Kelet Magyarország, 2015. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-14 / 62. szám
2015. MÁRCIUS 14., SZOMBAT KELET Üzenet Bogdány Regina hűséges olvasónktól: Eltűnődtél már azon, hogy vajon melyik a rosszabb: ' kimondani valamit, majd azután azt kívánni, bárcsak ne tetted volna, vagy nem mondani semmit, és később azt kívánni, bárcsak kimondtad volna? ISMERETLEN SZERZŐ A nap előfizetője Kvaka Árpádné NYÍREGYHÁZA. Több mint harminc éve, hogy a nyíregyházi Kvaka Árpádné előfizetője a Kelet-Magyarországnak. Hűségét ajándékcsomaggal jutalmaztuk, amelyet szerkesztőségünkben vett át. Egyúttal arra kértük, meséljen a családjáról és az újságolvasási szokásairól.- A szüleim már gyermekkoromban megszerettették velem az olvasást. Amikor családot alapítottam, természetes volt, hogy mi is járatni kezdjük a megyei napilapot. Óvodapedagógusként dolgozom a megyeszékhely külterületén lévő óvodában. Két fiam van, mindketten dolgoznak. Minden napom a Kelet olvasásával indul, hiszen hozzánk már hajnalban megérkezik az újság. Minden téma érdekel, de főleg a sport. A lap a szűkebb és távolabbi környezetem eseményeiről is tájékoztat, elégedett vagyok a tartalmával. Kifejezetten kedvelem Mán László és Palicz István írásait.- Mivel kertes házban Kvaka Árpádné olvasói hűségét ajándékcsomaggal (utalmaztuk FOTÓ: RACSKÓ TIBOR élünk, szeretnék többet olvasni az aktuális kerti munkákról, teendőkről. Gyakran csak utólag értesülünk egy- egy eseményről, érdemes lenne jó előre tájékoztatni az olvasókat arról, hol, milyen rendezvényt szerveznek. Köszönjük az ajándékcsomagot, a szerkesztőség minden tagjának további eredményes munkát kívánok! - mondta Kvaka Árpádné. km Senki sem távozott üres kézzel fotó: óvoda Mesés volt a meseverseny! Olvasóink ifják Többet is tehetnénk! Figyeltem a híreket az ebola- járványról. Szörnyű, hogy az AIDS mellett ettőí a vírustól is rettegnünk kell. Lassan már a Holdat parcellázzuk és a Mar- sot csodálhatjuk, szégyen-gyalázat, hogy a XXI. században még létezik gyógyíthatatlan betegség, ahogy az is, hogy kiszolgáltatott helyzetben vannak az egészségügyi dolgozók. A védőruhájuk tiszta műanyag, mozogni sem tudnak benne. A kórtermek kialakítása sem megfelelő. Rengeteg pénzt ölnek a divatiparba, talán a védőruha megtervezésénél sem ártott volna kikérni a szakemberek tanácsait! Azoknak, akik az ebolával fertőzötteket ellátják, maximális biztonságot kellene nyújtani, a reménykedés és a karantén nem megoldás. DEMETER BEÁTA, TISZADADA A kényszer diktál, nem a kényelem A Kelet március 2-ai számában az egyik levélíró azt írta, hogy szinte teljesen kitiltaná az autó(sok)at a nyíregyházi temetőből. Az úr biztosan jó egészségnek örvend, aminek örülök, de visszautasítom, hogy akik gépkocsival hajtanak be a temető területére, azok „kényelmes emberek” lennének! Sokan szív-, tüdő-, emésztési és hasonló betegségekkel küzdenek. Ők is szeretnének a hozzátartozójuk sírjára virágot vinni, vagy a nagy melegben lecserélni a vizet a vázákban. Némelyik sír igen messze van a kaputól, és még egy pad sincs, ahová leülA hagyományoknak megfelelően, az idén hetedik alkalommal, 18 jelentkező részvételével rendeztek mesemondó versenyt a Mesekert Óvodában. A gyerekek már hetekkel korábban elkezdtek felkészülni a megmérettetésre. A zsűrizést az eddigiekhez hasonlóan most is a szülők és Károly- né Ilyés Mária tanító néni végezte. Nem volt könnyű dolguk, hiszen a kicsik hetnénk megpihenni. Én nem sajnálom kiadni alkalmanként azt a 400 forintot! MÁRIA NÉNI, NYÍREGYHÁZA Értékteremtő közmunka Értékteremtés, nesze neked! Nemrégiben egy 3000 lelkes szabolcsi településen jártam. Reggel 9 óra körül a tükörsima, tiszta kerékpárutat úgy 15 szebbnél szebb meséket adtak elő. Minden gyermek - a szereplési vágytól felbátorodva - szépen, hangsúlyosan, átéléssel, mondhatni, igazi kis színészpalántaként adta elő a megtanult történetet. Az első és második helyezést elért mesemondók részt vehetnek a piricsei mesemondó versenyen is, amelyet április elsején tartanak majd. Köszönet a szülőknek a felkészítésért, közmunkás sepregette vesszőseprűvel. Erre kell pazarolni az állam pénzét, humánerőforrásait? Mi lesz így veled, Magyarország? Igen, meg kell az embereknek élniük valamiből, és tiszta sor, hogy nem a segélyből, de valódi munkahelyekre lenne szükség! Talán 3-4 éve jelent meg egy cikk arról, hogy erre a településre is jön majd befektetés, beruházás. Bizony, elkelne pár komoly vállalkozás, építkezés, valamennyi versenyzőnek gratulálunk! Helyezettek: 1. Papp Dóra (Mese a falánk tyúkocskáról) 2. Veres Regina (A só) 3. Dibáczi Csaba (A három nyúl) 3. Szondy Norbert (A kiskakas gyémánt félkrajcárja) Különdíj: Harcsa Zoltán (A holló és a róka) BÉCSI LÁSZLÓNÉ MEGBÍZOTT INTÉZMÉNYVEZETŐ vagy a jó ég tudja, mi. Nagy a körzet, közel az M3-as sztráda. Nem is értem, miért nem települ ide egy külföldi cég, hiszen adott a sok munkaerő, ott a rengeteg beépíthető terület. Annyi ember szeretne dolgozni normális helyen, normális fizetésért, és mégis, sehol semmi. Bízom benne, hogy felfigyelnek erre a problémára az országgyűlési képviselők. EGY ÁTUTAZÓ Zajlik az élet Nyírbogáton: a közelmúltban a kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg a képviselő-testület tagjai a Béke téri emlékműnél, fejet hajtva, koszorúzva. Nőnap alkalmából egy-egy cserép virággal köszöntötték a nagyközség önkormányzatának és intézményeinek női dolgozóit. Az ünnepségen Baricsán Márton, a helyi általános iskola diákja Márai Sándor Köszönet a nőknek című versét szavalta el fotók: önkormányzat Az Alvégesi Tánccsoport Ferencvárosban lépett fel egy nagyszabású gálán FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Szépségnapon vettek részt nemrégiben a sóstófürdői-sóstóhegyi nyugdíjas klub tagjai. A résztvevők számos kozmetikai terméket kipróbáltak, véleményeztek. Amíg a hölgyek „szépítkeztek”, a férfiak letesztelték az új Ceragem ágyat fotó: lőkös imréné A Nyíregyházi Civil Fórum tisztújító közgyűlésén szép számmal jelentek Az ópályi általános iskola ebédlőjében köszöntötték a település közalkal- meg a delegáltak és az érdeklődők fotó: tudósítónktól mázott hölgytagjait nőnap alkalmából fotó: bendzsa tamás Vendégsorok Angyal Sándor Oda a pénzeső Csak áll a szegény újságolvasó, meg a tévénéző, s nem győz csodálkozni a furcsa híreken. Ezek között nem csak a hírességek válóperei, félrelépései, no meg az ittasan elkövetett karambolozásai viszik a prímet, jelen van a szereplők között egyre több politikus és dúsgazdag ember is. Legújabban nem mást, mint a kormányfőt hozta rossz hírbe egykori barátja, azt közölve a nagy nyilvánossággal, hogy katonakorukban, az átkosban róla írogatott jelentéseket az akkori titkosszolgálatnak a mai miniszterelnök. Miután efféle „köpés ügyekben” járatlan vagyok, és egyébként is lerágott csont, amit sokak szerint nem kell komolyan venni, ezért jöjjenek velem egy másik térfélre, ahol talán mosolyoghatunk is kicsit, ami nagyon ránk férne mostanában. Azt mondja a sokunk által közismert Gáspár Győző a közösségi oldalán: „Nem értem, miért igyekeznek az emberek mindenáron megosztani a nyilvánossággal a magánéletüket. Elfelejtik, hogy az ismeretlenség hatalmat ad.” No, tessék jól végiggondolni! Ilyen bölcsességre is képes az az ember, aki valóságshow-t készített a családjáról, epizódonként nem kevesebb, mint 850 ezer forintért. Ezt ő persze tagadja, mondván, hogy az összesen 81 millió forintnyi honorárium csak a menedzserük számlájáig jutott el, ők abból egy fillért sem kaptak. Igaz, közben nem kértek kölcsön a szomszédtól fél kiló savanyú káposztára valót... Éltek és élnek, mint Marci Hevesen. Ezért mondja nekik egy bloghozzászóló, Kis Bódog: „Nem mindegy, hogy az okos hülyéskedik, vagy a hülye okoskodik!”. A milliárdos bizonyíthatatlan váddal palástolja, hogy savanyú a szőlő, kiesett a pikszisből, oda a pénzeső. Valljuk be, ezzel aligha vitatkozhatunk. Közben a milliárdos, akit a barátja nem akadályozott az ezermilliós „pályázatok” megnyerésében, most bizonyíthatatlan váddal palástolja, hogy savanyú a szőlő, kiesett a pikszisből, oda a pénzeső. sandor.angyal(g)kelet.hu
