Kelet Magyarország, 2015. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-14 / 62. szám
2 Mindenfelől KELET 2015. MÁRCIUS 14., SZOMBAT Brókercégtől részvényt vásárolni Budapest. A Nemzetgazdasági Minisztérium szeretné elérni, hogy hosszabb távon a tanterv szerves részévé váljon az alapvető pénzügyi ismeretek elsajátítása, erről a tárca már belső egyeztetést kezdett az oktatási kormányzattal - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Kiemelte: szeretnék elérni, hogy az emberek tudják például, mit jelent brókercégen keresztül részvényt vásárolni, folyószámlát nyitni. MTI Varga Mihály fotó: ékn Választ várnak rá: mit tett a korrupció ellen Magyarország? BRÜSSZEL A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) által létrehozott korrupcióellenes intézmény (Államok Csoportja a Korrupció Ellen, GRECO) pénteken arra emlékeztette Magyar- országot, hogy e hónap végéig választ vár azokra a kérdéseire, amelyek a korrupció elleni fellépés terén megfogalmazott ajánlások megvalósítására vonatkoznak - részben a büntetendő cselekmények tekintetében, nagyobbrészt azonban a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban. A GRECO ismertette Magyarországról szóló, tavaly júniusban elfogadott jelentését, amelyben azt állapította meg, hogy a Magyarországról szóló „megfelelőségi jelentésben” foglalt tizenöt ajánlás közül hatot Magyarország kielégítő módon megvalósított, illetve kielégítő módon kezelt. A fennmaradó ajánlások közül négyet részben, ötöt egyáltalán nem valósított meg. A jelentés szövegét az ET brüsszeli irodája küldte meg az MTI-nek. mti Döntésmagyarázatok Kovács Zoltán kormányszóvivő sajtótájékoztatót tart fotó: mti A miniszter és a kormányszóvivő is kitért rá, van-e következménye a paksi bővítést érintő döntésnek. Budapest. A paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos üzemanyag-szállítási vitában folyamatos az egyeztetés az unió és a magyar kormány között, és olyan megnyugtató megoldás készül, amely garantálja Magyarországnak a biztonságos üzemanyag-ellátást, valamint lehetővé teszi majd, hogy „az oroszok is szállítsanak üzemanyagot”- erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt pénteken a Kossuth Rádió 180 perc cimű műsorában. Miért mondta? Lázár Jánost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy előző este a Financial Times című brit üzleti lap - meg nem nevezett forrásokra hivatkozva- arról írt, leállította az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. Az Euratom ügynökség, amelynek jóvá kell hagyma minden EU-tagállam fűtőanyag-ellátási megállapodását, korábban elutasította, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól szerezze be a fűtőelemeket. Ezt Magyarország megfellebbezte, de a bizottság az Euratom elutasítása mögé állt. Az ügyben megszólalt a kormányszóvivő, Kovács Zoltán is. A kormány várakozásai szerint az intenzív egyeztetéseket követően heteken belül véglegesítik a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos üzemanyag-szállításra vonatkozó szerződést, az Euratom észrevételeit figyelembe véve - mondta. Hamis, félrevezető Hamisnak és teljesen félrevezetőnek nevezte a Financial Times című brit üzleti lap csütörtöki értesülését, miszerint leállította az Európai Unió a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. Jelezte, hogy az érintett dokumentumokkal és a folyamatban lévő tárgyalásokkal kapcsolatos minden további részlet minősített adat, és így jelenleg nem áll módjukban további információval szolgálni. Kovács Zoltán hangsúlyozta: a folyamatban lévő egyeztetések semmilyen formában nem blokkolják a beruházást, és nincsenek hatással a beruházási megállapodásra, ami az idén január elsején hatályba lépett, mti :**:■ . ...Sí!:::: Vendégsorok Bőd Péter Ákos A mi kis deflációnk Már csak az aggastyán emlékezhet a békebeli árstabilitásra, majd pedig a deflációra. Volt ilyen, az 1930-as évek gazdasági válságának idején, de túl régen, hogy élhessen a társadalmi emlékezetben. Talán ha valaki olvasta Móricz Zsigmondtól a Rokonokat, belegondolt abba, hogy milyen súlyos bajt okozott a gabona áresése: a gazdák a pénzbeli adósságot a csökkenő búzaárak mellett egyre nehezebben tudták törleszteni. Mintha a felértékelődő svájci frank miatti hitelmizéria korabeli variációjáról lenne szó: a társadalom egyik felére súlyos terhet rakott a pénz értékének növekedése. A múlt felidézése talán segít annak megértésében, miért is fél a pénzvilág a deflációtól. Amúgy fogyasztóként nem lenne ellenünkre a bolti árak folyamatos mérséklődése. Ám a legtöbb fogyasztó egyben termelő is, vagy annak alkalmazottja. Innen nézve már nem örömteli a folyamatos árcsökkenés. Japán megismerte a jelenséget: kormánya változó kimenetelű küzdelmet folytat az általános áresés megállításáért. Európában is megjelent most a negatív árindex, és fejfájást okoz a döntéshozóknak, akik évtizedeken át a kúszó-vágtató infláció ellen küzdöttek, az utóbbi időkben már elég jó eredménnyel. ...a valódi defláció az, ha az árak széles körben, a gazdaság egészében tendenciaszerűen, tartósan mérséklődnek... De Európa ebben is bonyolult. Vannak országok, ahol a gazdasági kiigazítás következtében tényleg jelentősen esik az árszínvonal a fogyasztói kereslet tartós gyengesége miatt, máshol viszont (Németországban, Hollandiában, Ausztriában) ha szerényen is, de növekszik az árindex. A korábbi néhány évben égbeszökő olajárak mostani esése - ami valójában visszakorrigálásnak is felfogható - ráerősít az ármérséklési folyamatra, főként az energiaimportőr nemzeteknél. Hazánk is ilyen, az olajárak csökkenése tompítva megjelenik a hazai árak alakulásában is. Ám a magyar negatív árindex más természetű, mint a görög, a spanyol, vagy éppen a svájci. A miénkben ugyanis erősen benne van a hatósági árak diktált csökkentése, a „rezsiharc”, amely a 2014-es választási év kezdete előtt tört ki. A fogyasztói árindex 20 százalékát a hatóságilag szabályozott árak, további 8 százalékát az üzemanyagárak teszik ki, vagyis ha ez a két termékkör nagy mínuszban van, akkor az iparcikkek és szolgáltatások kúszó áremelkedése mellett is belecsúszhat a negatív tartományba az átlagszám. Majd meglátjuk, hogy ha valóban tartósan és érezhetően élénkül a fogyasztói kereslet, és kifut az egy évvel korábbi rezsicsökkentés lefelé húzó statisztikai hatása, akkor hogyan alakulnak az árak. Brüsszel nem blokkolta Devizaárfolyam (2015.03.13.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 305,20 + 1,98 USA dollár 287,68 + 1,65 Svájci frank 286,16 + 1,10 Angol font 427,29-1,44 Román lej 68,65 +0,31 Ukrán hrivnya 13,35 +0,35 Horvát kuna 39,89 +0,24 Lengyel zloty 73,51 +0,03 O http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A paksi bővítés ügyében kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal. Brüsszel Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Anna-Ka- isa Itkonen, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője. A szóvivő közölte, hogy a brüsszeli testület március 2-án foglalkozott a kérdéssel, ám egyelőre csak „na- gyon-nagyon korlátozott mértékben” tudják kommentálni az ügyet, mert a döntés alapjául szolgáló dokumentumok bizalmasak. Részletes tájékoztatást ígérnek Itkonen elmondta azt is, Magyarország értesítette a bizottságot arról, hogy hozzájárul a döntés minősítésének feloldásához, így a bizottság hamarosan a lehető legrészletesebb tájékoztatást fogja adni a kérdésben. A bizottsági szóvivő egyelőre csak annyit árult el, hogy a bizottság az Euratom-szer- ződés 53. pontja szerint, jogi kötelezettségének eleget téve jártéi. A szerződésnek ez a passzusa azt rögzíti, hogy a kérdésben döntő Euratom Ellátási Ügynökség az Európai Bizottság ellenőrzése alatt áll, és a brüsz- szeli testületnek vétójoga van a döntései fölött. Emellett arról is rendelkezik, hogy az érintett felek a bizottságnál megfellebbezhetik az ügynökség döntéseit, amelynek egy hónapon belül kell döntenie. mti „Életképtelen és szükségtelen” A Paksot érintő brüsz- szeli hírt kommentáló ellenzéki mondatokat a Fidesz is kommentálta. Budapest. Életképtelennek és szükségtelennek tartja a paksi atomerőmű bővítési projektjét az LMP, az ellenzéki párt szerint a beruházás európai uniós kudarca a keleti nyitás politikájának kudarcát is jelenti. Szél Bernadett, a párt társelnöke azt követően nyilatkozta ezt az MTI-nek pénteken, hogy a Financial Times brit üzleti lap azt írta: leállította az Európai Unió az atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az Európai Bizottság Paks 2-ről szóló döntésével csattanós válasz született Magyarország egyre növekvő orosz függőségére. Az ellenzéki párt követeli, hogy szüntessék meg a szerződés titkosítását, és nevezzék meg az EB-döntés eltitkolásáért felelős személyt. A Párbeszéd Magyarországért szerint az Európai Unió nem engedi, hogy Magyar- ország a közösségi jog figyelmen kívül hagyásával valósítsa meg a paksi atomerőmű bővítését - tudatta Jávor Benedek. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese pénteken úgy értékelt: a paksi bővítés uniós blokkolása bebizonyította, hogy nem lehet az Európai Unió és az emberek háta mögött piszkos paktumokat kötni az oroszokkal, „pláne nem egy olyan miniszterelnöknek, akire az ügynökmúlt árnyéka vetül, és aki a szélsőséges Jobbik támogatásával verte át ezt a bővítést a magyar Országgyűlésen”. A Fidesz szerint a baloldalnak mindig az lenne a siker, ha a magyar érdekek sorra elbuknának - kommentálta a kormánypárt frakciója pénteken az ellenzéki pártok paksi bővítéssel kapcsolatos nyilatkozatait közleményében. Azt írták: a baloldal most is a nemzeti érdekek ellen harcol, és kárörvend a magyar lakosság áramellátását hosz- szú évtizedekre garantáló, nemzetstratégiailag kiemelt beruházás „blokkolásáról” szóló hamis hír miatt. MTI Mert ne feledjük, a valódi defláció az, ha az árak széles körben, a gazdaság egészében tendenciaszerűen, tartósan mérséklődnek, és a pénz így egyre többet ér. A mostam negatív indexünk előidézője azonban politikai döntés, valamint a nemzetközi olajár zuhanása. Az utóbbi nem folytatódhat, mert már nincs hova esnie az eddigi tempóban. A rezsiharcot sem vívhatja sokáig az állam a magánszektor ellehetetlenítése nélkül, ha pedig felduzzad e körben az állami tulajdoni hányad, akkor pláne csökken a tarifamérséklési kedv. Tavaly tehát nem volt deflációnk, csak átmeneti negatív fogyasztói árindex; a cikkek zöménél nem következett be áresés, sőt, néhány piaci szegmensben az összenyomott árak megkezdték a korrekciót felfelé. Ez természetes része a gazdasági működésnek. Ezzel függ össze a nagy magyar „kifliháború” kérdése is. Kell-e politikai eszközökkel kikényszeríteni a péktermékek árcsökkenését az üzemanyagárak eddigi esésére hivatkozva? A piacgazdaság működési rendjéhez hozzátartozik az árak szabad alakulása a vevők és eladók önkéntes ügyletei során, ha nem áll fenn az erőfölénnyel való visszaélés esete (amelynek orvoslására egyébként erőteljes versenyhatósági eszközök állnak rendelkezésre). Továbbá vannak megszenvedett történelmi tapasztalatok a totalitariánus rezsim korából: népboldogítást árkommandókkal sem könnyű elérni. Rábízhatnánk tehát a pékáruk ügyét a vevőkre, a termelőkre és a kereskedőkre. A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Az írást a Világgazdaság című lap hozzájárulásával közöljük. kelet@kelet.hu Röviden Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a várólisták csökkentésére egymilliárd forintot már kifizetett az egészségügyi intézményeknek, ennek révén már több mint háromszáz műtétet el is végeztek. „A program tehát sikeresen elindult” - közölte az OEP pénteken az MTI-vel. A közleményben felidézték: a kormány 2015-ben hatmilliárd forintot biztosít az egészségügyi ellátásban a várólisták csökkentésére. Ez a többletforrás nagyjából 1500 műtétre biztosít fedezetet. A várólisták csökkentésére az idén további ötmilliárd forint áll rendelkezésre. Kiemelték: „a többletforrás egészségpolitikai célja, hogy a program végére a betegeknek ne kelljen a kisebb műtétek esetében 2-3 hónapnál, a nagy ortopédiai műtétek esetében pedig fél évnél többet várakozni”.
