Kelet Magyarország, 2015. május (72. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-09 / 108. szám
2015. MÁJUS 9., SZOMBAT 2 Mindenfelől "® mm David Cameron fotó: afp A konzervatívok nyerték a brit választást - kiírják a népszavazást LONDON. Többségi konzervatív kormány megalakításának szándékát jelentette be péntek délután David Cameron brit miniszterelnök, miután az általa vezetett Konzervatív Párt minden előrejelzésnél sokkal jobb eredményt elérve megszerezte az abszolút többséget a brit parlament alsóházában az előző napi választásokon. Cameron a Downing Streeten tett hivatalos bejelentése előtt a londoni Buckingham-palotában felkereste II. Erzsébet királynőt, akitől formális kormányalakítási megbízást kapott. Cameron leszögezte: többségi egypárti kormány vezetőjeként nem lesz akadálya annak, hogy kiírja a népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságáról. A konzervatívok választási programja hivatalosan rögzíti, hogy 2017 végéig népszavazást kell tartani a brit EU-tagságról, de előtte a kormány tárgyalásokat kezd Brüsszellel Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerének átalakításáról. MTI A kudarc miatt lemondtak a pártvezetők London. Lemondott a legnagyobb brit ellenzéki párt, a Munkáspárt, valamint a konzervatívokkal eddig koalícióban kormányzó Liberális Demokraták és a legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője, mivel mindhárom párt a vártnál sokkal rosszabb eredményt ért el a Konzervatív Párt által abszolút többséggel megnyert parlamenti választásokon, mti A Kúrián folytatódik a romagyilkosságok ügye Kiss Árpád elsőrendű vádlott fotó: mti, mohai Balázs Újabb ítélet a romagyilkosságok ügyében - lényegében, mint az első fokon. BUDAPEST. A három, tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt ügyében vádlottá és védői fellebbezések miatt harmadfokon a Kúrián folytatódik a romagyilkosságok ügyében indult büntetőper. A három vádlott előzetes letartóztatásban marad. Egy esetben jogerős Csak a negyedrendű vádlott, Csontos István ügyében emelkedett jogerőre a korábban első fokon kiszabott 13 év fegyházbüntetés a Fővárosi ítélőtábla pénteken kihirdetett másodfokú döntése nyomán. Feltételes szabadlábra nem bocsátható, így még hét évet kell letöltenie. Az eljárás adatai szerint a 2000-es évek közepén Kiss Árpád döntött úgy, hogy fellép a cigányok ellen. Testvérével, Istvánnal és Pető Zsolttal közösen 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romáik otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsérültek, a tettesek összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István - aki a két utolsó támadásban vett részt sofőrként - a cselekmények előtt nem sokkal még a katonai elhárítás ügynöke volt. A vádlottak a támadásokat alaposan előkészítették, térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a célpontok megközelítési és menekülési útvonalát. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát; 2008. július 21-én Galgagyör- kön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tar- nabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat. A tatárszentgyörgyi támadás úgy zajlott, hogy éjjel Molotov-koktélt dobtak a házra, és amikor a férfi kisgyermekét magához ölelve az udvarra menekült, a vádlottak sörétes puskával közvetlen közelről kivégezték őket. A kislétai támadáskor szintén éjjel a család otthonában az alvó nőt agyonlőtték, kislányát életveszélyesen megsebesítették, mintegy másfél száz sörét csapódott az arcába, a mellkasába, a karjába. Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott tagadta bűnösségét a személyi sérüléssel járó bűncselekmény esetében. Azt ugyan elismerték, hogy jártak egyes gyilkosságok helyszínein, azt sem vitatták, hogy ott használták fegyvereiket, de állításuk szerint emberre nem lőttek, mti Devizaárfolyam (2015.05.08.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 303,30-3,49 USA dollár 269,96-0,17 Svájci frank 292,83-3,40 Angol font 417,90 +7,52 Román lej 68,17-0,88 Ukrán hrivnya 13,17 0,00 Horvát kuna 40,10-0,40 Lengyel zloty 74,77-0,63 <> http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB @ Anyák a megállóban A Ringató Baráti Társaság flashmobjának résztvevői a budapesti Gárdonyi téri villamosmegállóban május 8-án. Az akcióval a közösségi közlekedést használó kisgyermekes édesanyákra akarják felhívni a figyelmet. fotó: mti, Balogh Zoltán Normakontrollt kér az államfő BUDAPEST. Az államfő álláspontja szerint az állami föld- vagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól - hozta nyilvánosságra honlapján a Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken. A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t. A törvénymódosítást az Országgyűlés április 28-án fogadta el. mti ■■■■■ Vendégkommentár Csernyánszki- Szűcs Edina Felelősség és nagy dilemma Nagyobbik fiam, Áron nemrég töltötte be 6. életévét, s az idén szeptemberben kezdi az általános iskolát. A héten írattuk be a 2015/2016. tanév első évfolyamára, egy miskolci általános iskolába. A döntést - „melyik iskolába járjon a gyerek?” - hosszú folyamat előzte meg. Az a típusú szülő vagyok ugyanis, aki megpróbálta alaposan körbejárni ezt a témát, hisz ez a választás nagymértékben meghatározza majd családunk mindennapjait a következő években. Manapság iskolaválasztás szempontjából sokszínű a paletta; rengeteg alternatíva létezik a két szemlélet között: a kisiskolás maradhasson továbbra is gyerek az iskolában, vagy már most egy - a szakirodalomban olvasott megfogalmazás szerint - „versenyistállóban” készüljön a korunk legújabb követelményei szerinti életre? Nagy dilemma! Mi a férjemmel a két véglet között gondolkodtunk, s így próbáltuk megtalálni Áronnak a legjobb megoldást. Három iskola nagycsoportosoknak szervezett foglalkozásait látogattuk meg: két államit a körzetünkben, illetve egy „nem államit”. Az állami fenntartásúak közül azért csak a mi körzetünkben lévőket, mivel tudomásunk szerint körzeten kívüli lakcímmel a bekerülés esélye nagyon kevés. Személyes tapasztalataink alapján a „nem állami” iskola esett ki leghamarabb, melynél bár nagyon gyerekközpontú az oktatás, de messze van otthonunktól: napi minimum 1-1 óra utazást jelentene oda és vissza, amit nagyon megterhelőnek gondoltunk azt is figyelembe véve, hogy Áron öccse, Dávid is intézményt vált az idén szeptemberben: bölcsiből óvodába megy, s a napi logisztika szempontjából egyáltalán nem mindegy, reggel mennyi időbe telik eljutni az iskolába és óvodába, s délután haza. Végül a szempontokat mérlegre téve azt az iskolát/ osztályt választottuk, ahol a leendő tanító nénik a leg- szimpatikusabbak a gyereknek (is), ráadásul sokévnyi, közös szakmai tapasztalattal rendelkeznek, s nagyon sok pozitívumot hallottunk róluk egymástól teljesen függetlenül a környezetükben is. Szerencsénkre ez az iskola épp az óvoda mellett található! Bár ez egyúttal - a korábbi terveinktől eltérően - tagozatos, két tanítási nyelvű angol osztályt jelent. Ezzel kapcsolatban lehetőségünk volt kikérni az iskolapszichológus véleményét, akinek - az elvégzett képességfelmérő teszt alapján - semmilyen ellenvetése nem volt. Ezen kívül több olyan szülővel is beszélgettünk tapasztalataikról, akik gyermeke más évfolyamon, de szintén ebbe az iskolába, s két tanítási nyelvű osztályba jár. Ezek alapján úgy gondolom, a mi esetünkben szülőként arra nagyon oda kell majd figyelnünk, hogy a játékkal tölthető szabadidő maximális előnyt élvezzen az egyéb különórákkal szemben, mivel a tagozattal járó plusz órák bőven elég terhet jelentenek majd a gyerek számára. Összegezve az iskolakezdés nagy mérföldkő nemcsak a kisiskolás, hanem a közvetlen családtagok életében is, s ennyi energiabefektetés után nagyon bízom benne, hogy döntésünk helyes voltát a gyakorlat is igazolni fogja. Szerzőnk édesanya kelet@kelet.hu Az iskolakezdés nagy mérföldkő nemcsak a kisiskolás, hanem a közvetlen családtagok életében is. Hogyan lehet megvédeni az embereket? Legyen tagállami hatáskör a bevezetés kérdése! - mondta Orbán Viktor. Budapest. „Ki akarunk alakítani egy európai közvéleményt, amely hajlik arra, hogy a halál- büntetés bevezetése vagy be nem vezetése kerüljön vissza nemzetállami jogkörbe. (...) Semmi okunk arra, hogy erről a kérdésről ugyanúgy gondolkodjon egyik vagy másik ország” - mondta a kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc dmű műsorában. Ha az megtörtént - folytatta -, akkor „utána tudunk dönteni arról, hogy bevezessük-e vagy sem”. Az élet pártja Arra a kérdésre, hogy ő halál- büntetés-párti-e, Orbán Viktor azt válaszolta: „én az élet pártján vagyok”. Mint fogalmazott, onnan nézi a kérdést, mire van szükség a törvénytisztelő emberek megvédéséhez. „Ha mi meg tudjuk őket védeni halál- büntetés bevezetése nélkül, akkor védjük meg őket úgy, ha azonban másképp nem megy, akkor be kell vezetni” - mondta. A Demokratikus Koalíció nevében reagáló Vadai Ágnes azt mondta, az európai Magyarország polgárai megvetéssel tekintenek arra a politikusra, aki „a halál ku- fárja”. Áz Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint Orbán Viktor miniszterelnök az általános politikai értékek megkérdőjelezése után eljutott az általános emberi értékek megkérdőjelezéséig, „erről szól a halálbüntetés belengetése” - mondta el a pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján a párt elnökségi tagja, Hajdú Nóra. mti Orbán Viktor fotó: mti Kormányszóvivő olvasói levele BUDAPEST. A The Guardian című brit lap közölte pénteken Kovács Zoltán kor- mányszóviVő olvasói levelét, amely szerint az újság április 29-én megjelent, Magyar miniszterelnök: hozzuk vissza a halálbüntetést, és építsünk munkatáborokat a bevándorlóknak című cikke egy sor súlyos pontatlanságot és torzítást tartalmaz. A halálbüntetés ügyében Kovács cáfolja a cikkírónak azt a megjegyzését, hogy Orbán Viktor az európai uniós törvényekkel való szembeszegüléssel és a halálbüntetés visszaállításával fenyegetőzik. MTI t A tények Az Ml, a TV2 és az ATV esti híradóiban a pártok közül az MSZP szerepelt a legtöbbet az év első három hónapjában, míg a HírTV, az RTL Klub és a Duna Televízió hírműsoraiban a Fideszről hallhattak legtöbbet a nézők - állapította meg a Nézőpont Intézet médiaelemzése. A hat csatornára kiterjedő médiapolitikai elemzés szerint összesítve a Jobbik végzett a pártok között a harmadik helyen, azonban a csatornák közül ez csak a közszolgálati adókra és a HírTV műsorára igaz. A TV2 híradójában a Jobbik álláspontjának aránya 3,2 százalékot tett ki. Az RTL Klub és az ATV műsorában nemcsak a Demokratikus Koalíció, hanem az Együtt és az LMP megjelenéseinek aránya is magasabb volt, mint a Jobbiké - áll az elemzésben. T L
