Kelet Magyarország, 2015. április (72. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-02 / 78. szám

2015. ÁPRILIS 2., CSÜTÖRTÖK KELET Interjú: Christopher Mattheisennel, a Magyar Telekom vezérigazgatójával Digitális száguldás a szupersztrádán FOTÓ: MAGYAR TELEKOM A digitális infrastruk­túra és szolgáltatás fejlesztése magával hozza az innovációt is. nyíregyháza. Az egész város soha nem látott sebességgel száguldhat az információs szupersztrádán, miután a Di­gitális Magyarország fejlesz­tési program első állomása Nyíregyháza. Miért éppen Nyíregyháza a sok­sok jelentkező közül? CHRISTOPHER MATTHEISEN: Mindenképpen egy megye- székhelyen szerettük volna elindítani a programot, ahol intenzív a fejlődés, de amely­nek új lendületet adhat egy ilyen nagyszabású beruhá­zás. Nyíregyházán a helyi vállalkozások mellett jelen vannak nemzetközi cégek is, és rendelkezik az egészség- ügyi és oktatási intézmények teljes vertikumával is. Fontos az is, hogy nagyon jó a kap­csolatunk a helyi önkormány­zattal, közös a célunk, így az ő támogatásuk - például az engedélyezési eljárások gyor­sítása vagy szolgáltatások elindítása terén - nagyban segíti a gyorsabb, gördüléke­nyebb megvalósítást. Ez elen­gedhetetlen, hiszen a 2015 vé­géig a városban megvalósuló teljes szélessávú lefedettség nemcsak pénzügyi, hanem logisztikai szempontból is ambiciózus terv. Volt-e valamilyen előfeltétel hálózati lefedettségben, info­kommunikációs alapokban? CHRISTOPHER MATTHEISEN: Különösebben kritériumok nem voltak, hiszen pont azt szeretnénk látni, hogy egy ilyen projekt tisztán, kvázi nulláról indítva hogy halad. Megnézzük, hogy egy év alatt hova jutunk el, az összegyűjtött tapasztalatok pedig a soron következő városokban hasznosíthatóak lesznek. Összetett folyamat ez, mi is sokat tanulunk a kö­zös munkából, Nyíregyháza ilyen értelemben is mintavá­ros lesz számunkra. Hogy fog ez elindulni, mit lát, érzékel első körben a városla­kó? CHRISTOPHER MATTHEISEN: Egyrészt találkoznak majd a szokványos hálózatépítési munkálatokkal, és lehet, hogy ez olykor zajjal, kelle­metlenséggel is jár majd, de meg fogja érni. Egy másik látványos kezdeményezé­sünk, ami már zajlik, de az év során intenzíven folyta­tódni fog, az az oktatás lesz. Nagyon fontosnak találjuk, hogy minden korosztály kiismerje magát ebben az új digitális világban, tudatosan és biztonságosan használja az eszközeit, ezért előadá­sokat tartunk. Emellett az infrastruktúra kiépítésével párhuzamosan megjelenhet­nek a digitális és e-közigazga- tási szolgáltatások, amelyek nemcsak az egyes emberek, de az üzletek, vállalkozások, intézmények mindennapjait is megkönnyítik majd. Azt feltérképezték-e, milyen a fogadókészség az üzleti és a lakossági szférából? CHRISTOPHER MATTHEISEN: Ez a program egy tipikus „mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás” típusú patthelyzetet old meg. Nem aktivizálódik Christopher Mattheisen a lakosság, ha úgy látja, hogy az üzleti és a közszféra nem épít ki digitális rendszerre alapozott szolgáltatásokat; míg az üzleti, vállalkozói és a közigazgatási szektor azért visszafogott, mert nem látja erre a lakosság igényét. Ez minden szereplőben a „nem érdemes” érzést, hozzáállást alakítja ki, de erről a holt­pontról látványosan el lehet majd mozdulni e program­nak köszönhetően. Mi re­méljük, hogy mindenki látja majd a haladást, a fejlődést. Ha az üzletek és az állam­polgárok sokkal több ügyet el tudnak intézni online, az kellő vonzerő. Ha egy egész város ennyire digitalizálva lesz, arra mindenki felfigyel, hiszen valami új történik Nyíregyházán, valami olyan, amihez érdemes csatlakozni. Milyen költségekkel párosul mindez? CHRISTOPHER MATTHEISEN: A hálózati fejlesztést a Magyar Telekom teljes mértékben saját fejlesztési büdzséjéből finanszírozza, a beruházás mintegy 500 millió forintos költséggel jár. Külön hangsúlyozta, hogy az önök számára a hálózat, a végpontok kiépítésével nem ér véget a munka. CHRISTOPHER MATTHEISEN: A program azért egyedülálló, mert a digitális infrastruktúra, az arra épülő szolgáltatások és a használatukhoz szükséges kompetenciák fejlesztése itt először valósul meg egyszer­re. Tehát az infrastruktúra csak az egyik alapvető feltétel megteremtését jelenti, erre építeni kell, elsősorban digi­tális városi szolgáltatásokra, elektronikus ügyintézésre, e-közigazgatási szolgáltatá­sokra lehet itt gondolni. Ehhez fel kell készíteni a lakos­ságot, képzéssel, oktatással. CHRISTOPHER MATTHEISEN: Fontos, hogy a használat­hoz szükséges tudással, képességekkel felvértezzük az embereket. A Telekom az Okosdigitális programja keretében, vállalati önkén­tesek bevonásával tart ilyen oktatásokat. A diákok és az idősek egyaránt fókuszban vannak, minden korosztályt megszólítunk. Ha mindhá­rom pillér, az infrastruktúra, a szolgáltatások és alkalma­zói tudás egyszerre fejlődik, akkor nem csak a hozzáférés lehetőségét teremtjük meg, hanem a tényleges haszná­lathoz is közelebb kerülünk. Nekünk pedig ez a határozott célunk: egy digitális Nyír­egyháza, első lépésként a digitális Magyarországhoz vezető úton. Sokszor elhangzik: Magyaror­szág nyers- és ásványi anyagok­ban szegény ország, ezért az innovációra építkezhet. Illeszt­hető ehhez ez a program? CHRISTOPHER MATTHEISEN: Feltétlenül! Ha egy ilyen digitális környezetet tudunk teremteni, az magával hoz innovációt is. Nem véletlen, hogy olyan sok startup cég működik San Franciscóban, mert ezt megelőzően remek digitális infrastruktúrát épí­tett ki a város, hozzáférések­kel, szolgáltatásokkal. Ilyen helyeken a vállalkozói kedv és az élet is felpezsdül. Hogyan tovább Nyíregyháza után? CHRISTOPHER MATTHEISEN: Ahogy elhangzott, alapvető a digitális infrastruktúra fej­lesztése. Ezért a Telekom az idén országosan is intenzíven fejleszti vezetékes hálózatát, ennek köszönhetően ország­szerte közel félmillió háztar­tás számára válik elérhetővé a nagy sebességű szélessávú internet. A fejlesztésekkel párhuzamosan igyekszünk az oktatási programunkkal is minél több településre eljutni. nyékízsolt zsolt.nyeki@kelet.hu % Ajándékokkal érkezett Nem érkezett üres kézzel a Családok Átmeneti Otthonában élőkhöz dr. Kovács Ferenc; Nyíregyháza polgármestere két csomagban vitt ajándékot a kicsiknek. fotó: pusztai Sándor A lány megütötte az ápolónőt Megbánta a tettét, és ápolási képzésre is jár. NYÍREGYHÁZA. Egy 17 éves vidé­ki lány tavaly augusztusban, miután vitatkozott az édes­anyjával, egy szórakozóhelyre ment, ahol több deciliter pá­linkát ivott. A presszó előtt el­esett, ezért a mentő kórházba szállította. A lány agresszíven viselkedett, az orvost combon rúgta, az ápolónőt arcon ütöt­te. Végül a kórházi személyzet lefogta, gyógyszert adtak neki, mire megnyugodott. A rend­őrség 2 rendbeli közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette, és 1 rendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt hall­gatta ki gyanúsítottként. A büntetlen előéletű, a bűn- cselekmény elkövetését beis­merő, megbánó magatartást tanúsító lánnyal szemben a Nyíregyházi Járási Ügyészség fiatalkorúak ügyésze a váde­melést két évi időtartamra elhalasztotta - ezen időszak alatt pártfogó felügyelet alatt áll, és ha a két év eredménye­sen eltelik, az eljárást meg­szüntetik. A gyanúsítottnak a sértettektől bocsánatot kell kérnie, és részt kell vennie az időközben elkezdett ápolási tanfolyami képzésen. A váde­melés elhalasztása azt is jelen­ti, hogy ha annak időtartama alatt újabb bűncselekmény miatt vádat emelnek ellene, vagy az ügyész által előírt sza­bályokat nem teljesíti, ezen bűncselekmények miatt is vádat emelnek ellene - tájé­koztatta lapunkat dr. Szilágyi László sajtószóvivő. km Sajnálkozás helyett segítségre vágynak baktalórántháza. Sérült em­bereket hozott közelebb az épekhez a Revita Alapítvány „Befogadó település” című programja a Baktalórántházai kistérségben. A rendezvényso­rozat Baktalórántháza, Apagy, Rohod, Nyirmada, Ófehétó-Li- gettanya, Laskod, Nyírtass, Le­velek, Pusztadobos, Nyírjákó iskoláiban, művelődési házai­ban, illetve város- és falunap­jain valósult meg tavaly április l. és 2015. március 31. között. A társadalom nagy része nem jut hozzá a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos hiteles információkhoz, ugyanakkor számos olyan élethelyzet adó­dik (az iskolában, a munkahe­lyen, a helyi közösségekben), ahol szükség lenne ezekre. A Revita Alapítvány a NEA támogatásával megvalósult programja során azt szerették volna elérni, hogy a társada­lom nyitottabbá váljon a fo­gyatékkal élő emberek iránt, ne féljenek segíteni nekik, vagy a szomszédjukban lakni. Már gyermekkorban fontos az elfogadó szemlélet kialakítá­sa, ezért a projekt többségé­ben az általános iskolák felső tagozatos diákjait szólította meg. Könnyen értelmezhető, gyakorlatias, a hétköznapok során jól alkalmazható isme­reteket adtak át az interaktív, élményalapú programok során a résztvevőknek, ennek ered­ményeként kiderült számukra, hogy a sérült emberek sajnálat helyett értelmes segítségre várnak, hogy tanulhassanak, dolgozhassanak, gyermekeket nevelhessenek, és hasznosan élhessék le az életüket. km Színháztörténeti falat avatnak Mátészalka. A Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ és Színházban április 13-án, hétfőn 18 órától ünnepélyes keretek között avatják fel a színháztörténeti emlékfalat, majd a Dienes Galériában megnyitják Komiszár János, Holló László-díjas festőmű­vész és Vitéz Ferenc, Holló László-díjas költő Színekre szavak című kiállítását. KM PÁRTHÍREK: O MEGYÉNKBŐL MSZP.Halmi József, az MSZP megyei alelnöke szerdai sajtótájékoztatójának témája az egészségügy átalakítása volt. „Korábban azt nyilatkozták a szava- hihetetlen fideszesek a nyilvánosság előtt, hogy április elsejéig konszolidálják a kórházak adósságállományát. Nos, ez alighanem április elsejei ugratás, mert ennek se híre, se hamva. Ráadásul 60 milliárdosra becsülik a mínuszt, ám ez valójában 100 milliárdnál is több. Bizonytalanságban vannak a dolgozók és a betegek. Dr. Adorján Gusztáv személyében egyértelművé vált: a nyíregyházi kórház új főigazgatója bevitte a politikát az egészségügybe. Április elseje az egészségügyi káosz fenntartásának a napja. Kérdezem a megyei országgyűlési képviselőinktől: milyen lobbitevékenységet folytattak azért, hogy emelkedjen az ellátás színvonala, és egyáltalán mit tesznek az emberekért? Ők a diktatúrát és a pártérdekeket képviselik" - mondta. <@> Bőséges választék Nem lehet okuk panasz­ra a kisvárdai Várday István Városi Könyvtár olvasóinak, akik helyben több mint 90 ezer kötet­ből válogathatnak. FOTÓ: SiPEKI PÉTER '-í­# Tavaszi zsongás A változékony idő sem zavarta a nyírpazonyi gyerekeket az önfeledt mászókázásban. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR A Kelettel nyertek A „Nyerjen szendvicssütőt a Kelet­tel” elnevezésű játékunk szeren­csés nyertesei: Oláh Szilvia, Paszab, Hksz: 315596, Ifj. Jakab Mihályné, Ófehértó, Hksz: 2355230, Gál Miklósné, Vaja, Hksz: 2361591, Falcsik István, Újfehértó, Hksz: 2112336, Dely Péter, Tiszalök, Hksz: 2228058, Fodorné Poór Mari­anna, Záhony, Hksz: 239764, Bácskái István, Beszterec, Hksz: 2375799, Székely Lászlóné, Szabolcsbáka, Hksz: 65470, Szabó Béla, Nyírparasz- nya, Hksz: 2322169, Pető Dánlelné. Pátroha, Hksz: 2287606 A nyereményeket április 3-ától június l-jéig vehetik át olvasóink a Kelet-Ma- gyarország ügyfélszolgálatán (Nyír­egyháza, Dózsa Gy. u. 4-6., I. emelet) munkanapokon 8-16 óra között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents