Kelet Magyarország, 2015. június (72. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-06 / 131. szám
2015. JÚNIUS 6-SZOMBAT Trócsányi László fotó: im A közigazgatási bíráskodás egy zárókő Budapest. A közigazgatási bíráskodás szükségességét hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter a tárcája és a Magyar Jogá sz Egylet közreműködésével megrendezett, A perrendtartások megújítása című konferencián pénteken Budapesten. A miniszter úgy fogalmazott: a közigazgatási bíráskodás zárókő, nélküle a jogállam nem teljes, a jogállamiság sine qua nonja. mti KELET 3 Az idei év egészében is három százalékot meghaladó gazdasági növekedést várnak az MTI által megkérdezett banki elemzők. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss adatok alapján továbbra is a három százalékot kicsit meghaladó bővülést vár az idén. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte, hogy a külkereskedelem látványosan járul hozzá a növekedéshez. AzLMP egy gyökeres változást sürget Budapest. Erőteljesebb környezetpolitikát sürgetett az LMP pénteken, a környezet- védelmi világnapon. Schmuck Erzsébet és Sallai R. Benedek országgyűlési képviselők kifogásolták, hogy a kormányzat 2010 óta szisztematikusan gyöngítette a környezetvédelmet, verte szét intézmény- rendszerét és bontotta le a szigorú szabályozást saját hatalmi és anyagi szempontjaik érvényesítése érdekében, ém „Több kórus is hallatszik...” Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádió stúdiójában fotó: mti, mz Orbán Viktor: „Egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be...” BUDAPEST. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a következő fél év polgári kormányzása két szimbolikus témájának az építésügyi szabályrendszer és az adóeljárás átalakítását nevezte meg, és jelezte azt is, ősszel újabb nemzeti konzultációt tervez. A szabályok kényszerítenek A bevándorlásról szóló európai uniós szabályokat kritizálva 1 Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha nem kényszerítenének ránk életszerűt- len szabályokat, akkor Magyarországon nem lennének menekültek, akik itt vannak, azokat már mind hazaküld- tük volna”. „Csak azért nem tudjuk hazaküldeni őket, és csak azért kell beengednünk őket, mert az uniós szabályok erre kényszerítenek bennünket” - mondta. Orbán Viktor véleménye szerint ezért vagy vissza kell venni nemzeti hatáskörbe a kérdést - bár ehhez sok társat nem lát vagy meg kell változtatni a közös európai szabályokat, hogy azok ésszerűek legyenek. Az Európai Bizottság által felvetett kvótarendszerről azt mondta, az „abban a formájában megbukott”, a tagállami miniszterelnökök június végén el fogják vetni a bizottság javaslatát, és helyette más indítványokat vitatnak meg, amiből kikerekedik majd egy új pozíció. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál léptek be az EU-ba, mire Magyarországra érnek, már nem politikai menekültek - mert nem olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni hanem megélhetési bevándorlók. Nekik azonban meg kell érteniük, azt a döntést, hogy Magyarország kit enged be közülük, „nekünk, magyaroknak kell meghozni” - jelentette ki a miniszterelnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában bevándorlásügyben több olyan vélemény is megfogalmazódott, amely határozottabb, mint a magyar. Példaként említette a holland miniszterelnök nyilatkozatát, valamint a brit belügyminiszter-asszonyt, akiről úgy fogalmazott, „férfiasabb, mint én ebben az ügyben”. „Több kórus hallatszik egyszerre Európában, és bizony a mi álláspontunknak is nagyon komoly, erős hívei vannak” - jelezte. A témában indított nemzeti konzultáció kérdőívét a kormányfő korrektnek, fairnek, nyitottnak nevezte. „Az más dolog, hogy nem bevándorlóbarát. Most azt kérik számon, miért nem amellett érvelünk a kérdőívekben, hogy szeretni kell a bevándorlókat. Aztán miért is kellene, mikor az emberek inkább veszélyként és fenyegetésként élik meg?” - kérdezte. Szerinte ezzel szemben a bevándorlás ügyében a magyarországi baloldal azt mondja, „az a jó, ha minél több menekültet beengedünk”. Visszautasította az analógiát Orbán Viktor visszautasította a jelenlegi állapot és az 1956- os magyarok helyzete közötti analógia felvetését. Ugyanis 1956-ban sem úgy volt - mondta -, hogy a magyar menekültek Bécsben szabadon „kóri- cáltak”, hanem létrehoztak egy befogadóállomást, ahová beengedték a magyarokat - vagy befogadócsaládoknál szállásolták el őket -, akik ezt követően leadták az igényüket, hogy hova szeretnének menni, majd az illetékes állam hatóságai vagy engedélyezték ezt nekik, vagy nem. mti Devizaárfolyam (2015.06. 05.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 311,63-2,16 USA dollár 276,78 0 Svájci frank 296,78-0,77 Angol font 423,64-2,52 Román lej 70,16-0,54 Ukrán hrivnya 13,16 +0,01 Horvát kuna 41,23 +0,27 Lengyel zloty 74,88-0,12 (s> http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. &afika:ÉKN. Fonás: MNB Kémügy: Új eljárásra utasított az ítélőtábla Szilvásy György és társai büntetőperében. BUDAPEST. Megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet a Fővárosi ítélőtábla a Szilvásy György volt titokminiszter, a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi vezetője, valamint egy magánszemély ügyében kémkedés vádjával folyó büntetőperben pénteken kihirdetett másodfokú végzésével. A tábla rendelkezése szerint a megismételt elsőfokú még nincs eljárást a Kaposvári Törvényszéken kell majd lefolytatni. Az államtitkokat is tartalmazó ügyben az eljárás zárt ajtók mögött folyt, csupán a döntés rendelkező része nyilvános. Az eredeti ítélet... A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2013. július 5-én kihirdetett ítéletében Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélte. Szilvásy György itt a vége másodrendű vádlott, a Gyur- csány-kormány titokminisztere felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönt kapott. Labore Sándor volt dandár- tábornok, negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, az elsőfokú bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. P. László harmadrendű vádlottat felmentette a törvényszék, mti Dobogós helyen az Európai Unióban Varga Mihály: stabil lábakon áll a gazdasági növekedés termelési oldala. Budapest. Az ipar, a feldolgozóipar és az építőipar is jelentősen bővült az első negyedévben - kommentálta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Ml aktuális csatornán péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatait az első negyedévi, 3,5 százalékos éves GDP-növekedésről. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Magyarország ezzel az adattal dobogós helyen van az Európai Unióban. A felhasználói oldalon az export és a fogyasztás bővülése is jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági növekedéshez - mondta. Pozitívum az is, hogy az export növekedése nem lassul, egyre több magyar vállalkozás talál magának piacot külföldön - tette hozzá. Beruházások teremtették meg Elmondta: a gazdasági növekedés lehetőségét az elmúlt évek beruházásai teremtették meg, az építőipar bővülése alapvetően beruházásokat, fejlesztéseket jelent. Fontosnak nevezte a fogyasztás bővülését, de hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés alapjait, új munkahelyek létrehozását a beruházások, a hitelezés növekedésén keresztül lehet biztosítani. A nemzetgazdasági miniszter fontosnak nevezte, hogy a magyar vállalkozások ne csak a belföldi piacon legyenek jelen. A következő években szeretnék elérni, hogy annyi exportképes vállalkozás legyen Magyarországon, mint ameny- nyi Ausztriában van -mondta. Varga Mihály fotó: mti, soós lajos A KSH pénteken hozta nyilvánosságra az áprilisi ipari adatokról szóló első becslését, ami szerint 6,3 százalékkal nőtt az ipari termelés éves összehasonlításban. MTI Vendégkommentár Dr. Karádi Zsolt Aki nem élt hiába Tizenhat év egy ember életében nagy idő. Egy teátruméban nemkülönben. A Móricz Zsigmond Színház önálló társulata harmincnégy esztendejének csaknem a fele. Ha számításba vesszük, hogy egy évadban nagyjából tíz-tizenöt új bemutatót tartanak, akkor ennyi idő alatt mintegy kétszáz darab került színre. A mögöttünk lévő esztendők Nyíregyházán Tasnádi Csaba nevével forrtak össze. A társulat szellemi teljesítményének, művészeti munkájának megítélése még korai. Kell hozzá némi „történelmi” távlat. Ha majd egyszer valaki megírja a színház történetét, előveszi a számadatokat. Kimutathatja, pontosan hány szerző darabját láthatta a publikum: hány dráma, komédia, zenés játék, operett vagy musical, hány ősbemutató, továbbá táncos produkció került színre. Megemlítheti a kasszasikereket és a bukásokat. Leírhatja, hány bérletet adtak el a közönségszervezők, feltüntetheti, mennyibe kerültek a jegyek, hány néző volt kíváncsi a produkciókra, s közülük mennyi volt nyíregyházi, illetve vidéki. Fontos mutató a fesztiválmeghívások sora, miként az is, miképpen ápolták a művészek a névadó, Móricz Zsigmond emlékét. Mindezek igen beszédes adatok. Most azonban másról szeretnék szólni: emlékeimben nézőként kutatok felejthetetlen percek után. Mert ki tagadhatná, hogy volt ezekből is elég? Ki ne emlékezne arra a pillanatra, amikor Puskás Tivadar a Tizenkét dühös ember első részének végén fölborította az asztalt? Amikor az Amadeusban elhangzott a „Leopold Mozart halott” mondat, amelynek hatására Avass Attila összeomlott? Amikor A padlásban elénekelték a Szilvásgombóc című számot? Amikor Pregitzer Fruzsina Az ügynök halálában oly megrendítően formálta meg Lindát, a feleséget? Amikor leszállt a Krúdy Kamarába a Graffiti angyala? Amikor a Peer Gyntben Horváth László Attila egyszerre volt Ibsen, s az anyját elhagyó, a világot megszállottan megismerni vágyó férfi? Amikor Bárány Frigyes, a méltóságteljes Frici bácsi fergetegesei komédiázott a Csárdáskirálynőben, valamint Az anyu én vagyok egyes jeleneteiben? Amikor a Fotel bemutatója után felborzolódtak a kedélyek? Amikor Horváth Margit a Kabaréban sokkal jobban énekelt, mint a filmben Liza Minelli? Amikor Olt Tamás a Valahol Európában színpadán hiteles tudott lenni Simon Péter szerepében? Amikor Gáspár Tibor az írót jelenítette meg a Móricz szerelmeiben? Amikor Pásztor Pál bejött a Malév-táskával a Kúlcskeresőkben? Amikor a Krúdy Kamarában a Hát akkor itt fogunk élni vége felé a nézők átmentek a díszletek mögötti térbe, s átléptek az evilágból a másvilágba? Amikor Fazekas István mint Lucifer ironizált a történelem menetén? Amikor a Kőműves Kelemen táncos jelenetei alatt megállt az idő? Amikor Illyés Ákos Fattyúként remekelt a János királyban? Amikor az Anconai szerelmesek sokadik fináléja után a közönség negyedórás vastapssal és szabályos őrjöngéssel ünnepelte az alkotókat? S amikor a Valahol Európában végén már nemcsak Kuthy Patrícia, s nemcsak a publikum, hanem a teljes társulat is zokogott Kuksi holtteste fölött? Igen, ezek azok a pillanatok, amelyek múlhatatlan élményeket jelentenek. Az elmúlt tizenhat évben a Móricz Zsigmond Színház az ország egyik legjelentősebb teátruma lett. Ezt nemcsak a közösségnek járó szakmai elismerések, hanem az egyéni díjak is mutatják. És persze, a hírnévhez nagyban hozzájárult a Vidor fesztivál, amely immár örökre egyet jelent a szabolcsi megyeszékhellyel. A kezdetben komédiák mustrájának indult Vidor olyan összművészeti fesztivállá nemesedett, amely a színház mellett teret ad a zenének, az irodalomnak, a képző-, a fotó- és a bábművészetnek, a karikatúrának, a kultúra szélesen értelmezett tartományainak. Ha az eltűnt idő nyomába eredünk, látjuk a világ- és a magyar irodalom jelentős alkotóit a nyíregyházi deszká-. kon: többek között Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Goldoni, Mozart, Webster, Kleist, Csokonai, Csehov, Ibsen, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Brecht, Thorton Wilder, Marquez, Dürrenmatt, Neil Simon Ulickaja, Petőfi Sándor, Madách Imre, Molnár Ferenc, Tamási Áron, Lengyel Menyhért, Rejtő Jenő, Márai Sándor, Kormos István, Weöres Sándor, Sütő András, Janikovszky Éva, Németh Ákos, Spiró György, Tasnádi István, Egressy Zoltán, Forgách András, Pozsgai Zsolt művei is színpadra kerültek. Látjuk a helyi illetőségű kiváló színészeket, a Vidoron pedig az ország legelismertebb művészeit is. És látjuk Tasnádi Csabát, amint biciklivel száguld az egyik helyszínről a másikra.... Köszönjük, hogy köztünk volt. Nem élt hiába. A szerzó' a Nyíregyházi Főiskola tanára kelet@kelet.hu Az elmúlt tizenhat évben a Móricz Zsigmond Színház az ország egyik legjelentősebb teátruma lett.
