Kelet Magyarország, 2015. május (72. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-22 / 119. szám

2015. MÁJUS 22., PÉNTEK KELET Interjú: Dr. Rostoványi Zsolt egyetemi tanárral A békesség vallása és a nyugat Az iszlám a születése utáni időkben elfo- gadóbb volt az újjal szemben, mint ma. nyíregyháza. Dr. Rostoványi Zsolt egyetemi tanár másod­szor is Nyíregyházán járt, s ezúttal a tradicionális vallás múltjáról és jelenéről kérdez­tük. Legutóbb arról beszéltünk, miként vet árnyékot a dzsihádi- zmus az iszlámra, amely a nevé­ben is a béke vallását jelenti. DR. ROSTOVÁNYI ZSOLT: Az iszlám szó gyöke a szalima (épnek, sértetlennek lenni), s ugyan­ebből a szóból származik a szalam is, ami valóban békét jelent. S ellentétben az általá­nosan elterjedt vélekedéssel, még a dzsihád sem szent háborút jelent konkrétan, hanem a jóra irányuló, a rossz leküzdése érdekében tett erő­feszítésre utal. A mainstream iszlám szerint az iszlamisták eretnek módon értelmezik a dzsihádot, s ez az átértelme­zés a Muszlim Testvérek egy korábbi vezető ideológusához, Szajjid Kutbhoz nyúlik vissza, akit Nasszer 1964-ben Egyip­tomban bebörtönzött. Milyen történelmi helyzetnek volt köszönhető, hogy a VII. században, az arábiai sivatag­Névjegy Magyar iszlámszakértő, egyetemi tanár, okleveles közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem jelenlegi rektora. Munkássága: Tudományos kutatómunkájának közép­pontjában az iszlám világ és a nyugat viszonya, valamint a globalizáció áll. Több mint 250 publikációja jelent meg. Dijai, elismerései:- a BKE Aranyérme (1998)- a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2002)- a Magyar Köztársasági Érdemrend közép- keresztje (2006)- az azerbajdzsáni-magyar kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemeiért kitün­tetés (2009) ban egyszer csak létrejött egy világvallás, tulajdonképpen időben utolsóként a történelem folyamán? DR. ROSTOVÁNYI ZSOLT: Összetett okokról beszélhetünk, de első helyen mindenképpen meg kell említeni a távolsági kereskedelmet, ami igencsak bomlasztó hatást gyakorolt a városokban kialakult törzsi- ségre. A törzsek körében a bálványimádás és a többisten- hit volt akkoriban érvényben. A szegényebbek, akik kima­radtak a kereskedelemből, egy idő után lázadozni kezdtek az egyenlőtlenségek miatt, s ekkor jelentkezett Mohamed, aki felhasználta az akkor már létező két nagy világvallás, a kereszténység és a judaizmus ideológiai rendszerét. Keres­kedőként Mohamed is eljutott a félsziget legfontosabb vallási helyeire, s az ott tanultakat be­építette az iszlámba. Először a térségben élő zsidókat próbál­ta megnyerni az új vallásnak. Jeruzsálemet jelölte ki például az ima irányának, s átvette a zsidó böjt szabályait is, hogy a kedvükben járjon. Ám amikor a zsidók nem mutattak érdeklődést a törekvései iránt, akkor úgymond „arabizálta” a vallást, és kidolgozta az iszlá­mot, amely az első időszakban rendkívüli rugalmasságot tanúsított a meghódított területek kultúrája iránt. Az Mekka: sokan vannak és erős a hitük utóbbi évszázadban viszont sajnos inkább megmerevedett, s ma már egészen máskép­pen viszonyul az újhoz, mint egykor. Érdekes, hogy az iszlám államok többnyire az egyenlítő kát oldalán helyezkednek el. Me­lyikük ma a legbefolyásosabb a világpolitikában, Törökország, India, Irán? DR. ROSTOVÁNYI ZSOLT: Ne­héz lenne rangsorolni őket. A közel-keleti térségben Törökországnak nagyon nagy súlya, és politikai dominanci­ája van. Irán szintén megke­rülhetetlen szerepet tölt be, a szunnita országok közül pedig Szaúd-Arábia tör egyre magasabbra. Ugyanakkor FOTÓ: INTERNET megfigyelhető egy klasszi­kus szaúdi-iráni rivalizálás, szembenállás is, ami a jemeni ügyekben például markánsan nyomon követhető. A jemeni síita húszikat Szaúd-Arábia azért kezdte támadni, nehogy Irán hatása alá kerüljenek. In­dia alapvetően hindu ország, de annyi muszlim él itt, hogy Indonézia után a második helyen állnak a ranglistán. Azt viszont mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy - néhány kivételtől eltekintve, s leszámítva például az öböl menti olajtermelő országokat - az iszlám államok többsége alárendelt szerepet játszik a világgazdaságban. Talán a lemaradás miatti keserűség­ből is fakad a nyugat ellen irányuló haragjuk. Amit viszont nem neveznék nyu- gatellenességnek, mert bár elutasítják az USA közel-kele­ti politikáját, a gyermekeiket mégis amerikai egyetemeken taníttatják. Irán és a Hatok nemrég keretmegállapodást kötöttek az atomprogram ellenőrzött keretek között tartásáról, s a nyugat a nemzetközi szankci­ókon is enyhített. Törökország pedig olykor alkotmányellenes törvényekkel próbál közelebb kerülni Európához. Mindez már a hátrányok ledolgozásához vezető út része volna? DR. ROSTOVÁNYI ZSOLT: Másról van szó. Irán jelenleg megke­rülhetetlen szerepet játszik az Iszlám Állam elleni harcban. Nemrégiben Tikritből, Szad- dám Húszéin szülővárosából sikerült kiűzni az iszlamistá- kat, s ebben a harcban az Irán által támogatott síita milíciák vívták ki a győzelmet. Persze Irán számtalan más olyan lépést is tesz, ami a nyugat érdekeit szolgálja. A másik pedig Törökország uniós tag­ságának a kérdése. Vélemé­nyem szerint föl kellett volna venni az EU-ba, még akkor is, ha Európa sokkal inkább civi­lizálatlan muszlimnak tekinti a törököket, mint európai­nak. Ez az ország az egyik legnagyobb hadsereggel rendelkező NATO-tagállam, s mivel a harcok a közvetlen szomszédságában folynak, ütközőzónaként is fontos geopolitikai szerepet tölt be. Viszont nehéz megítélni, hogy ők, a törökök mit gon­dolnak minderről. Évtizede­ken keresztül elutasításban részesültek az unió részéről, éppen ezért mostanában mintha inkább a Közel-Kelet és az iszlám felé fordulnának Európa helyett. MATYASOVSZKI JÓZSEF jozsef. matyasovszki@kelet.hu Jegyzet Matyasovszki József Aé Terror-error Ma a világ szemében az iszlám egyet jelent a terroriz­mussal. A „terror” kifejezés rémületet, sőt rémuralmat jelent. Önmagában már az is érdekes, hogy a „nagy” fran­cia forradalomban használták a szót először, a jakobinus őrület idején. Napjainkban is­mét felkapott lett, s lassan ott tartunk, hogy ha megkérdez­zük a kicsiket az óvodában (persze nem a magyarban, hanem mondjuk a franciában vagy az angolban), hogy mi szeretnél lenni, esélyes, hogy rávágják: terrorista. Mert lassan bárki azzá „válhat”. Persze akármit fel lehet használni nemtelen célokra, még a legszentebb dolgokat is. A vallás kifordításával azért is könnyű felborítani a világ nyugalmát, mert töme­geket érint. Szóval mostan­ság az iszlám radikalizálódik erőteljesen, de gyilkoltak már le embereket kereszté­nyek, hinduk és más vallások nevében is. Csak az a kérdés, hogy valóban a vallások és az eszmék felelősek-e mind­ezért. Bizonyos összeesküvés-el­méletek hívei szerint ez is csak egy „hamis zászlós művelet” bizonyos erők részéről, vagyis bújjvel egy vallás álarca mögött, s döntsd romba a világot. Persze isten őrizz, hogy higgyek nekik, de amióta kiderült, hogy Obama is hazudott Oszáma bin Láden elfogásával kap­csolatban, s lassan a franciák is felismerik, hogy a charlie hebdós eset is inkább csak iszlámellenes provokáció volt, hát tudja a fene... jozsef.matyasovszki(ő)kelet.hu Jubilál Namény vegyeskara Osztálytalálkozó 40 év után Nagyszabású emlék­hangversenyt szervez az 50 éves Liszt Ferenc Vegyeskórus. VÁSÁROSNAMÉNY. A Liszt Fe­renc Vegyeskar, Vásárosna- mény nagy múltú kórusa július 4-én nagyszabású em­lékhangversennyel ünneplni megalapításának 50 éves ju­bileumát. Egyelőre a rendezvény elő­készítése zajlik, s a szerve­zők megpróbálnak felkutatni mindenkit, aki valaha is részt vett az együttes munkájában. Meghívást kapott Szarka László, a kórus első vezetője, Világi István Finnországból, Molnár László Szegedről, Geb- ri József, dr. Fazekas Ágnes Budapestről, valamint Nadzon Gusztáv zongorakísérő, s ter­mészetesen Iványi Tamás, a társulat jelenlegi karmestere. A műsor vendégeit ezúttal Mátészalka delegálja: a Csá- nyi Ottó dirigálta Ádám Jenő Kórus, a Nagy Viola vezette Zenebarátok Vegyeskar, és a város zenekara Béltekiné Szí­vós Ágnes vezetésével. Akik részt kívánnak venni a rendez­vényen, a 06/45 470 153-as, a 06/20 475 1546-os vagy a 06/ 70 33718 24-es telefonszámon hívhatják a szervezőket. KM Negyven év után talál­koztak ismét az egykori osztálytársak. VÁSÁROSNAMÉNY. Osztálytalál­kozóra gyűltek össze a II. Rá­kóczi Ferenc Gimnázium 1975- ben végzett IV/C osztályos tanulói. A 36 fős osztályból 10 hölgy és 3 úr vett részt a 40 éves találkozón, s tiszteletét tette két osztályfőnök is: Ta­kács László és Hajdú István. Megemlékeztek két elhunyt osztálytársukról, tanáraiknak megköszönték a felkészítést az életre, és mindenki beszá­molt életútjáról. Jó volt hal­lani, hogy szinte mindenki a családjára, gyermekeire, uno­káira volt a legbüszkébb, km Negyven év után különösen örültek egymásnak fotó: magánarchIvum A Kelet arcképcsarnoka: Dr. Kolozsy Zoltán kandidátus, urológus Az irodalom, a történelem helyett a gyógyítást választotta Csaknem négy évtizede teljesíti a hippokratészi esküt a köztiszteletben álló urológus. NYÍREGYHÁZA. Dr. Kolozsy Zol­tán Sajóecseg kistelepülésen, Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében született 1952. június 17-én. Ma is élő édesanyja 22 éves korában már négy gyer­kőcöt nevelt Nyékládházán, ahová elköltöztek, s ahol Ko­lozsy Zoltán kijárta az általá­nost. Majd Miskolc követke­zett, a jó hírű Földes Ferenc Gimnázium. Itt nyújtották át neki a szép érettségi bizonyítványt, ami­vel első nekifutásra felvették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. Diplomát - „cum laude” minősítéssel - 1976-ban kapott. Főként az irodalom és a történelem vonzotta, verse­ket, kisebb tanulmányokat írt, de közben arra is rájött, hogy ha ezt választaná hivatásul, bi­zonyosan sokat ütközne a ha­talommal, mert tudta, hogy ő képtelen belesimulni az akkori politikai irányvonalba. Mohácsi főorvos keze alatt Maradt tehát a hatéves kori álom, az orvosi egyetem, a hippokratészi eskü, a gyógyí­tás. Nyíregyházára 1978. no­vember elején került, a Jósa András megyei kórház uro­lógiai osztályára, három év után már szakvizsgát tett, s („disszidálásból” visszatérve) megismerkedett a patológiai osztályon folyó munkával.- Azért is nagyon jól érez­tem magam, mert Mohácsi főorvos úr keze alatt dolgoz­hattam, s tetszett a város is a sok parkjával, terével, a jó le­vegőt adó fasoraival, dús zöld lombozatával, krúdys hangu­latával, tetszett az itt élő em­berek egyszerűsége. Vissza az időben: 1986- ban felvették a Magyar Tu­dományos Akadémia által meghirdetett aspirantúrára, s a húgyhólyagdaganatok té­makörében írt kandidátusi disszertációját 1991-ben véd­te meg. 1994-ben elnyerte a Cleveland Clinic Foundation nemzetközi ösztöndíját, s két hónapot tölthetett az USA- ban.- Közleményeim jelentek meg itthon, Németországban és Nagy-Britanniában. Idővel felkérést kaptam „Az onko­lógia alapjai” című egyetemi tankönyvben a Vesedaga­natok fejezet szerkesz­tésére, megírására. Azt már a krónikás teszi hozzá, hogy dr. Kolozsy Zoltánt 2000-ben a Jósa András kórház uro- Dr. Kolozsy Zoltán lógiai osztálya vezető főorvo­sává nevezték ki, s a megyei közgyűlés „Al­kotói Díj”-jal jutalmazta, majd meg­bízták a me­gye urológus szakfőorvosi teendőinek ellátásával is. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Aztán jött a Jósa András kór­ház és a megye egészségügyi intézményeinek átszervezése, és dr. Kolozsy Zoltán egyéni vállalkozó lett. Nyíregyházán, Debrecenben, Miskolcon mű­ködtet rendelőt, és hetente egyszer a tokaji rendelőinté­zetben is fogad betegeket. Pesten élnek gyermekeik, a mérnökként dolgozó Balázs és a jogot végzett, bírónak készülő Andrea. A főorvos úr hobbija változatlanul az ol­vasás, s - ahogy ő nevezi - a „menőkézés”, azaz „a tiszai árterek, a zempléni lankák és Erdély, a tündérkert fájdal­mas, örök varázsa”. ANGYALSÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents