Kelet Magyarország, 2015. május (72. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-06 / 105. szám
Interjú: A 80 éves dr. Farkas Károllyal, az ÉVISZ alapitő, címzetes igazgatójával Értse a gyerek, hogy mit mond a tanár A beszélgető- partner GalambO! Béla NYÍREGYHÁZA. Az Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola Nyíregyházán a Vasvári Pál utcán 1969. szeptember | l-jén nyitotta meg kapuit. Alapításával az intézmény első - legendás munkabírású és emberségű - igazgatóját, Farkas Károlyt bízták meg az akkori elöljárók. Az itt működő pedagógusok, szakoktatók és mások számára a feladat adott volt: egy iskolát kellett teremteni, annak nevet és hírnevet kellett szerezni, itt, az ország keleti régiójában. A személyi feltételek és az anyagiak szervezése, megteremtése nagy energiát és körültekintő munkát igényelt. Szőke Lajosné Veres Anna nyugalmazott tanárnő friss diplomásként kezdett az ÉVISZ-ben tanítani 1971 őszén. „Annyira fiatal volt a tantestület, hogy néha az volt az érzésem, megint iskolás vagyok, csak új az osztályfőnökünk. Az igazgatónk emberséges volt a tanítványaival | és velünk szemben is. Nagyon következetesen bánt mindenkivel. Nem volt hangos szava, de nagyon határozott volt. Jól ismerte azokat a tanulókat is, akiket nem tanított. Szakembereket nevelt és neveltetett velünk együtt. Az iskola érdekében sokat tett új kapcsolatok kialakításával. A saját szakmai tudását is folyamatosan fejlesztette, a szegedi egyetemen földrajztudományból doktorált. Mindemellett a jó műszaki érzékkel is rendelkezett. A sok száz | tanítvány nagy szeretettel, tisztelettel emlegeti, érettségi találkozóikra is meghívják.” Ketten ülünk dr. Farkas Károly címzetes igazgató úrral a szerkesztőség könyvtárszobájában, s igazán élvezetes beszélgetés bontakozik ki, ami elsősorban a nyolcvanesztendős vendég érdeme. Nagyon sokak örömére közel fél évszázadot töltött az oktatásban. Ön szerint mi egy jó tanár legfontosabb tulajdonsága? DR. FARKAS KÁROLY: Fontos a közérthetőség, hogy értse a gyerek, amit a tanár mond. Itt van ez a duális képzés. Istenem... Miért nem lehet egyszerűen, érthetően azt mondani, hogy elméleti és gyakorlati képzés? Mit jelent a hétköznapi embernek a duális? Semmit. Ez egy porhintés. Most verik a mellüket sokan, hogy megvalósítjuk a duális képzést. Már régen, a ’60-as években is csináltuk. Én kezdtem el Szabolcs megyében az 5+1-es képzésnek, a politechnikának a bevezetését. Korosztályom, köztük Besenyei Lajos, Ábrányi Jenő és jómagam teremtettük meg a szakközépiskolákat. Akkor születtek sorra - Gá- vavencsellőn, Ibrányban, Nagyecseden, Csengerben, Újfehértón, Baktán - az új gimnáziumok. Azt mondta Horváth Miklós osztályvezető: el kell érni, hogy ebből a megyéből már ne segédmunkás menjen el, ha már elmegy, hanem legyen valamilyen szakmai képesítése. A tudomány és a technika korát nem csak most éljük. os. farkas károly: Tessék megnézni a ’60-as évek pedagógiai irodalmát! Már akkor napirenden volt, és nem volt más a jelentése akkor sem, mint ma. Ennek ellenére a társadalom jelentős részének gőze sincs, hogy a technikai eszközök beléptek/belépnek az emberek életébe, és segítenek nekik. A legbosszantóbb, hogy a tudományos és technikai forradalom jelszó hangsúlyozása mellett a biológia, a kémia, a fizika óraszámát lecsökkentik. Pedig Dr. Farkas Károly 1935. április 29-én született Gávavencselló'n.___________________________ Egerben a Tanárképző Főiskolán biológia-földrajz szakon végzett, majd Szegeden tanult, ahol biológia középiskolai tanári diplomát kapott. ___________________ Nagykálló híres gimnáziumában tanított pár évig. Az 1960-as években Nyíregyháza Vártái Tanácsának Oktatási Osztályán dolgozott. ______________________ 1969-ben ott kapta megbízást az Építőipailés Vízügyi Szakközépiskola (ÉVISZ) alapítására. ______ 26 évig volt az ÉVISZ vezetője, nyugdíjba vonulásakor címzetes igazgató lett. A tanítást óraadóként 75 éves koráig folytatta. __________ ___ __ Felesége szintén tanár, két fia közül az egyik építész, a másik építőgépész. Három unoka büszke nagyapja. ___________________________________________ Szép számú elismerései közül az ÉVISZ Vásárhelyi-emlékérmére és a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjére (1995) a legbüszkébb. Dr. Farkas Károly szerint a jó vezetés titka az emberi kapcsolatokban rejlik.. kémiatudás és -értés nélkül például a földrajzot jól nem lehet tudni. A fizika szintén szükséges, mert az egész világmindenségnek a lényege a mozgás, az energia. Mégis le vannak terhelve a mai gyerekek. Mit lehetne elhagyni? DR. FARKAS KÁROLY: Félre vannak vezetve. Mert olyan dolgokat hitetnek el lényegesként, amik nem, legalább is kevésbé azok. Eltolódnak a dolgok verbális irányba. A kémia-, fizika-előadókat fel kellett számolni, mivel a kísérleteket kiiktatták. Pedig a kísérlet a lényege mindennek. Amit meg lehetne kísérletekkel magyarázni, közel vinni, élvezhetővé tenni, azt ki az iskolából! Helyette meg... Addig, ameddig az ember saját hite szerint, józanul képes gondolkodni és elmondani a gondolatait, addig nem biztos, hogy helyesen dönt, ha mindenben kinyilvánítja. Könnyen megkapom én is, hogy jobb lenne, ha hallgatnék. Aztán ha ezt sokszor mondják, akkor még ha támad is jó gondolata az embernek, inkább megtartja magának. FOTÓ: A SZERZŐ Három évtizeden át vezette az ÉVISZ-t. Kollégák, egykori tanítványok szerint is remekül, emberségesen, szeretetteljesen, ám kellő szigorral megkövetelve a szorgalmas munkát mindenkitől. Mi a titka a jó vezetőnek? DR. FARKAS KÁROLY; A jó vezetés titka az emberi kapcsolatokban, azok minőségében keresendő. Amikor nem pusztán a sikert tudhatom magaménak, hanem a kudarcot is, ha a saját kudarcomat meg tudom osztani a kollégával, vagy ő a személyes problémáját megosztja velem. Mindig a kölcsönös megértés vezérelt. Éppen ezért a karbantartó pontosan olyan bizalommal fordult hozzám, mint egy kiváló tanár. A közvetlenség egy örökölt tulajdonság, ami ha megvan nagyon jó, mert közel jutok az emberekhez annyira, hogy a bizalmukba fogadnak, és ezáltal sok információt megosztanak velem. Persze, arra nagyon kellett figyelni, hogy én magam milyen kondícióban vagyok. Rendelkezem-e elég információval és az milyen minőségű. Tudom-e, hogy milyen más információra lenne szükségem, hogy munkámat a leghatékonyabban tudjam elvégezni. Szóval a példamutatást tartja nagyon lényegesnek? DR. FARKAS KÁROLY: Az volt az elvem a doktori cím megszerzésével is, hogy csak azt követelhetem meg, amit én magam is teljesíteni tudok. Én 1980-ban doktoráltam úgy, hogy semmiféle kényszer alatt ez ügyben nem álltam. Mindig az volt az elvem, hogy az emberekkel megértessem, nem pusztán egyszerű és közérthető információkra van szükségünk, hanem magasabb szintű tudásra is. Úgy döntöttem, nem szólok én senkinek. Éjszakáról éjszakára készültem két éven keresztül, hogy ledoktorálhassak. A disszertációm a megye vízgazdálkodását taglalta. Az volt a lényege, hogy ha mint egy röntgennel belenéznék a földbe, mit, milyen mélységben látnék. Milyenek a felszín alatti vizek, meddig nyerhető ki onnan víz? A másik, hogy talán idejében észleltem, nem pusztán követelni kell az emberektől, hanem lehetőséget is kínálni arra, hogy műveljék a saját dolgaikat. Az iskola ’69-ben indult. Ebben az iskolában olyan sajtótermékeket járattunk, mint a Magyar Tudomány, az építészet szaksajtója, és magyar irodalomból, történelemből is a szakmai lapok. Azt mondom, hogy versenyképesek voltunk középszinten mindenkivel. Ezt azért merem állítani, mert beosztásomnál fogva minden középiskolával volt kapcsolatom, mentünk órákat látogatni, igy sokat is lehetett tanulni. A megtapasztalt jó dolgokat pedig már nem kellett kitalálni, csak alkalmazni a mi iskolánkban is. Mérséklődik a természetes fogyás A halálozások gyakorisága az élve születésekétől eltérően változott. nyíregyháza. - Szabolcs-Szat- már-Beregben 2014-ben 5900 gyermek született - kezdte lapunk tájékoztatását Csiz- mazia Tamásné, a KSH Debreceni főosztály elemző statisztikusa. - Az 1960-as évektől tekintve a legtöbb gyermek az 1970-es évek közepén (1974- 1975-ben) jött a világra - ők a Ratkó-unokák -, amikor az évenkénti születésszám duplája volt a jelenleginek.- Akkor az ezer lakosra jutó élve születések száma a megyék között kiugróan magas (22,1 ezrelék) volt, és ötödével haladta meg az országost. A megyei élve születések évenkénti száma még az 1970-es évek végén is meghaladta a 10 ezret. A mélypontot a 2010. év jelentette 5329 élve születéssel, amikor az ezer lakosra jutó élve születések előfordulása 9,6 ezrelékre mérséklődött. Azóta, 2013 kivételével minden évben több élve születés történt, mint az előző évben. Keringési betegségek- A halálozások gyakorisága az élve születésekétől eltérően változott - folytatta Csiz- mazia Tamásné. - i960 óta a megyében 1993-ban regisztrálták a legtöbb halálesetet, ami a 2014. évi 6600 esetnél 22%-kal volt több. Akkor az ezer lakosra jutó halálozások száma 14,3 ezrelékre emelkedett, az országosnál azonban kedvezőbb maradt. 1994 óta a halálesetek száma mérséklődik.- Az utóbbi 50 év leggyakoribb haláloka - az országoshoz hasonlóan - a keringési rendszer betegsége volt; 2013-ban minden második haláleset a keringési betegségekből eredően következett be.- A daganatos betegség a második leggyakoribb halálok. 1964-ben a halálozások 15%-át, 2013-ban már 25%-át idézték elő daganatos megbetegedések a megyében. A születések és halálozások egyenlege Szabolcs-Szat- már-Beregben az 1990-es évek végéig még pozitív volt. Ugyanakkor országosan a halálozások száma már 1981 óta rendre meghaladta az élve születésekét, természetes fogyást okozva. Vándorlási veszteség- A megyében ez a folyamat mintegy két évtizeddel később állandósult, mint országosan. Az 1999-től 2014- ig eltelt 15 év alatt közel 13 ezer fővel - egy újfehértónyi kisváros népességével - lett kevesebb a megye lakossága csak a természetes fogyásból adódóan, amit a vándorlási veszteség tovább ront.- A természetes népesség- fogyás üteme 2010 óta lassul, döntően a születésszám növekedése miatt, de szerepet játszik az is, hogy mérséklődnek a halálozások. KM Az elmúlt esztendőben 5900 gyermek született megyénkben FOTÓ: ÉKN-ARCHlV
