Kelet Magyarország, 2015. április (72. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-25 / 97. szám
2015. ÁPRILIS 25., SZOMBAT Hetente érkezik a segítség Kárpátaljára BEREGSZÁSZ. Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke (balra) és Osgyán Dániel, a szervezet ügyvezető igazgatója centrifugát visz egy romos társasházban Beregszászon. A segélyszervezet 2014 szeptemberében kezdődött programja keretében hetente alapvető élelmiszereket, egészségügyi felszereléseket és ruhákat szállítanak kárpát- Segítenek fotó: mti, czeglédi zsolt aljai rászorulóknak. mti Nem kételkedtünk - mondta az alaptörvényről Kövér László BUDAPEST, Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükségszerűség volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Parlamentben, a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián. Az Országgyűlés elnöke szerint pedig az elmúlt három és fél év tapasztalatai igazolják, hogy az új magyar alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését. Kövér László erről ugyanezen a konferencián beszélt. Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer minden szempontból bizonyította életképességét - jelentette ki a házelnök. Abban, hogy ez így lesz, nem kételkedtek, amikor elfogadták az alaptörvényt, az pedig, hogy valóban így is lett, világosan és egyértelműen cáfolt minden olyan hamis jogi köntösbe öltöztetett politikai kritikát, ami a jogállamiság és a demokrácia magyarországi lebontását vizionálta - fogalmazott. mti „Mint egy lukas sajt...” Orbán Viktor miniszterelnök a stúdióban fotó: mti, koszticsák szilárd Nemzeti konzultációt kezd a kormány a menekültkérdésről. BUDAPEST. - Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Maradhassanak otthon A kormányfő erről azután nyilatkozott, hogy a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón a résztvevők úgy döntöttek: az unió megháromszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban Európa határvédelméről szólva úgy fogalmazott: „nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-bejárkálnak a határainkon”. Ám nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek - hangsúlyozta. Orbán Viktor a rádióinterjúban megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el - az adottságaiknak megfelelően -, miként akarják megfékezni a menekülthullámokat. Nemzeti konzultáció A kormányfő szólt arról is, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultációt, amelynek kérdéseit már jóváhagyta. Megkérdezik majd egyebek mellett az emberektől: egyetértenek-e azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, hogy azonnal vissza kell őket toloncolni, és hogy amíg Magyarországon tartózkodnak, addig munkát kell végezniük az itteni létfenntartásuk költségeinek fedezésére - ismertette. Megjegyezte: ezek a felvetések ellentétesek az EU ma hatályos, szerinte buta szabályaival, mert azok „megbénítják” a tagállamokat. A miniszterelnök hozzátette, amíg a menekültek továbbmehetnek, addig nincs nagy baj Magyarországon, „de azt nem fogják megengedni a németek meg az osztrákok az idők végtelenségéig, hogy az EU területére illegálisanbelépő emberek szabadon menjenek az ő országaikba”. Olcsó demagógia lenne Az Együtt szerint közpénzpazarló, olcsó demagógia lenne nemzeti konzultációt tartani menekültügyben. Hajdú Nóra, az Együtt elnökségi tagja úgy értékeli: a Fidesz és a kormány úgy próbálja megállítani népszerűségvesztését, hogy „jobbikos nyelven beszél a választókhoz, ezzel azonban a nemzeti érdekkel ellentétesen cselekszik, mintha jobbikos volna”. Szükségtelennek tartják a tervezett menekültügyi nemzeti konzultációt a Liberálisok is, szerintük Orbán Viktor miniszterelnöknek ebben a kérdésben inkább európai kollégáival és a migrációhoz értő szervezetekkel kellene konzultálnia. mti Az LMP tévedésről beszél Devizaárfolyam (2015.04.24.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 300,85-1,01 USA dollár 276,36-5,04 Svájci frank 290,08-1,07 Angol font 418,52-3,64 Román lej 68,19-0,12 Ukrán hrivnya 12,26-0,19 Horvát kuna 39,54-0,28 Lengyel zloty 74,88-0,44 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Az ellenzék bírálja a kormányzat felsőoktatási elképzeléseit. BUDAPEST, A Demokratikus Koalíció állásfoglalást kér az Európai Bizottságtól, mert úgy látja, hogy a kormány felsőoktatás átalakítására vonatkozó elképzelései több ponton is szembemennek az Európai Uniót jellemző értékekkel - közölte Niedermüller Péter EP-képviselő pénteken az MTI-vel. Úgy értékelte, a felsőoktatás helyzete 2010- zel kezdődően drámaian romlott, a kormányzat megpróbálja a lehető legszigorúbb állami, kormányzati kontroll alá vonni a felsőoktatást. Az LMP szerint elkeserítő, és óriási tévedés, hogy a kormány a gazdaságnak kívánja alárendelni a társadalom és az emberek érdekeit, és ennek megfelelően átalakítani a felsőoktatást - mondta Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányfő a közelmúltban azt mondta, a felsőoktatás átalakításának legfontosabb célja a magyar gazdaság igényeinek kielégítése. Ikotity István szerint ez a fajta, a gazdaságot előtérbe helyező hozzáállás az éhbérért dolgozó végrehajtó embereknek, szalagmunkásoknak teremt munkalehetőséget. Megjegyezte: a felsőoktatás irányvonalát meghatározó testületben ott ül Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, miközben az MKIK-n kívül további 17 kamara is van, ezek képviselői azonban nem vehetnek részt a felsőoktatás átalakításának kidolgozásában. MTI Négy, egyenként is halálos szúrás Huszonkétezer forintért ölték meg a kaposvári trafik alkalmazottját. Kaposvár. A kaposvári trafikban történt gyilkosságról tartott tájékoztatót a rendőrség. A 20 éves sántosi férfi a bevétel átadása után egy késsel azért sebezte halálra a 20 éves nőt, hogy az ne tudja értesíteni a rendőrséget - mondta a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese. Szíjártó István közölte: a gyilkossággal gyanúsított, csütörtök délután elfogott férfi részletes beismerő vallomást tett. Azt mondta, azért rabolta ki a trafikot, mert el akart költözni otthonról, új életet akart kezdeni. A rendőrség a férfi ellen eljárást indított különösen kegyetlen módon, előre kitervelten és nyereség- vágyból elkövetett emberölés miatt, és kezdeményezték az előzetes letartóztatását. Szíjártó István elmondta: a bűncselekményről szerda este, pár perccel 19 óra után kaptak bejelentést, azt követően a rendőrök nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre. Az ott lévő mentők már hiába próbálták meg újraéleszteni a rablás Gyertyákkal emlékeztek a dohányboltban meggyilkolt fiatal nőre fotó: mti áldozatát, a fiatal lány olyan őt ért késszúrások közül négy súlyos sérüléseket szenvedett, önmagában is halálos volt - hogy a helyszínen meghalt. Az mondta az alezredes. MTI Vendégkommentár Kósáné dr. Oláh Julianna Messzire röpült... Móricz Zsigmond-Gyökössy Zsolt Pillangó című darabját a közelmúltban a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban nyugdíjasokkal láthattam, akiket többszörös szálon szólított meg a színpad. Sokak számára volt ez a mű a régi olvasmányélmény felelevenítése, mely az eredeti mű és a színpadi adaptáció összevetésére motiválta az olvasóból nézővé változott befogadókat, a múltismeretet pedig néprajzi színezetűvé varázsolta. Résztvevő-néző-nyugdíjasként engem is magával ragadott a be- és elfogadásnak ez a többlete. Az előadás hangulatában ott volt annak az ígérete is, hogy mi - nyugdíjas nézők -, szeretnénk a dráma által felidézett múltat személyes élménnyel megtöltve továbbadni a számítógépes unoka- és tanítványgenerációknak. Egyfajta ígéret él bennünk arra vonatkozóan, hogy mi is szeretnénk és tudjuk „a megőrizve megtartás dialektikájának szellemében” hagyományunkat ápolni. A mi olvasatunkban ez az előadás egy ilyen többletet is rejtett. Szeretem Móricz Zsigmon- dot. Az egyik legnagyobb olvasmányélményem a Pillangó című regénye. Szeretem tündéri idilljének lélektől lélekig ívelő üzenetét; megrázó élményként élem át újra meg újra szívbemarkoló drámaiságát. Jó újraolvasni és újralátni; jó újraértelmezni és felidézni azokat a mozzanatokat, amelyekre eddig nem figyeltem, s megkérdezni tanár szakos önmagámtól, hogy mi az, amit ma másként tanítanék az irodalomórákon, ha újra tanítanék. Biztosan másként gondolnám át az eredeti mű és az adaptáció viszonyát; és ma már nem hadakoznék a Guten- berg-galaxis alkonya ellen. A lázadó könyvszempontú szemléletemet felváltotta bennem az „is-is” megengedő elfogadása. Sőt, izgat is a más műfajba bújtatott eredeti mű hűségének és másságának a mibenléte. Az esetleges többlet titka. Móricz prózájában elementáris erővel ott van a drámaiság. Nyelvezete is színpadra termett. Szinte ellenállhatatlan kihívás egy drámaírónak az adott anyag átformázása. Figyelném és figyeltetném, hogyan élt a darab írója és rendezője a recepció esztétikájának a szabadságával. Mennyit őrzött meg az író egyéniségéből, mennyit adott önmagából. Jó, hogy Gyökössy Zsoltnak, a szövegkönyv írójának és Szabó K. István rendezőnek sikerült tiszta, szép párhuzammal őrizni a régit, és újítani ott, ahol az újításokat tálcán kínálták a lehetőségek. Ma már több háttérirodalmat olvastatnék a tanítványainkkal, mint régen. Életünk gazdag könyvtár- és internet-háttere ezt lehetővé teszi. Bűn nem élni vele. Azért, hogy valóban megérezzék tanítványaink/gyermekeink a keletkezési körülmények családi vonatkozásainak mélységét, ami ezer szálon jelen van. Jelen van például az apa cséplőgépe körüli tragikumban, a gyermek Móricznak a napszámos élettel való sorsközösségében, az író későbbi néprajzgyűjtéseiben, a szülőföld meghatározó hátterében, műveinek személyes ihletettségében. Fontosnak érzem, hogy ráérezzenek tanítványaink/gyermekeink arra, hogy Móricznál mennyire tapintható a sorok között a frissen megélt tragédiák izzása; hogy tudják azt, ő valóban csak arról tudott írni, „ami fáj, ami megsebzi az embert.” Talán ez által az élmény által a felnövekvő generációnak is még hitelesebb, őszintébb lenne a beszélt és az írott stílusa. Azt a Móriczot figyeltetném, aki vállalta, gyűjtötte, beépítette, mértékkel adaptálta szűkebb hazájának nyelvi nyersanyagát; azt, aki tudatosan keverte a köznyelvet és a tájnyelvet; azt, aki a göröngyös paraszti élőbeszédet átitatta az idill líraiságával és a dráma fájdalmával; azt, aki magához tudta hívni az olvasót egy nyelv alatti mélységbe; azt, aki rábírta az olvasót a szimbólumok megfejtésének játékára és felelősségére. A mű színpadi adaptációjának elemzésére vállalkozva adódik a kérdés: tud-e az irodalom módszertani kultúrája Móricz Pillangójának két változatához hasonlóan megújulni? Biztosan igen. Biztosan lesznek, akik feszegetik a mű nyitott pontjait, köztük a legizgalmasabbat: azt, hogy hogyan lehet a végkicsengés befejezett befejezetlenségét folytatni. Biztosan sok „társírónk” akadna. Lehet, hogy sokan a kés és pisztoly fenyegető szimbólumai nyomán, a reménytelenség képzelt útjára indulnának. De biztosan sokan lennének, akik a mesei Tündérország boldogságmadarát kergetnék. Kicsit lélekkutatás ez a fajta játék. Biztosan érdemes kipróbálni. Mint ahogy lélekkutatás és meditációs játék az is, ha a színházból kilépve megkérdezzük magunktól: „Te most milyen üzenetet vagy üzeneteket viszel haza magaddal? És mit adsz tovább másoknak? Bennem talán az a pozitív szemlélet erősödött fel, amit a darab kemény világa lefojtott és kizárt; nevezetesen a pozitív gyerek és szülő kapcsolat. Az, amiről Goethe így ír: „A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” Az én Pillangó-adaptációm messzire röpült. És a Tied? A szerzőnk nyugalmazott főiskolai tanár Szeretem tündéri idilljének lélektől lélekig ívelő üzenetét; megrázó élményként élem át újra meg újra szívbemarkoló drámaiságát.
