Kelet Magyarország, 2015. április (72. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-23 / 95. szám

2015. ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK Szabad volt az iskolaválasztás Érdeklődő figyelem - hittanórán a Huszár-telepi Iskola diákjai fotó: pusztai Sándor Az egyházmegye üd­vözli a jogerős döntést, az alapítvány az Euró­pai Bizottság elé viszi az ügyet. BUDAPEST, NYÍREGYHÁZA. A Kúria jogerős ítéletében el­utasította szerdán a kerese­tet, amely annak kimondá­sát kérte, hogy jogellenesen szegregálták a tanulókat a nyíregyházi Huszár-telep ál­talános iskolájában. Az indo­kolás szerint nem volt megál­lapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdemé­nyező civil szervezet pedig sem a görögkatolikus egyház működtetésében újranyitott iskola oktatási színvonalát, sem a pedagógiai programját nem kifogásolta. A szülőknek módjuk volt arra, hogy más iskolába járassák gyereküket, mivel az önkormányzat bér­lettámogatást adott a diákok­nak, miután megszüntette az iskola buszjáratát. A Kúria úgy vélte, nem sé­rült a szabad iskolaválasztás elve. A szülők annak tudatá­ban íratták gyerekeiket az in­tézménybe, hogy ott vallási nevelés folyik. Az egyház vál­lalta, hogy minden iskolásko­rú gyereket felvesznek az isko­lába, a halmozottan hátrányos helyzetűeket sem utasítják el.- Megnyugvással vettük tu­domásul a Kúria szerdai dön­tését, amely egyben igazolja Nem adjuk fel, az Európai Bizottságig visszük az ügyet! DARÓCZI GÁBOR azt is, hogy az önkormányzat lépései az ügyben mindvégig jogszerűek voltak - reagált a jogerős döntésre Rendes Sándor, a nyíregyházi önkor­mányzat sajtószóvivője. Kétszer lett jogellenes A Nyíregyházi Törvényszék tavaly februárban minősí­tette jogellenesnek a cigány gyerekek elkülönítését a nyíregyházi Huszár-telepi ál­talános iskolában az Esélyt a Szerettük volna megtudni, mit szól az ítélethez az iskolát működtető egyház, de lapzár­tánkig nem reagáltak megke­resésünkre.- Azt bánt, hogy folyamato­san azt kérték, hogy a bíróság állapítsa meg a szegregációt - mondta lapunknak tavaly novemberben, a Debreceni ítélőtábla döntése után Ko­Hátrányos Helyzetű Gyerme­keknek Alapítvány (CFCF) indította polgári peres eljá­rásban. Az intézményt mű­ködtető Hajdúdorogi Egy­házmegye már akkor jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen. Az elsőfokú ítélet az egy­házmegye működtette iskolát nem kötelezte bezárásra, de újabb elsős osztályok indí­tását nem engedélyezte. Az alapítvány az egyenlő bánás­mód követelményének meg­csis Fülöp püspök, aki mindig azt hangoztatta, hogy a szeg­regáció rossz, az integráció jó.- Az emberek jogellenes elkülönítése rossz, s az a bor­zasztó a perben, hogy csak ezt firtatják, és sütik ránk a bélyeget, noha soha nem szegregáltunk, és nem is fo­gunk. A szabad iskolaválasz­tás jogával élve a mi iskolánk­sértésére hivatkozva a koráb­bi fenntartó, a nyíregyházi önkormányzat és a Sója Mik- lós-iskolát jelenleg működtető egyházmegye között létrejött együttműködési megállapo­dás és támogatási szerződés érvénytelenségének megálla­pítása, valamint a roma gyere­kek elkülönített oktatásának megszűnése érdekében indí­tott pert. Álláspontjuk szerint a Huszár-telepen működő is­kolában a szegregált oktatás ba bárki beíratható, és innen bárki elvihető - mondta ak­kor a püspök, és hozzátette: keresik a módját, hogy a tör­vényekhez és jogszabályok­hoz jobban igazodva mégis folytathassák azt, amit négy évvel ezelőtt elkezdtek, mert ez jó a társadalomnak, jó a gyerekeknek, és számukra ez a legfontosabb. akadályozza az ott élők integ­rációját, az elkülönítetten ne­velt roma diákoknak esélyük sincs, hogy megkapaszkodja­nak a munkaerőpiacon. Tavaly novemberben a Debreceni ítélőtábla másod­fokú ítéletében is kimondta, hogy az iskola jogellenesen szegregál. A döntéssel az egy­ház és az önkormányzat nem értett egyet, ezért fordultak végül a Kúriához. Nem adják fel, mennek tovább Az ítélet kihirdetése után meg­döbbenésének és csalódott­ságának adott hangot Daróczi Gábor, a CFCF elnöke, mert szerinte a döntés nem illesz­kedik a Kúria gyakorlatába, annak ellenére, hogy az elkü­lönítést tiltó szabályok válto­zatlanok. Lapunknak elmond­ta: nem adják fel, az Európai Bizottságig viszik az ügyet.- Az uniós jog határozottan tütja a faji megkülönböztetést, ez a tilalom az egyházakra is vonatkozik, az államok pedig kötelesek ezek ellen jogorvos­latot biztosítani. Azt szeret­nék, ha kötelezettségszegési eljárás indulna Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt - mondta az elnök.- Mindent megteszünk, hogy a lehető legkevesebb gyermek válassza a szegregált oktatást. Támogatásunkról biztosítottuk a tankerületet, az integrált oktatás érdeké­ben segítséget nyújtunk, illet­ve közvetítünk olyan szakmai szervezetek és a Klik között, amelyek jó eredményeket tudnak felmutatni az együtt- nevelés módszertanában, hogy vonzóvá tegyük a belvá­rosi iskolákat a roma szülők számára is - fogalmazott Da­róczi Gábor. MTl/KM Ez jó a társadalomnak és a gyerekeknek Oktatokat ellenőrzött a régióban az adóhatóság „Számla nélkül 2500 forint egy óra, szám­lával több”-felelte az inkognitóban lévő revizornak az oktató. nyíregyháza. A vizsgadrukk érzését élhették át azok a gép­járművezetés-oktatók, akiket a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal az Észak-alföldi régióban ellenőrzött. A tanulókról pon­tos nyilvántartást vezetnek, ám a számla- és nyugtaadást többségük elmulasztja. Eszükbe sem jutott a számla- A szakoktatókra igen szigo­rú feltételek vonatkoznak, a NAV tapasztalatai szerint azonban gyakran kockáztat­nak, és hivatalos nyilvántar­tás, vezetési karton nélkül adnak gyakorlati órákat. Jó esetben legfeljebb egy határ­időnapló árulkodik a leadott órákról, és az adózatlanul szerzett jövedelmet ennek alapján lehet megbecsülni - mondta Magyar Norbert saj­tóreferens. Jó esetben egy határidő­napló árulkodik a leadott órákról. MAGYAR NORBERT Az Észak-alföldi régióban ellenőrzött autósiskolák, il­letve oktatóik legtöbbször interneten hirdetik szolgál­tatásaikat. Általában egy 50 perces óráért 3000 forint kö­rüli díjat kérnek. Alkalmanként két órát vezetnek a jelentkezők, az ellenőrzés alkalmával a revi­zorok is így szerezték tapasz­talataikat. Volt olyan oktató, aki a levezetett óra után azt mondta, „számla nélkül 2500 egy óra, számlával több”. Ám miután az „áltanuló” jelezte, hogy nem tudja elszámolni a díjat, az oktató fejében meg sem fordult a bizonylatolás - tette hozzá Magyar Norbert. Az oktatók gyakran kockáztatnak ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN-ARCHÍV Az oktatók többsége egyéb­ként eleve nem is gondolt arra, hogy a próbaórák után nyugtát vagy számlát adjon, jóllehet a beszedett tandíj ösz- szességében 25-30 ezer forint volt. A leggyakoribb észrevé­telük az volt: „álmukban sem gondolták volna”, hogy őket valaha a NAV ellenőrizheti.- Volt olyan bukott oktató, aki a kata-alanyiságát is elve­szítette a feltárt mulasztások miatt, és jelentős bírságot is kapott - mesélte a sajtórefe­rens. KM-PI Nézőpont Bednártt Mónika A valóság... Egy ismerősöm a családjukat ért tragédia után tett meg­jegyzésemre azt válaszolta: nincs igazság és igazságta­lanság, csak valóság van. Ez a mondat kattog a fejemben azóta, hogy a „szegregál a Huszár-telepi iskola vagy sem” vitája elkezdődött. És most sem tudom eldönteni igazságos vagy sem az ítélet, s akkor sem tudtam, amikor az első- és másodfokon a bíróság döntött. Mert valóság van, s annak is két oldala. Jártam a Sója-is- kolában, láttam a csillogó szemű gyerekeket, akik kiesve a pádból szerették volna bizonyítani az arra járó idegennek, milyen szépen tudnak olvasni, s többet várnak attól az élettől, amit a telep önmagában ígérni tud. Egy közösségnek a tagjai voltak, ahol az egymás iránti tisztelet és elfogadás nem abból a puszta tényből fa­kadt, hogy a kisebbség tagjai, hanem abból, hogy emberek: hittel és reménnyel. Jártam az elit belvárosi iskolában is, ahová az egykor bezárt „huszáros” tanulókat beiskolázták. Láttam a fel­sősök vergődését, meg nem értettségét, be nem fogadott­ságát. S láttam egy elsős kis­lányt, aki mindennél jobban szeretett volna tanulni, aki az olvasókönyvével szaladgált a társaihoz és nevelőihez, hogy segítsenek neki. Nem volt azonban márkás, illatos öblítővel mosott ruhája, sem divatos játékai... Vajon ez az elsős kislány boldog lett volna ott, a Hu­szár-telepen? Azt gondolom, igen. Vajon a felsősök, ha az első naptól a városi suliban szocializálódnak, be tudtak volna illeszkedni abba a környezetbe? Talán, mert ehhez kell a be- és elfogadás képessége, amit a gyerekek­nek tanulni kell, a tanárok­nak pedig tanítani. A valóság ebben az esetben talán az, hogy nincs jó döntés. így jó ítélet sem születhet. ________ monika.bednarik@kelet.hu Kelet kvíz Ezen a településen született Balká- nyi Szabó Lajos nótaköltő. a) Nyírbátor b) Nyírmihátydi c) Balkány d) Nyírbéltek A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. * Hangsúly a megelőzésen A Kazinczy Ferenc Általános Iskolában - a Talentum alapít­vány és a Segítő kéz 2003 egyesület közreműködésével - az új típusú dizájnerdrogokról tartottak interaktív előadást szerdán a 7-8. évfolyamos diákoknak. fotó: sipeki Péter Megkérdeztük Ön mit tesz a Föld megóvásáért?- Az újrahasznosítás híve va­gyok, ezért az üvegeket sze­retem felhasználni vázának, illetve ajándéktárgyakat ké­szítek belőlük. Egy faültető önkéntes akcióban is szívesen részt vennék - válaszolta kér­désünkre a nyíregyházi Offen- bacher Paulina. - Előnyben részesítjük a többször hasz­nálatos és energiatakarékos eszközöket, valamint nem mosogatunk folyó vízzel, ez­zel is spórolunk az ivóvízzel- nyilatkozta Paulina párja, Danku Balázs. - A környeze­temet mindig tisztán tartom, a szemetelőkre is rászólok. A kertben pedig nem égetek olyat, ami káros a környezet­re - árulta el Nagy Miklósné.- Környezettudatosán élek, például az ügyeimet is elekt­ronikusan intézem, így nem nyomtatnak feleslegesen pa­pírra, és szelektíven gyűjtöm a hulladékot - tudtuk meg a debreceni Csolity Vilmostól.- Rendszeresen gyalog, ke­rékpárral, vagy busszal köz­lekedem, nem vagyok híve az autózásnak. Az árammal is spórolok - árulta el a tiszavidi Szalma Noémi. - Nagyon szere­tek görkorcsolyázni, gyakran azzal járok. Nem szemetelek, de néha előfordul, hogy nincs szemétgyűjtő a közelben, olyankor elteszem a táskám­ba, és otthon dobom ki a hul­ladékot - mondta el a tiszaúj- városi Petra Zsanett. km-kzs OFFENBACHER PAULI- DANKU BALÁZS: NAGY MIKLÓSNÉ: A NA: Az újrahasznosítás Takarékoskodunk az környezetemet mindig híve vagyok. ivóvízzel. tisztán tartom. CSOLITY VILMOS: SZALMA NOÉMI: PETRA ZSANETT: Ha Elektronikusan inté­zem az ügyeimet. Rendszeresen gyalog közlekedem. szükséges, a szemetet otthon dobom ki.

Next

/
Thumbnails
Contents