Kelet Magyarország, 2015. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-12 / 60. szám

2015. MÁRCIUS 12.. CSÜTÖRTÖK KELET Háttér Ne legyenek zött vadak! Nézőpont Galambos Béla vadgazda mérnöki hallgatóit fogadja szakmai programmal egybekötött agancsbemuta­tóval a cégünk. Ne sérüljön a fejék! A Tiszadobi Táncsics Vadász- társaság 6970 hektáron gaz­dálkodik a települést körbeö- lelő határban. A társaság tagjai büszkék a 350 egyedből álló dámszarvasállományra, mely­ben 80-100 bika található.- Nem gyűjtjük szervezet­ten az elhullajtott agancsokat- tudtuk meg Likai Zoltán va­dászmestertől. - Számunkra sokkal fontosabb az, hogy az emberek nem zaklatják az állatokat, nem feszítenek ki drótot, mint azt oly sok hely­ről, főleg a Dunántúlról halla­ni. Ha nem űzik az állatokat, ha nincs kifeszítve drót, nem sérül meg az agancs, illetve az agancstő, vagyis a szarvas nem fogja idő előtt levetni fej­ékét. Sokat fizet a vendég vadász- Miért fontos számunkra, hogy szépen, sérülésmente­sen fejlődjön az agancs? Míg 3 kg elhullajtott agancsért a fel­vásárló 9 ezer forintot fizet, a 4 kg-os kifőzött, kidolgozott, ép trófeáért, amit a vendég vadász haza is visz, kifizet a társaságnak 700 ezer forin­tot, s bizony a két összeg kö­zött nagy a különbség. Ezért fontos a számunkra, hogy az állatok háborítatlanul, za­vartalanul éljenek az erdők sűrűjében, ne váljanak űzött vaddá, s erről a hivatásos va­dászok gondoskodnak is - tet­te hozzá Likai Zoltán. M. MAGYAR LÁSZLÓ laszlo.magyar@kelet.hu Pénz beszél, a bika rohan Az S.O.S. Bajban az erdő! című tematikus nap a tavaly decemberi ónos eső és jegesedés okozta erdőkárok enyhítéséért küzdő civil összefogásról szólt a köz­médiában. Igazán örömteli, hogy nem vagyunk híján a természetet megbecsülő, azt szükség esetén menteni is kész jóakaratnak. A mind gyakoribbnak és pusztítóbbnak látszó - 2009- ben a nyírségi erdőkben is százmilliós viharkárt okozó -, ám mégiscsak ritka természe­ti csapásoknál azonban jóval nagyobb gondot okoz egy másik. Az az állandó veszély, amit a gátlástalan vámszedők jelentenek erdeink élővilágá­ra, békés nyugalmára. Pár napja szarvasok százai­nak pánikszerű menekülését - néhányuk közlekedési bal­esetét - megörökítő képsorok kerültek nyilvánosságra. Egyértelmű, hogy illegális agancsgyűjtők zavarják, űzik a szarvascsordákat, hogy szert tegyenek az állatok be­akadó és fejükről leszakadó agancsára. A vadászati törvény ér­telmében, aki a vadat tiltott módon zaklatja, vadvédelmi bírsággal sújtható, a haj- kurászással okozott mara­dandó egészségkárosodás kimeríti a börtönnel is fenye­getett állatkínzás fogalmát. Az agancsok összeszedése pedig önmagában lopásnak minősül, mivel az a törvény szerint a vadásztársaság tulajdona. Kükelhaus által kifejlesztett, szenzoros érzeteken alapuló kerttel, így kiválóan kiegészíti a Csodavár speciális, korai fej­lesztésre használt eszközeit. A létesítmény a gyermekek játékosságát és kíváncsiságát kihasználva, az összes érzék­szerven és a mozgáson keresz­tül fejleszti az idegrendszert, segíti a mozgás, a figyelem, az érzékelés és a tanulási részké­pességek fejlődését. Nyíregyháza lesz a főváros Kisari Károly, az egyesület el­nöke az átadáson azt mondta, mérföldkő ez az életükben, hiszen a fejlesztőtér az or­szágban egyedülálló: az alap­készségek fejlesztésén túl a legkülönbözőbb speciális fejlesztésekig képesek szol­gáltatásokat nyújtani az ép és fogyatékkal élő gyerekeknek. A Csodakert kialakításá­hoz a Csodavárat is fel kel­lett újítani, ami az egyesület törekvéseit támogató cégek, egyesületek, szervezetek se­gítségnyújtása nélkül nem valósulhatott volna meg. Pázmány Viktória, a ház szakmai vezetője arról beszélt, hogy itt a terápia élménnyé vá­lik, a játék és az öröm pedig ész­revétlenül járul hozzá a gyere­kek fejlődéséhez, az érzelmi intelligenciájuk fejlesztésé­hez. Az átadáson elhangzott: ebben az évben Nyíregyháza lesz a Down-szindróma fő­városa, hiszen a világnapon, március 21-én a szabolcsi me­Csoda ez a kert: élmény a játék, öröm a tanulás A Csodakert egyedül­álló módon segíti az ép és a fogyatékkal élő gyerekek fejlődését. nyíregyháza. Újabb színek­kel bővült a Down egyesület palettája: szerdán átadták a Csodakertet, azt az élmény1 és fejlesztőközpontot, amely ötvözi a hagyományos játszó­házi labirintusokat a német A most áta­Újságban apróhirdetés: „Szarvasagancsot veszek jó áron...” Akár egy felhívás táncra. Tudom, a pénz be­szél. Ám, hogy ilyen hango­san és mindenáron... bela.galambos@kelet.hu Újabb mérföldkő az egyesület életében gyeszékhelyen rendezik a gá­lát. Az eseménynek öt éven át a Vígszínház adott otthont, tavaly csatlakozott a kezde­ményezéshez Székesfehérvár, az idén pedig Nyíregyházára várják a nemzetközi partner- szervezetek képviselőit és az érintett családokat - a progra­mokat a Váci Mihály Kulturális Központban rendezik. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR És amikor mindent meg­tudtunk, ami a Csodakerttel kapcsolatosan fontos lehet, a gyerekek elfoglalták a labirin­tusokat, belevetették magu­kat a színes, puha labdaten­gerbe, és vidáman próbálták j ki a kötélhágcsókat. Játszot­tak, nevettek, barátkoztak - éppen azt tették, ami miatt a kert megépült. KM-SZA Kelet kvíz Melyik az a nyírségi település, melynek neve kétségtelenül szláv eredetű, de jelentése kétes: tó, mocsár vagy penész? a) Kállósemjén b) Máriapócs c) Penészlek d) Tiszalök A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. A Dunántúllal ellentét­ben megyénkben nem jellemző a szarvasok zargatása, a drótszálak kihúzása. nyíregyháza, tiszadob. Nin­csenek könnyű helyzetben a szarvasbikáik, hiszen nap mint nap úgy érezhetik, hogy „felszarvazták” őket. Éppen ezért szeretnék is levetni férfiasságuk díszét minden tavasszal. Próbálkozásukat kezdetben siker koronáz­za, de korai az örömük, hi­szen visszanő hamarosan az agancs. S mi történik a leve­tett ékességgel? Azzal már nem törődnek, fontosabb szá­mukra a csorda. Dísztárgy, erősítőszer Csakhogy ami az állat szá­mára már értéktelen, nagy kincset jelent az embernek. Ügyes kezek ugyanis dísztár­gyakat készítenek az agan­csokból, mások pedig őrölt formában fogyasztják annak reményében, hogy erősíti szervezetüket, fokozza sze­xuális aktivitásukat. Hazánkban cégek és magánemberek is vásárolnak fel elhullajtott agancsokat, valamint hagyatékban őrzött trófeákat.- A hirdetéseim az ország minden megyéjében meg­Megyénkre nem jellemző az agancsok illegális gyűj­tése. FEDOR RITA Az elhullajtott agancsok és a kidolgozott, ép trófeák értéke között óriási a különbség archív fotó: sipeki Péter jelennek, ugyanis a kések nyelét agancsból készítem el - mondta el érdeklődésünkre az egyik ilyen jellegű hirdetés budapesti feladója. - Lehet nagyon régi, törött vagy ép­pen selejtes az agancs, nekem bármilyen jó. Készítek még csillárt és széket is belőle. Nincs szervezett gyűjtés Mivel pénzforrás az elhullaj­tott agancs, sokan tudatosan gyűjtik az erdőkben, csak­hogy ha nincs rá engedélyük, akkor illegális tevékenységet folytatnak. Egy jó tanács a ki­rándulóknak: bárhol is talál­janak agancsot, hagyják ott, mivel az a területen illetékes erdészet vagy vadásztársaság tulajdona. Bár a jogszabály egyértel­mű, mégis egyre nagyobb méreteket ölt hazánkban az agancsok illegális gyűjtése. Kíváncsiak voltunk arra, va­jon a Nyírerdő Zrt. területére mennyire jellemző ez a tevé­kenység.- Szerencsére a Nyírerdő Zrt. vadgazdálkodási egysé­geinek területén ez nem okoz gondot - tájékoztatta lapun­kat Vereb István, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. kom­munikációs munkatársa. - A vadászterületek vadállomá­nyának nyugalma érdekében nem alkalmazunk szervezett formában agancsgyűjtést, mindössze a szakszemélyzet gyűjti alkalomszerűen és cél­zottan egyes kiemelkedő bi­kák hullajtott agancsát, illet­ve az erdészeti munkák során kerülnek még elő ilyenek. Az így megtalált agancsokat nem értékesítjük, hanem elsősor­ban oktatási és kutatási célo­kat szolgálnak, mivel évente több felsőoktatási intézmény Nem kaptak bejelentést A dunántúli híreket hallva a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitány­ságtól arról érdeklődtünk, megyénkben vajon menyire jellemző az illegális agancs­gyűjtés. j'j'- A megyei rendőr-főkapi­tányság illetékességi terüle­tén nem jellemző ez a tevé­kenység, nem kaptunk ilyen tartalmú bejelentést sem a vadásztársaságoktól, sem magánszemélyektől - tájé­koztatta lapunkat Fedor Rita r. százados, a megyei ren­dőr-főkapitányság sajtórefe­rense. Megkérdeztük Ön mennyi vizet fogyaszt naponta? LÁSZLÓ ILDIKÓ:TOb- FAZEKAS FERENCNÉ: HORNYÁK DÁVID: A bet kellene fogyasz- Körülbelül másfél liter sok folyadék energiá­tanom. víz lenne a szükséges, val tölt fel. BEKE BARBARA: Télen KOCZOGH NIKOLETT: KISARI LÁSZLÓ: Időn­kevesebbet, míg nyá- Az iskolában sokkal ként valamilyen üdítő ron többet iszom. többet kortyolgatok. jobban esik.- Úgy gondolom, a napi átlag vízfogyasztás körülbelül 1,5 liter. Ehhez képest jóval keve­sebbet fogyasztok, ami igaz a mai fiatalokra is. Tisztában vagyok vele, hogy sokkal töb­bet kellene - válaszolta a nyír­egyházi László Ildikó. - Körül­belül másfél liter vizet iszom naponta, ami véleményem szerint pont megfelelő. Úgy vélem, mindenkinek ennyi lenne a szükséges - mondta Fazekas Ferencné. - Elég sok folyadékot viszek be a szer­vezetembe, hozzávetőleg 4-5 litert naponta, mert ez ad energiát számomra. Bár úgy hiszem, aki dolgozik, az keveset iszik, mivel nem mindenkinek van elegendő szünete - vélekedett a tarcali Hornyák Dávid. - A víz min­dennapi szükséglet az em­berek számára. Az, hogy ki mennyit fogyaszt belőle, vál­tozó, mert télen kevesebbet, míg nyáron többet iszunk- nyilatkozta Beke Barbara.- Nem iszom annyi vizet, mint amennyit javasolnak a szakemberek. Azonban ha iskolában vagyok, sokkal töb­bet kortyolgatok, mint otthon- adta tudtunkra a borbányai Koczogh Nikolett. - A napi 2-3 liter folyadékbevitel megvan, ebből 1,5 liter szénsavas víz. Viszont időnként valamilyen gyümölcslé vagy üdítő job­ban esik az embernek - vélte Kisari László. km-gd, kzs » Előadások és vérnyomásmérés A vese világnapja alkalmából hallhattak előadásokat a Korzó Bevásárlóközpontban az érdeklődők, akik ingyenes vérnyo­másmérésen is részt vehettek. fotó: racskó tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents