Kelet Magyarország, 2015. április (72. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-08 / 82. szám

2015. ÁPRILIS 8., SZERDA RÉCÉT A bevándorló szülők gyerekei közül sokan hazánkban születnek, és itt járnak óvodába, iskolába ILLUSZTRÁCIÓ: SIPEKI PÉTER A Nyíregyházán élő 1213 külföldi mintegy hat­van országból érkezett a szabolcsi megyeszék­helyre. NYÍREGYHÁZA. Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében tavaly január l-jén 3802 külföldi állampolgár élt. A külföldi­ek felét az ukrán, negyedét a román állampolgárok adták, jelentősebb részük orosz, szlovák, német vagy kínai ál­lampolgár. Közülük minden harmadik (1213 fő) Nyíregy­házán él, akik mintegy hatvan országból érkeztek. Legna­gyobb részük (39 százalék) uk­rán, 16 százalékuk román, 14 százalékuk kínai. Kíváncsiak voltunk, miért jöttek hozzánk, és hogy miért maradtak itt. Csak a szieszta hiányzik Először 1994-ben járt a me­gyeszékhelyen Paolo Liardo, aki a Szicília szigetén található Nicosiában (nem összetévesz­tendő Ciprus hasonló nevű városával) látta meg a nap­világot. Az olasz kisvárosból kétévesen Firenzébe került, ahonnan a szerelem hívószava szólította őt Magyarországra, pontosabban Nyíregyházára.- Tizenhat éven át ki- sebb-nagyobb megszakítá­sokkal tartózkodtam Magyar- országon, 2010 óta viszont már folyamatosan Nyíregy­házán élek, csak kétévente megyek haza a testvéremhez. Gyermekeim nincsenek, nem igazán hiányzik már nekem Olaszország - meséli a me­gyeszékhely belvárosában egy igazi olaszos hangulatú éttermet üzemeltető Paolo. Az itáliai férfi hozzáteszi: az őt Nyíregyházára csábító sze­relem már a múlté, de renge­teg barátra és ismerősre tett szert. Amikor megkérdeztük, hogyan tanult meg ilyen jól magyarul, azt válaszolja: „Az utcán”. - Van egy élettársam, aki besegít nekem az üzlet­ben - mondta Paolo, aki azt szereti Nyíregyházában, hogy nyugodt és kiszámítható, be- fogadóak az emberek, de sze­rinte jó lenne, ha még több turista látogatna ide.- Ja, egy dolog mégiscsak hiányzik Olaszországból. Az pedig a délutáni szieszta... - teszi hozzá Paolo Liardo. Erős kötelékek John Ware Angliában szüle­tett, egy - Londontól kétórá­nyira található - közép-angliai kisvárosban élte le élete nagy részét. A szigetországban is­merkedett meg feleségével, Kurunczi Mariannával, s ott született meg két leányuk is.- Ahogy a gyermekek növe­kedtek, mind gyakrabban fel­vetődött az oktatás és a zenei képzés kérdése. Marianna so­kat mesélt arról, hogy milyen jók az oktatási és a zenei kép­zések Magyarországon, s úgy döntöttünk, hogy a lányok jövője érdekében Nyíregyhá­zára költözünk. Ennek lassan már tíz éve - idézte fel a múltat John Ware arra a kérdésünkre, hogyan került hazánkba. Bár sok magyar szót ismer már, angolul mondta el gondolata­it, a tolmács szerepét Lara, az egyik leánya töltötte be.- Kezdetben még visz- sza-visszajártam dolgozni Angliába, de most már nyug­díjas vagyok, így minden idő­met a családomra fordítha­tom, no meg a magyar nyelv tanulására. Nem tagadom, szerintem igen nehéz nyelv. Rákérdeztünk arra is, mi­lyennek találja Nyíregyházát és a magyar embereket.- Nyíregyháza szép kis vá­ros, megvannak mindazok a lehetőségek, amelyek kelle­nek a pihenéshez, a művelő­déshez. Az emberek kedve­sek, barátságosak. Szeretek itt lenni. Az otthonomnak te­kintem Nyíregyházát, de nem feledhetem el Angliát sem, hiszen túl sok évig éltem ott. Hogy mit hoz a jövő, még nem tudom, az függ a leányaimtól is. A Kölcsey Ferenc Gimnázi­umban tanulnak, Anna har­madikos, Lara elsős. Van még egy erős kötelék, ami mind a négyünket Nyíregyházához köt: a feleségem a Cantemus kórusintézménynél dolgozik, s mind a négyen énekelünk a Cantemus valamelyik kóru­sában. KM Szeretek itt lenni, az ott­honomnak tekintem Nyíregyházát. JOHN WARE A megyében tavaly január l-jén 3802 külföldi élt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tavaly január l-jén 3802 külföldi állampolgár élt. Mintegy héttizedük a 20-59 évesek közé tartozik. _____________________________ A megyében élő külföldiek fele a bevándorlást és letelepe­dést jelölte meg a tartózkodás fő céljaként, további 17-17 százalékuk szándéka a családegyesítés vagy munkavégzés volt, és mindössze két százalékuk tartózkodott huzamo­sabb ideig a megyében tanulmányai miatt. ____________ 2014. január l-jén a megyében élő külföldiek felét az ukrán, negyedét a román állampolgárok adták, viszonylag jelen­tősebb részük orosz, szlovák, német vagy kínai állampolgár. Közülük minden harmadik (1213 fő) Nyíregyházán él, akik mintegy hatvan (!) országból érkeztek. Legnagyobb részük (39 százalék) ukrán, 16 százalékuk román, 14 százalékuk kínai. Említésre méltó az izraeliek, franciák, thaiföldiek, olaszok, németek, oroszok és szlovákok aránya is. Szabolcs-Szatmár-Bereg többi városában 1027 külföldi állampolgár él. Kisvárdán 168-an laknak, kétharmaduk ukrán, minden tizedik pedig orosz. ___________________ A megye községeiben 1562 külföldi él, közülük minden második az ukrán és román határ közelében. Az ukrán határ mentén, Záhonytól Garbókig az összes településen laknak külföldiek, döntően ukránok. ________ A romániai határszakasznál a Csengeri és a Fehérgyarmati járás határ menti települései tömörítik a külföldieket, akik legnagyobb része román. Ugyanakkor a Csengertől Penész­lekig húzódó határ menti sávban csupán Vállajon laknak viszonylag nagy számban román állampolgárok. Kelet kvíz Szemétynévi eredetű a falu neve, a források szerint a Vayak őse tele­píthette a 13. század elején. Melyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településünkről van szó? a) Paszab b) Ramocsaháza c) Napkor d) Laskod A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Az órák mestere Talán nincs is olyan óratulajdonos a megye- székhelyen, aki ne találko­zott volna már id. Álmos Lászlóval. Ez nem véletlen, hiszen több mint ötven éve dolgozik a szakmájában. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Megkérdeztük Ön hogyan birkózik meg a tavaszi megbetegedésekkel?- A családból hárman is be­tegeskedtünk, köztük én is, ami pár hétig tartott, de a vitaminok és a gyógyszerek segítségével sikerült kilábal­nunk belőle - adta tudtunk­ra az ibrányi Tarján Anikó.- Édesanyám és nagymamám is az influenzával küszködik jelenleg. Próbálunk a megbe­tegedés ellen védekezni, de elég nehéz, mivel ez a vírus most a levegőben van - fe­lelte a megyeszékhelyen élő Mészárosné Szilágyi Anett.- Sok gyümölcsöt és zöldsé­get fogyasztok, ezektől pedig megerősödik az immunrend­szerem, és így elkerülhetőek a betegségek - nyilatkozta Krajecz Zsolt. - Az osztályban sokan náthásak voltak, így én is elkaptam, azonban sok vitamint vittem be a szerve­zetembe, valamint az időhöz megfelelően öltözködtem, így viszonylag hamar meg­gyógyultam - árulta el az Ib- rányban élő Svantner Julianna. - A barátnőm is influenzás volt, de antibiotikumok nél­kül sikerült leküzdenie, mert úgy véljük, ezek még inkább legyengítik a szervezetet - vé­lekedett a nyíregyházi Bodó József. - Próbálom megelőzni a betegségeket azáltal, hogy odafigyelek a táplálkozásom­ra és az öltözködésemre, il­letve ha járvány van, akkor kerülöm a tömeget - tudtuk meg Papp Ágnestől. km-gd TARJÁN ANIKÓ: Gyógy- MÉS2ÁR0SNÉ SZÍ- KRAJECZ ZSOLT:Sok szerek segítségével LÁGYIANET Elég ne- gyümölcsöt és zöldsé­meggyógyultunk. héz védekezni ellene. get fogyasztok. SVANTNER JULIANNA: BODÓ JÓZSEF: An- PAPP ÁGNES: Pió­Tóbb vitamint viszek tibiotikumok nélkül bálom megelőzni a be a szervezetembe. birkóztunk meg. megbetegedést. Nézőpont Nyéki Zsolt Adjon, aki kapni is szeretne... Egyre távolabb kerülünk az évszázados hagyományoktól, fokozatosan veszítünk a családokat, közösségeket ösz- szetartó erőből, értékekből - s némi iróniával épp azok az ünnepek szembesítenek ezzel, amikor mégis összejön a család, a közösség. Húsvétra is hazaugrottak például a gyerekek, akiket a szerető szülők elhalmoztak minden földi jóval, hogy aztán az ünnepek múltával újra várják az alkalmat a viszontlátásra, ölelésre. Mind több családi fészekben, s mind hosszabb idő ez a várakozás, függően attól, hogy hol eresztett gyökeret az új, sikerorientált generáció: „csak” a fővárosban, vagy valame­lyik németországi kórházban, francia gyárban, hoíland nö­vényházban. Fájó veszteség, amely ott ül a maradók jövőért aggódó leikein, teljenek is bár­mennyire a globalizáció iránti megértéssel a dolgos hétköz­napok. Hiába is harcolnánk ellene, a világ országainak gazdaságát, kultúráját, társa­dalmát ma már széles csator­nák kötik össze, amelyeken könnyedén csúszkálhat ide- oda, aki arra vállalkozik. Az itthon kiképzett, ám máshol jobban megfizetett munkaerő motivációja erős, de nem csak nálunk: általános jelenség ez a jóléti nemzetektől elmaradó országokban. E tény fölött átlépve a húsvéti napokat sem hagyták ki a honi politika riválisai, hogy ellenfeleiket okolják az elvándorlásért, pillanatnyi érdekek mentén hallgatva ar­ról, hogy mindegy, ki kezeli a kasszát, ez az ország nem tud, s képtelen is lesz nyugat-európai bért adni, hiába várja joggal azt ápoló, orvos, mérnök, hentes, hegesztő. Az álságos bel- harc családokat is fertőz, s csak ott nem harapózik el a vita, ahol győz az egymás iránti szeretet, tisztelet, a józanság. Vannak viszont, akik minket választanak, s nem érdek­ből, vagy kényszerből: messzi tájakról érkeznek, s legye­nek bármennyire is idegenek, itt gyorsan új hazára lelnek, benne munkával, barátokkal. Meg is van a két kulcsszó: szorgalom és jóakarat. Egyszerű recept ez, az egész világon kapukat nyitó, ahogy mi is látjuk és elfogadjuk a másságot. Az égvilágon semmilyen feszültség nincs abban, ha a szü­lők mellett a gyerekek is őrzik identitásukat, kultúrájukat, de reggel felkelnek, iskolába mennek, tanulnak, elkészítik a leckét, megtanulnak magyarul, és olyan természetesség­gel simulnak a társadalomba, hogy azt észre sem veszi sen­ki. Aki közösséget épít, a saját pilléreit is bátran erősítheti, s nem lesz, nem lehet idegen. zsolt.nyeki@kelet.hu Hiába is harcolnánk ellene, a világ orszá­gainak gazdaságát, társadalmát ma már széles csatornák kötik össze. Betegségeket hoz a szeszélyes tavaszi szél A „téli” vírusok és bak­tériumok még okoznak tüdő- és mellhártya- gyulladást. nyíregyháza. A szeszélyes idő­járás miatt még nem mindig érzékelhetjük, a naptár szerint és a napfény mennyiségét te­kintve már beköszöntött a ta­vasz. Szervezetünk a hosszú téli időszak alatt kimerült, im­munhiányos állapotba került, hiszen nem tudtunk megfe­lelő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot bevinni. A tavaszhoz legtöbbször a fá­radtságot társítjuk „betegség­ként”, ám gyors körképünk­ből kiderült, nem vagyunk túl a téli kórokon sem.- A téli-tavaszi betegségek közül még mindig jelen van a bárányhimlő, és a Rota-ví- rus okozta járvány sem szűnt meg - mondta dr. Dicső Fe­renc, a Jósa András Oktató­kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosa. Gya­kori a felső légúti megbete­gedés a gyerekek körében, s megérkezett az allergia idő­szaka is, sok a pollenek okoz­ta kötőhártya-gyulladás, és már készülnek a súlyos tüne­tekkel - asztma - járó időszak­ra is. Szervezetünk télen kimerült, immunhiá- g > nyos állapot- ' . ^ ba került. DR. DICSŐ FERENC Ami pedig a gyermekek és a felnőttek körében is azonos: a meghűlés, a nátha kellemet­len tünetei minden korosz­tálynak okoznak nehézséget. A hőmérséklet-ingadozás miatt hajlamosak vagyunk „alulöltözni”, a nappalok ugyan melegek, viszont a reg­gelek és esték nyirkosak és hidegek. Ha nem öltözünk ré­tegesen, könnyebben megiz­zadunk, és megfázhatunk.- Sok a légúti panaszokkal érkező betegünk, a vírusok és baktériumok még okoznak tüdő- és mellhártyagyulla- dást, az allergiások tüneteit pedig fokozza a száraz, poros levegő - említette dr. Zilahi Zsolt háziorvos. A kardioló­gus kitért arra is, hogy ebben az átállásos időszakban gya­kori a vérnyomásingadozás, a szél és az évszakhoz képest hűvös idő miatt sokan pa­naszkodnak fejfájásra, mell­kasi fájdalomra is. km

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents