Kelet Magyarország, 2015. április (72. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-16 / 89. szám
2015. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK KELET ■ Keresztény Ifjúsági Találkozó a Kossuth-gimnáziumban Közel háromszáz evangélikus, katolikus és református iskolában tanuló diák találkozott szerdán a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban, ahol a közös áhítat után tantárgyi versenyeken mérhették össze tudásukat. fotó: sipeki Péter Védelem a frekventált területeken nyíregyháza. A hét második felében, április 16-18. között permetezik a megyeszékhely turisztikai, sport- és kulturális szempontból kiemelt területeit, így a Bujtosi városligetet, Örökösföldet, a Ro- binson-domb környékét, az erdei sétálóutakat, Sóstófürdő füves, ligetes területeit és a tópartokat. A növényvédelem mellett a kombinált vegyszeres védekezés riasztja és gyéríti a szúró-csípő rovarokat, az ízeltlábú kártevőket. A permetezéseket a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő (NyírVV) Nonprofit Kft. megbízásából a Tréner Kft. végzi az éjszakai órákban, így a munkálatok nem zavarják a kirándulókat és sportolókat, ugyanakkor a méhekre sem veszélyesek. Az alkalmazott növényvédő szerek emberekre és melegvérű állatokra nem ártalmasak - tájékoztatta lapunkat Szabó Edina, a NyírVV sajtó- referense. KM Függőben a Huszár-telepi Sója sorsa A Kúria elhalasztotta a döntést, amit mind a két fél másképpen értékel. nyíregyháza. A több éve húzódó ügyről lapunk folyamatosan beszámolt: az iskolát 2011-ben indította újra, immár felekezeti iskolaként a görögkatolikus egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéje annak ellenére, hogy az intézményt a jogellenes elkülönítés és a szegregált oktatás miatt zárta be az önkormányzat 2007- ben, a CFCF (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány) nyomására. Az alapítvány három éve újra perbe fogta az iskola- fenntartót, ezúttal a Hajdúdorogi Egyházmegyét, illetve az önkormányzatot, majd annak jogutódját, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is. Mind az első-, mind a másodfokon eljáró bíróságok azt állapították meg, hogy az iskolában jogellenesen, etnikai alapon különítik el a cigány gyermekeket, és kimondták: a szegregált oktatáshoz az önkormányzat is hozzájárult, mégpedig azzal, hogy az iskolaépületet ingyenesen az egyház használatába adta, a telepi gyerekek integrációját biztosító iskolabuszt pedig megszüntette. A Debreceni ítélőtábla tavaly novemberi, jogerős ítélete kimondta: az iskola új első osztályt már nem indíthat. A döntéssel szemben az önkormányzat és az egyház a Kúriához fordult. A tegnapra tervezett ítélethirdetés időzítése nem volt véletlen, hiszen ma, azaz április 16-án kezdődik az elsősök beiratkozása az állami iskolákba. Mit jelent a halasztás? Szerdán azonban nem született határozat a Sója Mik- lós-iskola ügyében: a Kúria az alaposabb megfontolás érdekében egy héttel elhalasztotta a döntést. Lapunknak az alapítvány ügyvédje, dr. Kegye Adél elmondta: a jogerős ítéletnek megfelelően a gyerekek nem iratkozhatnak be az iskolába. Az egyház szerint viszont ennek nincs akadálya.- A Hajdúdorogi Egyházmegye mindent megtesz annak érdekében, hogy a Huszár-telepen élő gyermekek minőségi oktatása tovább folytatódjék - áll a lapunkhoz eljuttatott közleményükben. Kérdésünkre, hogy április 16- ától van-e lehetőség a beiratkozásra, azt a választ kaptuk az egyházmegye képviselőjétől, hogy azok a szülők, akik igénylik a görögkatolikus felekezeti oktatást, beírathatják a gyermeküket a Huszár-telepi iskolába. Furcsa helyzet állhat elő Szerettük volna megtudni, kinek van igaza. Felhívtuk a Kúria sajtóosztályát, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a bíró kizárólag az érintetteknek adhat felvilágosítást, és mivel folyamatban lévő ügyről van szó, a sajtónak nem nyilatkozhatnak. Kíváncsiak voltunk a nyíregyházi önkormányzat véleményére is, de nem kívántak nyilatkozni. így továbbra is nyitott volt a kérdés: ma reggeltől beírathatják-e a gyereküket a szülők Sója Miklós-iskolába, vagy sem? A Nyíregyházi Törvényszék egyik bírája viszont közelebb vitt bennünket a megoldáshoz.- Amíg a Kúria nem bírálja el a felülvizsgálati kérelmet, addig a Debreceni ítélőtábla jogerős ítélete a mérvadó, ami szerint új első osztály nem indítható - a beiratkozást viszont nem tiltották meg. Ám azzal a szülőknek számolniuk kell, hogy a Kúria jövő heti döntése után előállhat az a furcsa helyzet, hogy bár beíratták a gyereküket a Huszár-telepi iskolába, szeptemberben mégsem indulhat ott el az első osztály. km A Huszár-telepi iskola története A nyíregyházi önkormányzat 2007-ben a szegregáció megszüntetése érdekében bezárta a H^ár-teJepüsJ<oJát.________________ Äz önkormányzat 2011 májusában együttműködési megállapo- dást között a görögkatolikus egyházzal az iskola újranyitásáról. Pár nappal később a Roma Oktatási Alap súlyos aggályait fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, mert szerintük az iskola az egyébként is szegregált telepen elkülöníti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Az önkormányzat szerint a szabad iskolaválasztás joga megmaradt, az egyház pedig visszautasította a szegregáció vádját. _______________________________________________ 2011 szeptemberében 14 elsőssel elkezdődött a tanév az újraindított iskolában.____________________________________________ Az Ésélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány jogellenes elkülönítés miatt ismételten perbe fogta az iskolafenntartót, az egyházat, az önkormányzatot, majd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot. A 2013 áprilisi tárgyaláson a felek megegyeztek a per legfeljebb 6 hónapra szóló felfüggesztésében. ___________________________ 2014. február 28-án a Nyíregyházi Törvényszék elsőfokú ítéletében kimondta: az önkormányzat azzal, hogy az iskola épületét ingyen a görögkatolikus egyháznak adta, pénzügyi támogatást is nyújtott, s egyidejűleg megszüntette a telepi gyerekeket utaztató iskolabuszt, a cigány tanulókat jogellenesen elkülönítette. A törvényszék szegregációért marasztalta el a Hajdúdorogi Egyházmegyét, amiért az a nyíregyházi iskolák között különítette el a telepi iskolájában a cigány gyermekeket. A bíróság a jogsértés abbahagyására kötelezte az alpereseket, amely az ítélet szerint azt jelenti, hogy az egyházi iskolában nem Indítható újabb első osztály. Ä Debreceni ítélőtábla a november 6-ai döntésével az elsőfokú ítéletet jogerősen helyben hagyta. ___________________________ Az egyház és az önkormányzat a Kúriához fordult, a testület 2015. április 15-én egy héttel elhalasztotta az ítélethozatalt. Nézőpont Palicz István Nem a szín, a szív fontos- Van ismerősöd valamelyik nyíregyházi, belvárosi általános iskolában? Szeptemberben kezdi a sulit a gyerek, és nem akarom a falu iskolájába íratni, mert tele van cigányokkal - keresett meg nemrégiben az egyik „távoli” rokonom. - Ez miért probléma? Büdösek, koszosak talán? - kérdeztem vissza rögtön, mire elmondta: alapvetően nem a gyerekek bőrszínével, hanem a viselkedésével, antiszociális magatartásával van baja, akárcsak a többi szülőnek, és nem mellékesen a sokat tapasztalt, idegösszeomlás szélén álló pedagógusoknak. A szóban forgó kis iskolában ugyanis általános jelenség a lopás, feleselés, zaklatás és verekedés. Az a szülő tehát, aki a legjobbat akarja a csemetéjének (tehát nem csak azért járatja suliba, mert kötelező, naponta háromszor ingyen kaját adnak, fűtenek és felügyelnek a kölyökre), az messziről elkerüli az ilyen „gyermekmegőrzőt”. Nem csak hiszem, hanem tapasztalatból tudom, hogy a görögkatolikus egyház fenntartásában működő, telepi Sója-iskolában - ami az utóbbi években oktalan támadások kereszttüzébe, s így a figyelem középpontjába került - nem ilyen állapotok uralkodnak. A (többségében egyébként roma) gyerekek persze ott sem szentek, de a jó nevelésnek és a kiemelt figyelemnek s fegyelemnek hála nem rosszabbak az átlagnál. Egy ilyen suliba, melynek fennmaradásáért (a felperes jogvédőt leszámítva) mindenki egy emberként imádkozik, magam is szívesen beíratnám az óvodából ballagó gyermekem - már ha lenne, és közelebb állnának hozzám az egyházi tanítások -, hiszen nem az minősít egy iskolát, hogy milyen színűek, hanem, hogy milyen szívűek a diákjai. istvan.palicz@kelet.hu Kelet kvíz A település dűlőnevei közül az 1900-as évek elején még ismertek voltak a következők: Pokol dűlő, Lógató, Földvár, Franciahegy. a) Nyírpilis b) Mátyus c) Ilk d) Balsa A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. B Szépkorúak akadémiája A Váci Mihály Kulturális Központban egészségtudatossággal kapcsolatos előadást hallhattak szerdán a Kelet-Magyarországi Szépkorúak Akadémiájának első tavaszi rendezvényére etlátogatók. fotó: pusztai Sándor Megkérdeztük: Ön milyen szempontok alapján választja ki gyermekének az általános iskolát?- Az elsődleges szempont az volt, hogy minél közelebb legyen a lakásunkhoz, továbbá az iskola jó híre is lényeges- válaszolta kérdésünkre a nyíregyházi Losonczki Ferenc- né. - Olyan iskolát szeretnék a kis Lacikának, ami sok lehetőséget nyújt a világ megismerésére, valamint fontos, hogy hasonló képességűekkel tanulhasson - fogalmazott Nyüsti-Fóri Szilvia. - Mindenképp egy magas színvonalút fogunk választani, de az is befolyásolja majd a döntésünket, hogy mi érdekli majd a későbbiekben - felelte a megyeszékhelyen élő Kupásné Váradi Anett. - Fontos, hogy a tanítás mellett kapjon a fiam egy plusz lelkiséget, amit véleményem szerint az egyházi iskolákban kaphat meg - vélekedett a mindszenti Pálinkó György Vince. - A gyerekek már idősebbek, de régen a pedagógus személyén volt a hangsúly, ha nem illett össze a gyermekem személyiségével a pedagógusé, nem voltam rest átíratni máshová - árulta el lapunknak Sávolyi Judit. - Sokat számít majd az, hogy a lakóhely és a munkahely között legyen az intézmény, valamint az is, hogy Marci milyen beállítottságú lesz, ezektől függően keresünk majd neki iskolát - mondta a nyíregyházi Pál-Kövesdi Zsuzsa. KM-KZS PÁLINKÓ GYÖRGY VINCE: Lelkiséget is kapnia kell a fiamnak. SÁVOLYI JUDIT: Régen a pedagógus személyén volt a hangsúly. PÁL-KÖVESDI ZSUZSA: Marci beállítottsága is döntő lesz. LOSONCZKI FERENC- NE: Lényeges, hogy minél közelebb legyen. NYÜSTI-FÓRI SZILVIA: Sok lehetősége legyen a világ megismerésére. KUPÁSNÉ VÁRADI ANETT: Magas színvonalú legyen az iskola.
