Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-06 / 31. szám

2015. FEBRUÁR 6., PÉNTEK KELET ■a Folytatódik a táncfarsang a színházban Móricz Zsigmond tündér- mezején... címmel a Nyír­egyházi Művészeti Szak- középiskola táncestjét láthatták az érdeklődők szerdán a Krúdy Kamara színpadán, a zenét a Bür- kös zenekar szolgáltatta. A bevezető dal után a nézőtéren helyet foglaló Gyuris Tibor állt fel, és el­mondta: az estet Móricz Zsigmond ihlette, aki a múlt század első éveiben maga is népdalgyűjtő volt Szatmár megyében a Kállai kettős szövegét például ő jegyezte le. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Húszonegymilliárd forinttal többet fordíthatunk a megye fejlesztésére Energetikai korszerűsí­tésre, a mélyszegény­ségben élők problé­máinak kezelésére fordítanák a pénzt. NYÍREGYHÁZA. - Húszmilliárd forinttal megemelte a kor­mány Szabolcs-Szatmár-Bereg fejlesztési keretét - jelentette be a megyei önkormányza­ti közgyűlés elnöke szerdán. Seszták Oszkár lapunknak elmondta: már korábban is nekünk lejtett a pálya, hiszen a második legmagasabb ösz- szegű, 70 milliárd forint tá­mogatást kaptuk a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban a fejlesztési céljaink megvalósításához. Nem egyetlen területre A megyei közgyűlés elnöke emlékeztetett rá, hogy a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Program­ban a területi operatív prog­ramokhoz rendelve három Megrongálták a Dessewffyek sírhelyét tiszavasvári. A rendőrség a sajtóban megjelent hírek­ből szerzett róla tudomást, hogy megrongálták a Des- sewffy-sírhelyet Tiszavasvá- riban. A Tiszavasvári Rend­őrkapitányság munkatársai február 5-én, csütörtökön helyszíni szemlét tartottak, majd rongálás bűntett elköve­tésének megalapozott gyanú­jával ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást - tájé­koztatott a megyei rendőr-fő­kapitányság sajtóosztálya, km Belvíz helyett vízhiány a megyében Az elmúlt másfél-két évben tározók szárad­tak ki, hó sem nagyon volt még a hegyekben sem. nyíregyháza. Lucza Zoltán, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízrajzi osztályán nak vezetője szerint a megyé­ben kialakult vízhiány oka, hogy a Felső-Tisza Tokaj fölöt­ti vízgyűjtőjén tavaly ilyenkor mindössze 521 millió köbmé­ter volt a hóban tárolt vízkész­let, ami az átlagosnak a fele, a maximumnak (2005) pedig egyhetede. A tavaly nyári csapadékmennyiség átlagban ugyan megvolt, de például júniusban 20 napig egy csepp eső sem esett, s a nagy meleg­ben a talajvízszint mindenkori negatív rekordot ért el. Javulás nem várható Az idei január 2,4 C-fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál, 47 milliméter csapadék hul­lott; ez ugyan 9 milliméterrel több az átlagosnál, ugyanak­kor a talajvízszintmérő kutak­ban egyáltalán nem, vagy alig emelkedett a vízszint, jelen­leg is 25 százalékkal az átlag alatt van a telítettség. Január ío-én még közel egymilliárd köbméter vizet tárolt a vízgyűjtő Tokaj fölöt­ti hókészlete, mely a hónap második felében 1200 méte­res magasság alatt teljesen elolvadt. Ez okozott kisebb (1-2 méter) szintemelkedést a Tiszán és mellékfolyóin. Egyedül a Túron (274 cm) közelítette meg a készültségi szintet az áradás, de beavat­kozásra ott sem volt szükség. Az OMSZ előrejelzése sze­rint februárban és március­ban sem lesz az átlagosnál több csapadék. km-gyl A talajvíz- szintmérő ku­takban alig emelkedett a vízszint. LUCZA ZOLTÁN vezérprojektet fogalmaztak meg: a munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása, megyei turizmus­fejlesztési program, kis- és kö­zépvállalkozások támogatása. Az ágazati operatív prog­ramokon belül négy vezér­projektet terveztek: szociális foglalkoztatási program a le­szakadó társadalmi csoportok felzárkóztatására, verseny- képes élelmiszer-gazdaság, fenntartható vízgazdálkodás, és megyei környezet- és hul­ladékgazdálkodási program.- A kormány a korábban meghatározott keretet egészí­tette ki további húszmilliárd forinttal, ez pedig azt jelenti, hogy nem egyetlen területre jut több forrás, hanem a cél­jaink között oszlik meg, azaz minden projektre többet for­díthatunk.- Nagyon fontos lesz a bölcsődék és óvodák energeti­kai korszerűsítésén túl a férő­helyek bővítése. Ami azért is lényeges, mert a programban önálló fejezet a mélyszegény­ségben élők, problémáinak a kezelése, s ebben komplex foglalkoztatási, lakhatási, ok­tatási, szociális és integrációs feladatokat határoztunk meg. Ugyanígy többet fordíthatunk az önkormányzati épületek korszerűsítésére, a kis- és kö­zépvállalkozások infrastruk­turális feltételeinek javítá­sára, mely a foglalkoztatás javítását is segíti majd. Seszták Oszkár megjegyez­te azt is: végre célt ért az a hosszú évtizedek óta han­goztatott vélemény, hogy a halmozottan hátrányos hely­zetű megyék fejlesztéséhez, felzárkóztatásukhoz nagyobb támogatásra van szükség, s most a vélemény a kormány döntésének köszönhetően kézzel fogható és felhasznál­ható milliárdok formájában tartalommal telt meg, ami va­Már korábban künk lejtett rJ SESZTÁK OSZKÁR Vlk Él lós esélyt jelent megyénknek, az itt élőknek. Pluszforrás Nyíregyházának- A döntéssel Nyíregyháza közvetlen tervezési jogköré­ben készülő fejlesztési prog­ramjainak forrása 23,2 milli­árd forintról 24,63 milliárdra nő. A programok városi priori­tásai az összeg emelkedésével nem változtak. A 2020-ig tar­tó programozási időszakban továbbra is a helyi gazdaság fejlesztése, a kis- és közepes vállalkozói szektor verseny- képességének erősítése, a vá­ros tőkevonzó képességének erősítése és a munkahelyte­remtés a fő cél - mondta el Rendes Sándor sajtószóvivő. KM-BM.SZA A bölcsődei és óvodai férőhelyeket is bővítenék a pluszpénzből ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN Nézőpont Györkeí László ) Arany középút Amikor Nyíregyházán vonatra szálltam, ragyogott a nap. Debrecent elhagyva felhős volt az ég, s amikor Püspök­ladányon is túljutottunk, már esett. Ez még nem ment volna csodaszámba, hiszen előfordul, hogy itt esik, ott meg süt a nap. Csakhogy az Alföldön rettenetes látvány tárult elém: helyenként hatal­mas kiterjedésű, összefüggő vízborította (borítja most is) a szántóföldeket. Nem számoltam, de igen jelentős részükön már szépen zöldellt (volna) az őszi búza, rozs, árpa. A kiváló fekete földek nagy részén még ősszel elvé­gezték a mélyszántást. A víz ennek ellenére nem szivárgott a talajba. Mert ott már nincs hely az újabb vízadagok szá­mára. S az eső pedig egyhan­gúan, kíméletlenül csak esett, esett. Már Noéra gondoltam, meg az ő bárkájára, mert ha így folytatja ez az idő, bizony elkél a mentőöv. Azon gondolkoztam, vajon miért nem látok egyetlen árkot sem a parcellák szélén. Talán valamennyi vizet le lehetne csapolni a (kenyér) földekről. Persze, az is lehet, hogy ez sem sokat segítene a helyzeten, hiszen ha sok a víz, az is baj. De az sem jó, ha kevés a víz. Mint például nálunk. Sorra száradnak ki a tavak, tározók. Mint például a Rétközi-, a Rohodi-, a Szamosmenti- és a Pazarnyi-tározó, alig van víz a Szenke-tóban. Szinte meg­magyarázhatatlan, miként lehetnek ekkora különbségek alig száz kilométeres körzeten belül. A tény azonban tény marad: megyénkben nincs sem bel-, sem árvíz. Ez önma­gában nem baj, sőt, nagyon is jó, hisz nem kell védekezni. Csak hát a mezőgazdaságnak, a vizes élőhelyeknek bizony jól jönne ennél egy kicsivel több víz. laszlo.gyorke@kelet.hu Kelet kvíz Nevét 1299-ben említette először egy oklevél Feyrche néven, mint Mérők szomszédja. Melyik ez a település? a) Rakamaz b) Nyírmeggyes c) Mátészalka d) Hetefejércse A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: Ön mit fejlesztene azon a településen vagy településrészen, ahol él? ERDEI ATTILA: Hirtelen GERBÁR ZSÓFIA: A SZŰCSNÉ MAKHÁNDI nem is tudok mit kórházat és az utakat RÓZA: Ha esik, járha­mondani. fejleszteném. tatlan a településrész. BALOGH SÁNDORNÉ: Szép lett, de volna még mit rendbe tenni. MEZŐ ANITA: Egyedül a főúttal van problé­mám! NAGY ATTILA: Egyes mellékutakon sok a kátyú. Erdei Attila Fényeslitkén él, kimondottan elégedett azzal, ahogy a település vezetői te­szik a dolgukat. - Igazából minden szép és jó, az óvoda kerítését most újították fel, megfelelő állapotban van­nak az önkormányzati intéz­mények is. Gerbár Zsófia a megyeszékhelyen lakik, sze­rinte a kórház (az épületek és a kórtermek) állapota fej­lesztésre szorul, valamint az utak állapota sem mindenhol kielégítő. - A Kossuth-gim- náziumba járok, nemrég újí­tották fel. Nagyon szép lett - tette hozzá. Szűcsné Makhándi Róza Rozsrétszőlőben él, azt fájlalja, hogy ha sok eső esik, több helyen is járhatatlanná válik a településrész. - Ezen mihamarabb változtatni kell. Egyébként a helyi óvoda épü­lete jó állapotban van. Balogh Sándorné Nyíregyházán, az érkerti lakótelepen él, ott, ahol nemrég fejeződött be egy komoly felújítás. - Szép lett, szép lett, de még így is van olyan járdaszakasz, ami szinte járhatatlan - közölte. Mező Anita újfehértói, ösz- szességében elégedett a város jelenlegi helyzetével, egye­dül a főút állapotával nincs kibékülve. Nagy Attila húsz éve él Nyíregyháza belvárosá­ban, mint mondta, évről évre szebb és élhetőbb. - Viszont sok nyíregyházi mellékút kátyús - tette hozzá. km-tg ■ Sérülés és anyagi kár A 4-es főút Kisvárda felőli szakaszán árokba hajtott egy VW Passat szerdán este, amikor egy VW Vento sofőrje nem adott neki elsőbbséget. A Passat vezetője félrerántotta a kormányt, emiatt tért át az ellenkező oldalba és borult fel - a mentők a sérültet kórházba szállították, fotó: pusztai Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents