Kelet Magyarország, 2015. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-24 / 146. szám

2015. JÚNIUS 24., SZERDA KELET HatlCl Nem katasztrófa, sőt, szórakoztató és tanulságos! A diákok kifejezetten élvezték a homokzsákok előkészítését fotó: katasztrófavédelem Megízlelik a munka világát Fontos, hogy a diákok hozzájuk illő, őket ér­deklő tevékenységeket válasszanak. nyíregyháza. Az érettségi fel­tételeként előírt közösségi szolgálat - legyen szó étel­osztásról, vakációzok felvi- gyázásáról, állat- vagy kör­nyezetvédelmi teendőkről, a Nemzeti Sírkerthez tartozó sírok ápolásáról - olyan ne­velési cél és eszköz, amely a felnövekvő fiatalokat érzé­kennyé, fogékonnyá teszi a társadalmi problémákra. Tetszik vagy sem, a félszáz órás iskolai közösségi szolgá­latot minden 2016. január l-jét követően érettségiző diáknak el kell végeznie - ha érettsé­gizni akar. A helyes döntés meghozatalában és a kezdeti félelmek eloszlatásában so­kat segít a fiatal „köz-szol­gáknak” a Nekem nem 8 című kézikönyv, amely színes, gya­korlatias szempontok men­tén ismerteti meg a közösségi szolgálat céljait és értelmét, példákon keresztül mutatja be, mi mindent tehetnek a fiatalok a szolgálat részeként. Az internetről ingyen letölt­hető kötet megjegyzi: akkor válhat motiváló és izgalmas programmá a szolgálat, ha a diákok hozzájuk illő, őket érdeklő tevékenységeket vá­lasztanak. Soha nem azt figyelik, mikor ketyeg le a szolgálati idejük. GADNAIGÁBORNÉ A tiszadobi Vadrózsa Tano­da 30 vakációzom felügyelő három dolgozója már nagyon várja a segítők érkezését. - A középiskolások minden évben remekül megértik magukat a kisebb gyerekekkel, akik kö­vetendő példaként tekintenek rájuk - osztotta meg velünk ta­pasztalatait Gadnai Gáborné. A tanoda vezetője hozzá­tette: „az élet persze nem csak játék és mese”, a közös­ségi szolgálatot teljesítők a szervezési feladatokból, az adminisztrációs és gondozási munkákból is kiveszik a ré­szüket. - Ügyesek, szorgalma­sak, segítőkészek. Sosem az órájukat figyelik, hogy mikor ketyeg le a napi „munkaide­jük”, hanem azt, milyen ten­nivalók akadnak még. A diákok a katasztrófavéde­lemnél is teljesíthetik a köte­lező szolgálatot, tavaly közel 1400 fiatal „vette fel a szolgá­latot” a megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóságon - árul­ta el Dóka Imre tű. zászlós, megyei szóvivő. Ifjúsági tűzoltó tanfolyam- Több mint 40 oktatási intéz­ménnyel kötöttünk együtt­működési megállapodást. Fő célunk a gyerekek kataszt­rófavédelmi felkészítése. A hozzánk érkezőket bevonjuk a szervezet mindennapi tevé­kenységébe, közreműködnek a megelőzési, felkészülési feladatokban, például iskolai tűzriadók megszervezésében, felvilágosító tevékenységben. Bekapcsolódhatnak a tűz­megelőzés és a tűzvédelem, a polgári védelem, illetve az iparbiztonság szakterületének munkájába is. Összesen hat helyszínen közel 200 rendé­szeti középiskolás vesz részt 35 órás ifjúsági tűzoltó tanfo­lyami képzésben megyénkben- mondta el Dóka Imre. km-pi Középiskolások figyelmébe A törvény szerint a közösségi szolgálat „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása". A közösségi szolgálat megszervezése és az 50 óra teljesítésének igazolása az iskola feladata, az időkeretből maximum 5-5 órát vehet igénybe a felkészítő és záró foglalkozás, tehát minimum 40 órát segítő tevékenységgel kell tölte­ni. A szolgálat során l óra = 60 perc, az oda- és visszautazás nem számit bele a teljesített időbe, a felmerülő utazási költségek finanszírozása nem feladata sem az iskoládnak, sem a fogadóin­tézménynek. Az 50 óra több év alatt és többféle tevékenységgel is teljesítő; ha a diák lakhelye nem azon a településen van, ahol az iskola, kérheti, hogy a saját településén dolgozhasson. Egyhuzamban i-3 órás időkeretben végezhető közösségi szolgálat, de csak 6-20 óra között. Nézőpont Nyéki Zsolt Megelőzni a tűzparancsot Ön hajlandó lenne befogadni egy Afrikából, Ázsiából illegálisan érkezett családot, s megosztani fekhelyet, ételt, italt, jövedelmet? Akár csak átmenetileg is? Bár a kérdés legalább olyan leegyszerűsített és populista, mint az ide­gengyűlölet vádja, azért jócskán van benne szembesítés. A leglelkesebb humanisták sem háríthatják el azzal, hogy ez az állam feladata, mert a több tízezer migránst elhelyezni, ellátni, ügyeit intézni az állam abból a pénzből tudja, ame­lyet az egyszerű adófizető polgáraitól szed be. Létezik persze uniós forrás is erre (ami szintén adófizetői pénz), de vita tárgya, hogy mennyire elegendő a kontinens egészét fenyegető probléma kezeléséhez. Európa most nem csendes... Minden ország fél, és a mindeddig békés közös­ség tagjai már egymást zsarol­ják, fenyegetik. Az olaszok a franciákat például azzal, hogy ha nem engedik át a határon a migránsokat, akkor vízumot adnak nekik, s azzal már me­hetnek is tovább. Elegük lett abból, hogy csak az ő tenger­partjaikat lepjék el a céltalan tömegek, s úgy vélik, megvál­tozna a szemlélet, ha Párizs, Berlin, Brüsszel parkjaiban is megjelennének a fóliasát­rat verő afrikaiak, ázsiaiak. A szánalom és együttérzés rég túlhaladott fogalommá és lehetőséggé vált, s e ténnyel, ha nehezen is, de szembesül a fejlett világ, kissé elcsendesítve az örök emberi jogi aktivistákat és politikai ellenfeleket. Ki­véve kicsi hazánkban, amely valóságos célpont, valóságos fenyegetettséggel, s amelyben mégis akadozik az értelmes párbeszéd. Ilyen viszonyok közepette a kormány úgy lehet nyertese a rosszul indított kommunikációnak, hogy az el­lenzéke még rosszabb reagálással mutatkozott képtelennek lecsapni a magas labdát. Az átlag magyar ugyanis tudja magáról: nem gyűlöli élből az idegeneket, sőt, nagyon meg tudja szeretni azt, aki vele együtt dolgozik nap nap után, tisztességesen él, meg­tanulja a nyelvet, elfogadja a normákat és értékrendeket. Tudja azt is, hogy külföldön csak azt a magyart fogadják be ugyanígy, aki rendelkezik azokkal a készségekkel és képes­ségekkel, amelyek révén értékteremtő munkát várhatnak el tőlük - hasznára van az ottani közösségnek. Ha nem így van, egyike lesz a nemkívánatos külföldieknek, akik előtt az iszonyatosan szigorú bevándorlási politika bezárja a ka­put, falat és kerítést emel, rosszabb esetben tűzparancsot is kiadnak ellene. A szánalom és együttérzés rég túl­haladott fogalommá és lehetőséggé vált, s e ténnyel szembe­sül a fejlett világ. Megkérdeztük: Hol sérül az esélyegyenlőség? RUFF ANNAMÁRIA: VERONIKA GRUBERO- CSÍKI BÉLA:Lép­Ugyanannyi munkáért VÁ: A gyermekvállalás ten-nyomon hátrány ugyanannyi bért! rizikós vállalkozás. éri a romákat. BORSZKI TAMÁS: Ifibb BARCSA PETRUS: TIMON MÁRTON: Ka­területen engedjük Kettőn áll a vásár, ezt roljuk fel a fogyatékkal érvényesülni a nőket! soha ne feledjük! élőket!- Igazságtalan, hogy egy nő azonos munkakörben keve­sebbet keres mint egy férfi, és akkor még a csipkelődő meg­jegyzésekről, zaklatásokról nem is beszéltem. Ne söpörjük szőnyeg alá ezt a problémát! - tanácsolta Ruff Annamária. Ve­ronika Gruberová a gyermekvál­lalást tartja rizikósnak, hiszen sok dolgozó nőnek később már nincs hová visszatérnie. Mint mondta, hazájában, Csehor­szágban egyre divatosabb az úgynevezett apa-gyes. Csíki Béla szerint lépten-nyomon tapasztalni lehet a romák­kal szembeni előítéletet, ami megnehezíti a cigányok integ­rációját, elhelyezkedését, lak­hatáshoz jutását, karrierépíté­sét. A romániai Barcsa Petrus is azt vallja: kettőn áll a vásár, az államtól és a társadalomtól is több segítséget, lehetőséget kellene kapniuk a hátrányos helyzetűeknek úgy Románi­ában, mint Magyarországon. Borszki Tamás szívesen látna több rátermett, elhivatott nőt a politikai életben, vezetői posztokon, de még az űrhajó­zás és honvédelem területén is. - Engedjük, hogy bizonyít­sanak, ahogy az oktatásban és az egészségügyben teszik! - tette hozzá. A Szlovákiából érkezett Timon Márton a fogya­tékkal élők felkarolását tartja a legfontosabb lépésnek, km-pi Felderítések A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak­alföldi Regionális Vám- és Pénzügyöd Főigazgatóság 25. heti lefoglalás! adatai: Jogsértések száma: 126 eset; Lefoglalások:- cigaretta: 8631 doboz (6,4 millió Ft);- vágott dohány 3 kg (55 ezer Ft);- szeszes ital 120 liter (417 ezer Ft) Kelet kvíz Károlyi Sándornak, a Rákóczi-sza- badságharc neves hadvezérének és a szatmári béke létrehozójának fia, gróf Károlyi Ferenc 1705-ben Itt született. a) Olcsván b) Tarpán c) Nyírbátorban d) Ibrányban A helyes válasz a mai lapunkban található. Az, hogy a világ egyes pontjain nincs mit enni és inni, nagy a káosz, melyben az emberi élet is törékenyebb, rend­kívül tragikus - de aki olvasta Robert Merle Malevil című könyvét, annak most hideg futkoshat a hátán. A déli hatá­rainkról már döbbenten nézik a gazdák, ahogy az éhezők csoportjai, köztük gyerekek tépik a félig érett gyümölcsöt. Hát... fegyver helyett inkább kerítés, de még inkább végre felelősségére ébredő világ. zsolt.nyeki@kelet.hu A fiatalok felvázolták, milyen falakba ütköz­nek hazájukban. LEVELEK. - Utálom, ha belépek egy áruházba, azonnal nyo­momba szegődnek a bizton­sági őrök. Soha nem loptam, mégis tolvajként tekintenek rám, pusztán a bőröm szí­ne miatt - mesélte a 28 fiatal egyike. Történetére számos együtt érző tekintet és igenlő bólogatás érkezett válaszul. Országokon átnyúló probléma Mindez Leveleken történt a napokban, ahol június köze­pétől kilencnapos nemzet­közi ifjúsági csereprogramot tartott négy ország bevonásá­val a Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete. Az Erasmus+ program ke­retében minden országból hét-hét 18-25 év közötti hát­rányos helyzetű fiatal érkezett a szabolcsi üdülőövezetbe, hogy trénerek segítségével egy máig megoldandó problé­mára, az esélyegyenlőtlenség­re keressenek megoldásokat, egymás tapasztalataira építve. A házigazda magyarok mellett helyet foglaló cseh, szlovák és romániai fiatalok közös prog­ramokon, foglalkozásokon vázolták fel, milyen falakba ütköznek a saját hazájuk­ban a nemük, a származásuk vagy éppen bizonyos fogya­tékosságuk miatt, majd új ta­nulási módszerekkel tanultak egymástól és egymásról.- Elsőként képeseknek kell lennünk helyes önértékelést kialakítanunk, majd szembe­nézni a problémával, és megfe- lelően kezelni azt. Bár azt mondják, egy fecs­ke nem csinál nyarat, hiszem, hogy a leveleki táborból „ha­zarepülök” bizony új színt, szemléletet vihetnek, s válto­zást idézhetnek elő a szűkebb és tágabb környezetükben, odahaza! - mondta szerkesz­tőségünknek Sándor Rudolf tréner. KM-PI Egy fecske Is csinálhat nyarat! - vallják az esélyegyenlőség ifjú, nemzetközi „harcosai" FOTÓ:VAGOE

Next

/
Thumbnails
Contents