nő. Néhány napja voltam Bicskén: ez egy 12 ezres kisváros, ahol aznap 1400 illegális bevándorló lakott a befogadótáborban, és számuk napról napra nő. Ez több, mint az ott élők tizede! Nekik semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon. Akiket a hazájukban üldöznek, azokat az emberiesség okán be kell fogadni, de más esetekben ennél van egy előrébb való szempont: a puszta önvédelem. Ez egy szervezett invázió. Nyilvánvaló, hogy sem Európa, sem Magyar- ország nem tudja, de nem is köteles a világ nyomorát magába fogadni, nem is beszélve a terrorfenyegetettség nyilvánvaló növekedéséről. Ami ma folyamatban van, az a keresztény civilizáció alapjain felépült Európa megsemmisülésével fenyeget, ezért nincs helye alkunak vagy lamentálásnak. Kutya kötelességünk megvédeni az országunkat és Európát. Többször elmondta: abban, hogy télen és tavasszal a Fidesz szimpatizánsokat vesztett, része van a rosszul előkészített és/vagy rosszul kommunikált döntéseknek is (netadó, kötelező drogteszt, útdíj bevezetése). A legfrissebb felmérések szerint a párt ismét növelte előnyét, ami annak is a következménye, hogy a Fidesz kommunikációs megnyilvánulásaira az ellenzék még rosszabbul reagált. Hogyan értékeli a kommunikációs és nyilatkozatháborút a különböző ügyekben? KÖVÉR LÁSZLÓ: Az útdíj bevezetése szerintem az elmúlt 25 év egyik legjobb kormányzati döntése volt, mégis óriási ellenérzést váltott ki, holott az emberek tulajdonképpen örültek, hogy fizethettek, hiszen így könnyebben igénybe tudták venni a lakóhelyük közelében lévő autópályákat. Nem lett volna ekkora felháborodás, ha a bevezetése előtt (és nem utána) elmagyaráztuk volna, hogy erre azért van szükség, hogy a vidéken élőknek kevesebbet kelljen fizetniük az autópálya-használatért, és hogy a közös teherviselés jegyében a fővárosi agglomerációban élők is járuljanak hozzá a közlekedés finanszírozásához - egy hónapban alig több, mint egy fagyi árával. De ez nem történt meg, mint ahogy több esetben is utólag próbáltuk megértetni, mit miért teszünk. Ezt persze meglovagolja az ellenzék, amelynek szerintem egyetlen esélye van: ha hiszterizálni tudja a közhangulatot. A mi dolgunk az, hogy minden esetben megteremtsük a normális párbeszéd lehetőségét, és ne hagyjuk, hogy a hangerő legyőzze az észérveket. Rengeteg felkérésnek kell eleget tennie. Miért döntött úgy, hogy egy kis szabolcsi településre, Cégénydányádra látogat? Azon a héten már másodszor járt megyénkben, hiszen azelőtt a vajai tárogatós világtalálkozó vendége volt. KÖVÉR LÁSZLÓ: A tárogatóhoz érzelmi szálak fűznek, hiszen néha magam is kézbe veszem. Természetes, hogy ha hívnak, jövök. Itt egy kicsit még kedvesebbek, vendégszeretőbbek az emberek, mint általában a magyarok. A külföldiek az egyik legjobb és legfontosabb tulajdonságunknak ezt tartják. Csak ezt időnként elfelejtjük, és egymáson töltjük ki a mérgünket, ahelyett, hogy mosollyal intéznénk az ügyeinket. Érdekes, de tény: a magunkról alkotott képünk sokkal rosszabb, mint a valóság, és aki hozzánk érkezik, egy barátságos népet talál. km Otthonosan hangzik a jelszó a szatmári földön A magyarok nem akarnak többé elsodort falvakat és elsodort országot - mondta a házelnök. cégénydányáo. A vidékfejlesztés legfontosabb eleme a közösségi azonosságtudat megerősítése - jelentette ki Kövér László a IV. SzamosFeszt keretében, a hagyományőrző létesítmények átadásán. Szavai szerint otthonosan hangzik az Adj’ Isten Szatmárban! jelszó a szatmári nemesség földjén, ahol 1222 óta már ismert volt a királyi hűtlenséggel szembeni ellenállási jog. Mint mondta, e jog helyébe nemzeti ellenállási jog lépett, mivel az önazonosságuk maradékát őrző európai nemzeti közösségek hűségesek akarnak maradni keresztény szellemi gyökereikhez, önrendelkezésükhöz, szülőföldjükhöz, történelmi és kulturális hagyatékukhoz. A 21. század jelenlegi és jövőbeni küzdelmeinek ezen értékek megőrzése vagy feladása lesznek a céljai - vélekedett az Országgyűlés elnöke. Emlékeztetett: a magyarok a 20. század elején elveszítették történelmi országukat, a lakosság egy része idegen országokba került át, majd a század közepén következett az állam önrendelkezésének és a nemzeti összetartozás érzésének elvesztése is. „Mi, mai magyarok azonban nem akarunk többé elsodort magyar falvakat, elsodort országot és Európát sem” - jelentette ki a házelnök. Állami önrendelkezés Hangsúlyozta, a rendszer- változtatással Magyarország visszanyerte állami önrendelkezését, a 2011-ben elfogadott alaptörvénnyel megteremtették az állam közjogi újjáépítésének kereteit, az állampolgárság és szavazati jog kiterjesztésével pedig megerősödött a magyarság nemzeti összetartozása. „Évtizedes kényszerű kirekesztettségünk után teljes tagjai lettünk az európai együttműködésnek, és konok híveivé válunk annak az Európának, amely az európaiak otthona marad, és nem válik Európán kívüli erők játékszerévé” - fogalmazott Kövér László, mti Önismereten alapul és önbecsülésre sarkall Az épített örökségünk nem divatjamúlt teher, hanem komoly lehetőség. CÉSÉNYDÁNYÁD. Az Országgyűlés elnöke a helyiekhez szólva azt mondta, Cégénydányád ma egy kicsi, de nem jelentéktelen európai és magyar példát mutat abból, hogyan lehet közösségként az idők sodrásának ellenállni, annak erejét megszelídíteni és közösségépítő erővé alakítani. Kövér László szerint a helyiek Szatmár energiáinak mozgósítására szakszerűen megszervezték a SzamosFeszt rendezvénysorozatot, amely az önismereten alapul és önbecsülésre sarkall annak érdekében, hogy a térség megerősíthesse önellátó és önkormányzó képességét. Azt mondta, a cégénydányádiak tudják, az épített örökségük nem divatjamúlt teher, hanem lehetőség, a szatmári kultúrtáj pedig nemcsak egy földrajzi fogalom, hanem egy jobb életminőség lehetősége is. Időtálló értékválasztás A házelnök hangsúlyozta, a hétszáz lelkes község köszöntése, az Adj’ Isten Szatmárban! díjnyertes turisztikai kommunikációs eszköz és időtálló értékválasztás, amely példamutató lehet mindenkinek, aki viszonozni tudja a köszöntést. Ez a köszöntés európai és magyar keresztény-nemzeti értékrend szülőföldön való vállalásának a jelszava - fogalmazott Kövér László. MTI
