Kelet Magyarország, 2015. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-08 / 132. szám

802822 2015. JÚNIUS 8., HÉTFŐ b KELET Pagonyi Szabó János: Gyorsabban pereg.., Bár gyorsan pereg minden homokóra, s távolodik egyre múltunk hajója, de jöhetnek még reménykeltő percek, hisz gyökeredet mély homokba verted. Homokba martad, és maradt is rajtad, maradnod kellett, ha nem is akartad! Ha kegyetlen villám csapkodta lombod, ha roppant a törzsed, nagyobb lett gondod, ha letörte végleg zöld koronádat, ha homokkal tömte ki tátott szádat, ha karóba húzták, gyötörték tested, ha tüdőbaj során tüdődet köpted, ha fuldokoltál, mint tetves a kútba, ha indulnod kellett a végső útra, ha két méter mélység várt a homokban, ha vihar építette halmod nyomban, ha erős voltál, vagy tartottad magad, ha Mikesek emeltek veled falat, ha égtél koronád alatt a trónon, ha gyötörted magad az utolsó szón, ha kimondtad, megnyugodott lelked, ha elhagytad már az isteni kertet, ha pártfogód lett a furmányos kígyó, ha rád vetette magát a csúf ringyó, ha bezárult mögötted rút világod, ha nem látod hazád, házad, családod, ha emlékek tükrébe nézel fentről, ha nem várhatsz segítséget semerről, ha örökös vándor lesz rajta végleg, ha megpihen virágzó akác ágán, ha tovább időzhet e csodás vártán, ha elsírtad közben tengernyi könnyed, ha felfogtad végül: így sem lett könnyebb, ha porrá is leszel, porból születtél, ha megbékélsz vele: mennybe mehetnél! ? Nem szabadulsz tőle még odafönt sem.., Csillagszelek fújnak, s szemedben porszem. Mi moshatná ki egykönnyen belőle? Fénysugára áradhat csak a Földre! S láthatnál tán’ ott hazai tájakat, átkos-homokon szenvedni társakat, a szülőanyádat, homokból várad, ahol első lépésre mozdult lábad. Bízva bíztál, erős gyökeret vertél, mostoha akácokkal bölcselkedtél. Induló utad egy életre szólt már: Végestelen-végig homokot szórtál! Végzetes órád, ha bölcs, ha már pereg, Kitárja karját Szabolcs, Szatmár, Bereg. A megkopott «Tavak ereje Ha nincs más út, ma­gam festem majd vissza a panelházak oldalára a szerelmes üzeneteket. tollpróba. Néha kikopnak az emberből a szavak. Belő­lem is fakulni kezdtek, mint a Vasvári Pál utcai panelház ol­dalára felfestett „ICA LOVE” felirat. Először csak az idő halványította, később már az emberi kezek is más értel­met adtak neki. Majd jött egy panelprogram, és teljesen el­tüntette. Alizzá váltam. Olyan vi­lágban ébredtem, ahol kifor­gatják a leírt szavaimat. Min­denki csak önmagát, vagy önmaga sértettségét akarja olvasni a leírt betűkben, így elvész a mögöttes gondolat tartalma, az igazság. A szava­imat szembefordítják velem, és valami számomra is isme­retlen kódként értelmezik őket. Anagramma. Mintha bár­mit is el akarnék rejteni. Aliznak lenni, néha ké­nyelmetlen, de még hagyom magam. Hagyom, hogy bántsanak. Zsigeri fájdalmat tanulok. Mert egy idő után pavlovi reflexszé válik, hogy kit kell jó messzire elkerülni. De addig odaállok minden pofon elé,- és kikövetelem a magam jussát, mert ezekben a jussokban ott lapul a tudás és bölcsesség. Csak a szavak hiányoznak hozzá, hogy le­írhassam, kimondhassam, mikor álltam meg, és mikor fordítottam hátat, egy velejé­ig gonosz világnak. A világ megváltozni látszik. Kevés ember ma­rad meg értéket képviselni egy olyan helyen, ahol egy maga­sabb szintű ér­tékrend összeom- lani látszik. Új világ épül. A kicsinyesség és rosszindulat téglái úgy tapadnak össze és úgy zárják kör­be vele magukat az emberek, hogy aki mást mer gondolni, érezni, azt ki­kesz- t i k maguk közül. így . a kirekesztettek továbbállnak. Nincs választásuk. Ezért vagyok útra kész min­dig. Viszem a megkopott, tiszta betűimet, és már nem enge­dem, hogy más értelmet ad­janak nekik. Megtanultam, hogy aki hazugnak születik, az hamarabb megtalálja a boldogságát. Azok, akik nem illenek bele ebbe a normába, azok megalázottan és össze­történ élnek, vagy távoznak. Kellenek a pofonok és kelle­nek a verések, mert azt a pár embert, akiért még érdemes küzdeni, azt nagyon nehéz cserben hagyni. A rosszak között pislákoló meleg fény­csóvák hívogatják az embert. Még én is azt érzem, hogy ér­tük érdemes. Nekik nem kell látniuk azt, amit már sokan látunk, és az ő tiszta fényük még visszahívják az embert egy-egy pillanatra. Értük néha megtalálja az ember a betűket és szavakat, de már csak nekik üzenek velük: megtanítottatok arra, hogy egy olyan világban, ahol kevés a becsület és a sze­retet, ahol ti minden reggel beültök a kicsinyesség mó­kuskerekébe és onnan pró­báltok halvány fénycsóvák­kal, meleg szavakkal üzenni a jónak, érdemes kitartani. Értetek érdemes. A leírt be­tűknek, melyekben a saját meggyőződésetek van, a ki­mondott szavaitokban pe­dig a végtelen szeretet. Ezért fogok odaállni minden egyes újabb pofon elé, és ha kell, megküzdök a saját hangomért. Értetek. A silány, a gyenge úgysem érti. De aki érti, azt tudja és bírja ezeket a szavakat. Ha kell, ha nincs más út, magam fes­tem majd vissza a panelházak oldalára a szerelmes üzeneteket, hogy soha ne tűnhesse­nek el onnan. vaskó ilona Viszem a megkopott, tiszta betűimet, és már nem engedem, hogy más értel­met adjanak nekik ILLUSZTRÁCIÓ: THINKSTOCK KORMÁNY “41 INFORMÁCIÓ HA MAGYARORSZAGRA JÖSSZ, BE KELL TARTANOD A TÖRVÉNYEINKET! Hazánkban két év alatt hússzorosára nőtt az illegális bevándorlók száma. Idén már közel 50 ezren lépték át törvénytelenül a magyar határt. Mindeközben az Európai Unió újabb bevándorlókat telepítene Magyarországra, veszélyeztetve ezzel a magyar munkahelyeket. r Mondja el Ön is véleményét! Keresse kérdőívünket postaládájában és küldje el nekünk! NEMZETI KONZULTÁCIÓ a bevándorlásról és a terrorizmusról ó0vre'sör ><teglapj*ban :a9y ér£"sbeJtobb >‘^lTkbí . °ss- a,y HIRDETÉSEK

Next

/
Thumbnails
Contents