Kelet Magyarország, 2015. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-24 / 70. szám
2015. MÁRCIUS^KEDD KELET Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Komárom-Esztergóm O Heves Somogy ■ Kártalanítandó ügyfelek száma Baranya Nézőpont Györke László a) Tiszatelek c) Jármi b) Jánkmajtis d) Nyírtelek A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Kormányzati ígéretet kaptak Az élet bölcsője Gyakran szokták a vizet az élet bölcsőjének nevezni. De másként is fogalmazhatnánk: víz nélkül nincs élet. Egyre többször halljuk: a vízért háborúk dúlnak majd (ha még eddig nem dúltak volna), meg azt, hogy a víz ára előbb- utóbb az olajéval fog vetekedni, legalábbis a földkerekség bizonyos vidékein. Mi viszonylag jól állunk, legalábbis ami a vízkészleteinket illeti. Néha túlságon is jól, amikor szabadulni kellene tőle. A Felső-Tisza mentén az utóbbi két évtizedben alig múlt el év, hogy ne kellett volna védekezni. Kivétel az utóbbi két esztendő. Jelenleg nem arról beszélünk megyénkben, hogy mekkora területeket önt el a belvíz, hanem azért aggódunk, hogy - amint azt Bodnár Gáspár vízügyi igazgatótól hallottuk az víz napja alkalmából megtartott ünnepi előadóülésen - tározóinkból 14 millió köbméter víz hiányzik. Nem véletlen hát, hogy igen komoly összegeket áldoznak az utóbbi években arra, hogy a vízfölösleg egy részét - ami áradások alkalmával keletkezik folyóinkon - itt tartsuk. Tehát nemcsak az árvízi biztonságot szolgálják a már megépült és még megépülő árapasztó tározók, hanem a vízpótlást is biztosítják majd olyan aszályos időszakban, mint a mostani. Akiket érdekel és érint, azok tudják, hogy még az idén elkészül a Beregi-tározó, mely a Tiszát csapolja meg, a Szamos-Kraszna-közit pedig már tavaly átadták. De ezzel még nincs vége, hiszen következik majd a Túr mentén mintegy 20 milliárdos beruházással épülő vésztározó, hogy a szatmáriak is nyugod- tabban alhassanak. laszlo.gyorke@kelet.hu Kelet kvíz A települést a XIV. század elején Járomtelke néven említik. Nevét a szláv szóból eredeztetik. A kártalanítás nem érinti az önkormányzatokat - ők máshonnan várják a segítséget. NYÍREGYHÁZA, VAJA. A DRB Bankcsoport felszámolásával összefüggésben az Országos betétbiztosítási Alap (ÓBA) 73 ezret meghaladó betétes számára fizet kártalanítást, első körben 103 milliárd forintot. A fiókhálózat kiterjedt a megyék többségére: a felszámolás alá vont bankok Budapest mellett 13 megyében rendelkeztek fiókokkal. A legtöbb ügyfél Somogy megyében érintett, és itt a legnagyobb - mintegy 25 milliárd forint - az ÓBA fizetési kötelezettsége. A városok közül ügyfélszámot tekintve Pécs, Budapest, Kaposvár a sorrend. Az ÓBA március tóén kezdte meg a DRB Bankcsoport, azaz a BRB BUDA, ÉRB Észak-magyarországi és a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank, a Dél-Dunántúli Takarék Bank betéteseinek kifizetését, amelyet várhatóan március 31- éig fejez be. Önkormányzatoknak nem jár Az érintett betétesek száma 73 573, a 64 ezer magánszemély közül a 2,5 millió forint alatti megtakarítással rendelkező 52 238 ügyfélnek egy hét elteltével kézbesíti a Magyar Posta a kártalanítási összeget.- A kártalanítás azonban nem érinti a települési önkormányzatokat - mondta lapunk megkeresésére Tóth István, az ÓBA kommunikációs vezetője. Más lenne a helyzet, ha július 3-a Után lennénk, ugyanis Kártalanítás A DRB Bankcsoport fiókhálózata által érintett megyékre vonatkozó kártalanítási adatok, az ÓBA fizetési kötelezettsége mértékének sorrendjében Összes fizetési kötél Somogy megye Baranya megye Borsod-Abaúj -Zemplén megye Hajdú-Bihar megye käSHHäil ■ . Szabolcs-Szatmár-Beregmegye Hrl~ ttség 20 192 160851 Ft Ujj az új szabályozás szerint ekkortól már a kisebb, legfeljebb 500 ezer eurós költségvetésű önkormányzatok betétei is OBA-védelem alá kerülnek. A kormány március elején döntött úgy, hogy 244,71 millió forintot juttat a legnehezebb helyzetben lévő 67 településnek, a pénzt csak hitelbe kapták, június 30-áig vissza is kell fizetniük. Pályázati kiírásra várnak A DRB-csődben érintett megyei települések köziül a legtöbb pénzt Vaja kapta a kormánytól: 25,16 millió forintot.- Tizenkétmillió forintunk ragadt benn - számszerűsít a település első embere. Tisza Sándor lapunknak felvázolta: két lehetőségük van arra, hogy a költségvetésükben így keletkezett hiányt pótolni tudják. - Az egyik, hogy a fel- számolási eljárásban benyújtÁtlagos betétnagyság 1 123 962 Ft 1 446 810 Ft 1 249 496 Ft 2 335101 Ft 2 626 890 Ft GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: 0BA juk a hitelezői igényünket, a másik pedig az önkormányzatok működőképességének megőrzése céljából biztosított támogatás (müki) - sorolja Tisza Sándor polgármester. Korábban a DRB-csőd miatt nehéz helyzetbe került települések kormányzati ígéretet kaptak; vagy soron kívül megnyitják számukra a mü- ki-keretet, vagy még márciusA soron kívüli támogatást nekünk is vissza kell fizetnünk. TISZA SÁNDOR ban úgy írják ki a pályázatot, hogy az elbírálás a hónap végig megtörténjen.- Arról is szó volt, hogy a befagyott számlájú önkormányzatok előnyben lesznek, azonban a kiírás még nem jelent meg - fogalmaz Tisza Sándor. Más reális módját nem látják a települések, hogy hozzájussanak a pénzükhöz, kigazdálkodni pedig nem tudják a csőd miatt beragadt millióikat.- Valahol szerencsénk is volt - állítja a kisváros vezetője -, hiszen az állami támogatás és a közmunkabérek folyósítását időben le tudtuk állítani, ha ez nem sikerül, akkor harmincmillió forint lenne a hiányunk. - Valódi katasztrófa lett volna akkor is, ha a Buda-Cash botrány március 15-e után robban ki, amikor már a helyi adóbevételek jelentős része a számlánkra érkezik. Időben tudtunk mindenkit értesíteni, hogy ne a megadott számlaszámra utaljanak, mert bankot váltunk, vagy készpénzben fizessék ki az adókötelezettséget - említi a polgármester. BEDNÁRIK MÓNIKA monika.bednarik@kelet.hu Kigazdálkodni biztosan nem tudják... Ennyit fizetnek Az 0BA kártalanítási értékhatárát, azaz a 30 millió forintot meghaladó betétesek száma 267, az összeg 17 milliárd forint.__________________________ A legtöbb, kártalanítási értékhatárt meghaladó betétes Baranya megyében és Budapesten él, miközben Komárom-Esztergom, Tolna és Zala megyében egy betétesnek sem volt ezt az összeget meghaladó megtakarítása. ___________ Ä legnagyobb, nem kifizethető összeg magánszemély esetében 750 millió forint, a legnagyobb, nem kifizethető összeg jogi személy esetében 2,8 milliárd forint. A kártalanítás Magyarországon kívül 28 ország állampolgárait érinti: többek között az USA, Ausztrália, Azerbajdzsán, Dánia, Észt-, Finn-, Francia-, Olasz-, Német-, Svéd- és Spanyolország, Ghána, Hollandia, Irán, Kanada, Kína, Litvánia, Macedónia, Marokkó, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna állampolgárait.- Igazából nem is mi, szabolcsi települések vagyunk nagy bajban, hanem a dunántúliak, borsodiak, ahol az önkormányzatoknak 200-300 millió forintja is „elúszott” - érzékeltette a helyzetet Éles Tibor. Rohod polgármestere megjegyezte: ehhez képest az ő „beragadt” 11,7 millió forintjuk elenyésző. - Az egyeztetést követően már másnap megkaptuk a soron kívüli támogatást, ami 6 millió 480 ezer volt, és június 30-áig el kell számolni ezzel az ösz- szeggel. Az biztos, hogy helyi adóbevételek hiányában ezt kigazdálkodni nem tudjuk. Amikor március 4-én fogadott bennünket, a Buda-Cash-bot- rányban károsult önkormányzatok vezetőit Orbán Viktor miniszterelnök, valamint több kormánytag, elhangzott: minket a működőképesség megőrzését segítő keretből teljes összegen kártalanítanak, s ebből kell visszafizetnünk a soron kívüli támogatást. Reméljük, ez hamarosan realizálódik - tette hozzá a település • vezetője, és megjegyezte: esetükben sem kizárt, hogy élnek a hitelezői igény benyújtásának a lehetőségével is. “ Ma még látható a Mária-ikon Hétfőn utolsó állomására, Nyíregyházára érkezett az országos körúton lévő máriapó- csi Könnyező Szűzanya ikonja, melyet a hívők a görög katolikus templomban ma délig megtekinthetnek. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Világnapon a vízről és a fenntartható fejlődésről Megkérdeztük Ön hogyan takarékoskodik az ivóvízzel? BÍRÓ NÓRA: Főként zuhanyzóm, ezzel is takarékoskodom. KISSNÉ ÁVÁR ÉVA: Újrahasznosítom a használt vizet. DUBNICZTAMÁS: A növények öntözésére a kerti kutat használjuk. SZKIBÁK NOÉMI: Fokozottan figyelek a vízfogyasztásra. BALOGH GÁBOR: Annyit fogyasztok, amennyi szükséges. KRUSÓCZKIADELIN: A megfelelő mennyiséget használom.- Fürdés helyett inkább zuhanyzók, és figyelek arra, hogy ne folyassam túl sokáig a vizet, én így takarékoskodom - válaszolta kérdésünkre a napkori Bíró Nóra. - Ha zöldségeket vagy gyümölcsöket mosok, akkor a használt vizet összegyűjtöm, és újrahasznosítom a növények locsolására. A mosogatásnál is figyelek arra, hogy kevés vizet használjak el - felelte a nyíregyházi KissnéÁvárÉva. - Fogmosásnál pohárba engedem a csapvizet, az udvaron pedig a növények öntözésére a kerti kutat használjuk - mondta Oubnicz Tamás. - Épp nemrég készítettem erről a témáról egy pályázatot. Fokozottan figyelek a vízfogyasztásra, így víztakarékos berendezéseket alkalmazunk a háztartásban, ilyen a mosógép vagy a zuhanyfej is - sorolta a vásárosnaményi Szkibák Noémi. - Nem takarékoskodom a vízzel, annyit fogyasztok, amennyire szükségem van. Úgy gondolom, hogy Magyarországon megfelelőek az ivóvízkészleteink - vélekedett Balogh Gábor. - Véleményem szerint a megfelelő mennyiséget használom, sem túl sokat, sem túl keveset. Mosogatógépünk is van, amely lényegesen kevesebb vízzel működik, mintha folyó vízben mosogatnánk - vélte a tisza- vasvári Krusóczki Adelin. KM-GD.KZS NYÍREGYHÁZA. Dr. Józsa János professzor, akadémikus, a BME tanszékvezető tanára „A víz és szélsőségei a fenntartható fejlődésben” című, sajátos humorral fűszerezett előadása méltán nyerte el a telt házas hallgatóság tetszését. Egy idézettel kezdte az „Úti jegyzetek a vízépítés köréből” című munkából, amelynek szerzője, Klimm Mihály a Víztani Tanszék megalapítója volt 1883-ban. A professzor vezette tanszéken rengeteg számítást végeztek annak érdekében, hogy az egyre szeszélyesebbé váló folyók miatt bekövetkező árvizeket megbízható előrejelzések alapján megakadályozhassák. Égy megdöbbentő adattal is szolgált: a Dunán 78 vízlépcső van, főként Németországban A Dunán hetvennyolc vízlépcső van, főként Németországban és Ausztriában. DR. JÓZSA JÁNOS és Ausztriában. Hajdan a Rétközben a falvak között vízen lehetett közlekedni, annyira vizes volt a környék. Például Ibrányból Nagyhalászba csónakkal is el lehetett jutni - ezt már dr. Bene János, a Jósa András Múzeum igazgatója mondta „Megyénk vízviszonyai az I. katonai felmérés idején” (azaz a XVIII. században) című előadásában. KM-GYL Belvíz Beszterecen - akkor kerül csak előtérbe a víz, ha túl sok, vagy túl kevés van belőle fotó: racskó tibor, km-archív
