Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-04 / 29. szám

2015. FEBRUÁR 4.. SZERDA Üzenet sw Éles Emese hűséges olvasónktól: Megpróbálni elfelejteni valakit akit szeretsz, olyan, mintha meg­próbálnál emlékezni valakire, akit sohasem ismertél. ISMERETLEN SZERZŐ Postaládánkból Razzia közben robbant le a szolgálati autó Tartalmas és eredményes évet zárt a felsősimái pol­gárőrség. A 22 fős csapatunk 2014-ben mintegy 1300 órát töltött szolgálatban, a szolgálati autónk (egy öreg, beteges Niva) közel ötezer kilométert futott. A fűtési szezonban számos fatol­vajt sikerült tetten érnünk, éberen figyelve a környékbeli erdőkben, portákon portyázó gyanús alakokat. Folyama­tos szolgálatot láttunk el az óvoda és a boltok környékén, az időseknek segítettünk összehasogatni és behordani a tűzifát. Rendezvényeket biztosítottunk, feltételezett cigarettacsempészek nyomá­ba eredtünk, s egy elhagya­tott, körözött autóra bukkan­Bársony János fotó: palicz István tunk. Jómagam két olyan nő elfogásában is segítettem a rendőröknek, akikről felté­telezhető volt, hogy ruhákat loptak egy üzletből. Tavaly év végén közös razziát tartot­tunk a rendőrséggel: igazol­tatásokat végeztünk, egy személyt börtönbe kísértünk, mindeközben sajnos elrom­lott a szolgálati autónk. BÁRSONY JÁNOS, A POLGÁRŐRSÉG VEZETŐJE Olvasónk írja Árral szemben fotó: olvasónktól Folyton bezúdul a csapadékvíz Már több mint egy éve, hogy elkészült Nyíregyházán, a Sátor utca elején egy 300 méternyi szilárd burkolat. Nagyon örültünk neki. Saj­nos, hamar kiderült, hogy a kivitelezésbe hiba csúszott, mert nem megfelelően lejt az út. A házunk előtt még meg is süllyedt, vagy talán eleve így készült? Lényeg, hogy esős időben a Tokaji út felől az összes csapadékvíz a mi udvarunkra zúdul be, és nem a szemközti vízelvezető árokba. Már több fórumot is megjártam a problémámmal, de eddig még nem orvosol­ták. Ha nincs más lehetőség, a szegélykő továbbvitele is megoldást jelentene. ÁCS LAJOS n n i iiMWIlllliilllill1 In 1 IBIMllfflIWMIIMMIIIIMIill Ötletes jelmezekben nem volt hiány a farsangi bálon fotó: olvasónktól Haláli jelmezek a vidámságért Olvasóink írják Kegyelettel megőrizni Nemrégiben olvastam egy visszaemlékezésben, hogy a „Don-kanyar térségében közel 150 ezer magyar katona halt hősi halált 1943. január 12-én”. Ez a megfogalmazás így hibás, ezen a napon (egy nap alatt) ennyien nem hal­tak meg! A történészek a Don mentén küzdő 2. hadsereg létszámát 200-250 ezer főre becsülik. A tíz hónap alatti küzdelemben kb. 50-60 ez­ren haltak meg, s közel ennyi volt a sebesültek száma is. A 25 ezer körüli fogságba esett katonából nagyon kevesen tértek haza. Józan ésszel fel nem fogható ez a borzalmas emberveszteség, nagyrészt 20-35 év közötti, életerős férfiak estek áldozatul, akik egy értelmetlen háború elszenvedői lettek. Valóban kötelességünk emléküket kegyelettel megőrizni! NÁDASYCSABA Mennünk kell, de nincs hová Családi okok miatt anyaott­honba kellett költöznöm. Tovább már nem maradhatok ott, sürgősen el kell hagynom az intézményt, de nincs hova mennem. Legalább rövid időre szükségem lenne va­lamiféle átmeneti szállásra, különben a két gyermekem (5 és 9 évesek) nevelőszülők­höz kerül. Minden megoldás érdekel Nyíregyházán és a környékén! A saját, korábbi házunk tűzfala kidőlt, ha ezt meg tudnánk javítani, akár oda is visszaköltözhetnénk, de erre sincs pénzünk. A Fergeteges farsangi bált rendezett szombaton a bor­bányai Margaréta Nyugdíjas Egyesület Nyíregyházán, a Jalla étteremben. Az Alvégesi Nyugdíjas Klub közel 20 fővel képviseltette magát. A finom vacsora és a jó társaság mellett öröm volt hallgatni Bálint Pál élő zenéjét, majd táncra perdül­ni a talpalávalókra. A bálon természetesen szóba került a felújításhoz is elfogadunk minden segítséget. EGY ÉDESANYA (20/510-7648) Történelem egy régi képeslapon Vasárnap a miskolci bolha- j piacot látogattuk meg. A sok régiség között engem a ! nyíregyházi képeslapok érde­keltek. Találtam is egyet, ami a sóstói állomást, á szállodát farsang eredete, és a farsangi szokások is. Sokak számára újdonság volt, hogy az ilyen mulatság valójában két évszak küzdelmére vezethe­tő vissza, a farsang ugyanis a tél búcsúztatásának és a tavasz köszöntésének az ünnepe. Magyar elnevezé­se egyes kutatók szerint a német faseln (fecsegni, fan­táziáim, pajkosságot űzni) szóból ered. Régen a nagy és éttermet ábrázolta, vala­mint a strandfürdő bejárata volt látható. Mivel már van hasonló képeslapom, nem akartam megvenni, végül mégis rászántam magam. A hátuljáról a bélyeg hiányzott, így olvasható volt a felirat: „Belföldön 2 filléres bélyeg elég, ha a keltezésen és a névaláíráson kívül csak 5 üd­vözlő szót írunk.” A levele­zőlap Kivics Irénke úrleány­nak szólt Ungvárra. Nem illik evések-ivások időszakaként tartották számon, mellyel a természetet próbálták hasonló bőségre ösztönözni. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe az emberek, hogy elűzzék a halált, a rosz- ! szat és a hideget. Napjaink­ban már csak a jókedvet és a vidám mulatságot szolgálják a maskarabálok. így volt ez hétvégén a mi esetünkben is. BRÁZ KATALIN, VEZETŐSÉGI TAG, a más levelébe beleolvasni, de ez egy képeslap, amelyet Jani, a testvére írt 1940. au­gusztus 9-én. Azt írja, hogy megint Sóstón van légvédel­mi gyakorlaton, de reméli, hogy hamarosan ismét haza­megy. Ez a képeslap a két világháború között a vissza­csatolt Kárpátaljára érkezett Nyíregyházáról. Kincsként fogom őrizni ezt a szűkszavú, mégis sokatmondó lapot! HENZSELNÉ B Kétlábú gomba Sz. Zoltánná hűséges új- fehértói előfizetőnk küldte be a különleges csiperkét. FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet- Magyarországhoz érkező' olvasói leveleket, fény­képeket közöljük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az olvasói oldalon to­vábbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladó­val rendelkező leveleket közöljük. @ Beszélgetés a dombrádi könyvtárban A dombrádi Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtárban a ma­gyar kultúra napja alkalmából előadást hirdettek Beszélgetés a könyvtárban címmel. A programon az intézmény kulturális közfoglalkoztatottjai is részt vettek. fotó: boroska zsolt Szegény embert a láng is nyúzza: mindenét elpusztította a tűz Segítünk Amit nem a tűz, azt a víz tette tönkre az amúgy is nehéz sorsú nyíregyházi férfi ottho­nában. nyíregyháza. „Lakhatatlanná vált a leégett Korong utcai ház” - adtuk hírül lapunk ja­nuári számában. A tűzoltók több járművel indultak a Po- povics Attila lángokban álló otthonához, és mindent meg­tettek, hogy elfojtsák a tüzet, amelyet feltehetően a magára hagyott vegyes tüzelésű kály­ha okozhatott. Az épületből előtörő füstöt a szomszédok látták meg, az egyedül élő házigazda már csak arra ért haza, hogy mindene semmivé lett, az otthona volt, nincs. Amikor felkerestük, könnyeivel küsz­ködve mutatta meg a romos, lakhatatlanná vált házat, és a háta mögött lévő kis nyári konyhát, amelyben jelenleg meghúzza magát.- Ez a helyiség épen maradt, de itt se fűtés, se villanyáram. Mindenem odaveszett a tűz­ben, a ruháim, a bútoraim, az ágyam, a könyveim, a szemé­lyes holmijaim. Annyi ruhám maradt, ami éppen aznap rajtam volt. Az egyik utcabe- limtől kaptam egy kabátot, egy használt ágybetétet, azon aszom, és egy paplant, azzal takarózom a hideg szobában - mutat „kincseire” Attila, aki­től beszélgetésünk alatt meg­tudom: a nyolcvanas évek végén Tengizben dolgozott a Hulladékká lettek a hasznos holmik, berendezési tárgyak is tanult szakmájában, villany- szerelőként, majd a nyíregy­házi papírgyár foglalkoztatta évekig. Míg tudott, élt a felkínált közmunka lehetőségével is, egy óvodában volt udvari munkás, mindenes. A szülei és a bátyja halála óta egyedül él, nem maradt senkije, akire számíthatna most, élete leg­pokolibb időszakában. Csak segítséggel sikerülhet- A 22 ezer forint, amennyit most kapok, éhen halni is kevés, nemhogy boldogulni. Szeretnék újra dolgozni, akár közmunkában is. Egyedül képtelen vagyok rendbe ten­ni a nyári konyhát, lebontani a leégett otthonom, eltaka­rítani a romokat. Abban sem vagyok biztos, hogy ilyen időjárási- és életkörülmények között a tavaszt megélem. Bármilyen segítséget, felaján­lást elfogadnék, hiszen szó szerint semmim sem maradt- fordult olvasóinkhoz kéré­sével Popovics Attila. KM-Pi Kitört ablakok, hamuvá lett ajtók - teljesen kiégett a lakás FOTÓK: PALICZ ISTVÁN Odalett a házi könyvtár Siralmas állapotban van a tető is KELET MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents