Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-28 / 50. szám

Országhatáron átnyúló árvízvédelmi összefogás Kilenc árvázvédelmi mentési és felkészülési gyakorlatot hajtanak végre közösen a projekt résztvevői. nyíregyháza. A magyar-ro- mán határon átnyúló, a Szat- már megyei Multisalva Spe­ciális Mentőcsoporttal közös árvízvédelmi pályázatról szá­moltak be az együttműködők a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon február 27-én, pénteken délelőtt. A projekt keretében több járási men­tőcsoport és civil szervezet is felkészülhet az árvíz elleni védekezésre a határ mind két oldalán. Csepely Zsigmond tűzoltó dandártábornok kiemelte: a pályázat a megyében műkö­dő önkéntes mentőszerve­zetek felkészítésén túl közös gyakorlatok megtartásának lehetőségét is biztosítja az igazgatóság számára. A részt­vevők az elkövetkező egy évben kilenc közös mentési és felkészülési gyakorlatot hajtanak majd végre - tájé­koztatta lapunkat Dóka Imre sajtóreferens. A projektben a megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóság mellett részt vesz a Szatmár megyei Szamos Sürgősségi Helyzetek Felügyelősége, a Vöröskereszt szatmári és sza­bolcsi szervezete, a Felső-Ti- sza-vidéki Búvár és Mentő Közhasznú Egyesület, vala­mint a Multisalva Speciális Mentőcsoport. A közös gya­korlatok mellett árvízvédel­mi eszközök beszerzésére és védőeszközök vásárlására is lehetőség nyílik a képzési programok mellett. km <§> Kiállítás és előadás a levéltárban A kárpátaljai magyar történelemkutatást bemutató előa­dásra várták a kultúrabarátokat pénteken délután a megyei levéltárba, ahol a Málenkij robot című kiállítást is megtekint­hették az érdeklődők. fotó: pusztai Sándor Tolira cserélte a „katyusát” Tóth Sándor nyugállományú ezredes, helytörténész, közíró, végtisztességi szónok archív fotó: pusztai sAndor Tizenöt év alatt tíz kon­ferenciát szervezett, és számtalan emlékjelet állított. NYÍREGYHÁZA. A helytörténet gyermekkora óta érdekelte, mert annak idején szülőfalu­jában, Beszterecen az általá­nos iskolában Horváth József, majd Ibrányban, a középisko­lában Hegedűs Dezső történe­lemtanárok beleplántálták a történelem szeretetét. Ez meg­határozta pályájának jelentős szakaszát, hisz Tóth Sándor nyugállományú ezredes ma is kutatja Nyíregyháza és Sza­bolcs megye múltját, feltárja, az érdeklődők számára hozzá­férhetővé teszi szűkebb pátri­ája nagyjainak munkásságát. Hadi ismeretek, pedagógia- Emlékezetes volt az érett­ségi, hiszen az év májusában éltük át a korszak legtragiku­sabb árvizét, s Ibrányból Új- fehértóra menekítették a la­kosságot. Egy kedves, vallásos család fogadott be bennünket, de a szervezett étkeztetésre az iskolába kellett járni. Az irdat­lan hosszú falu végéről mire gyalogosan hazaértünk, las­san indulhattunk is vissza... Az érettségi után egy év ka­tonai alapképzés következett, majd a Kossuth Lajos Katonai Kiadványok, kötetek Nyíregyháza városa az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc időszakában ______ .Koszorút a hősnek sírhalmára” (13 önálló tanulmány) _______________________ Nagy Idők apró történetei 1848-1849 Rakovszky Sámuel 1848-49-es honvédezre­des emlékezete ______________________ Kossuth-emlékek Szabolcsban Zenei élet Nyíregyházán a XIX. században Főiskola. Marcaliba irányítot­ták a tüzérdandárhoz, ahol tíz évet húzott le, majd jelentke­zett a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára. Az egyetem ide­jére Budapestre költözött a család (akkor már megszület­tek a gyerekek), majd egy évig ingázott a főváros és Cegléd között. 1988-ban jöttek haza, a Damjanich-laktanyában volt parancsnokhelyettes.- A rendszerváltás után megszüntették a munkakö­römet, később a laktanyát is, fogalmazhatnék úgy is: derékba tört a katonai pá­lya. Véletlenszerűen lettem komendáns-hivatalvezető a A lelkiismeret parancsára (Reviczky Imre élete és munkássága, aki a háború ideién zsidók ezreit mentette meg.) _____ Nagy Imre-emlékjelek _______________ Forradalom az Isten háta megett és egyéb viszontagságok ___________________ Nyírség, akác, Sóstó (versgyűjtemény) Húszéves a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége helyőrség-parancsnokságon, ezer honvédségi lakás priva­tizációját kellett „levezényel­nem” 1990 és 1998 között. A hadkiegészítő parancsnokság­ra kerültem, a nyugállomá­nyú katonák, hadiözvegyek gondjainak kezelése volt a fő feladatom. 2001-ben lettem a toborzóiroda vezetője. Akkori­ban a megye országos első volt a katonai toborzásban, innen jelentkeztek a legtöbben szer­ződéses katonának. 2005-ben, 35 évi katonai szolgálat után helyeztek nyugállományba. 2006. január i-jétől főállásban végezhetem kutató-publikáci­ós és közéleti munkámat. Civil hagyományőrző Az aktív közéleti tevékenység, melynek középpontjában a hagyományápolás áll, ma is jellemző Tóth Sándorra. Ti­zenöt éve elnöke a Nyíri Hon­véd Egyesületnek. Emellett behatóan foglalkozik helytör­téneti kutatással. Eddig 11 kö­tete jelent meg, kettő pedig ki­adásra vár. Tizenöt év alatt tíz konferenciát szervezett, em­lékjeleket (szobrokat, emlék­táblákat) állítottak. Adományt gyűjtöttek a beregszászi II. Rá­kóczi Ferenc Főiskola rendbe­hozatalára, egy tanterem vise­li az egyesület nevét, Rákóczi szülőházának felújításában is aktív részt vállaltak Borsiban, Királyhelmecen pedig Revicz­ky Imrének állítottak emléket. Nyíregyházán a Kossuth-gim- názium falán állítottak em­léktáblát az innen induló képzőművészeknek. És még hosszasan sorolhatnánk... Tóth Sándor - nem melles­leg - végtisztességi szónok is. KM-GYL AII. Rákóczi főiskolán egy tanterem viseli az egyesület nevét. TÓTHSÁNDOR Tompetiék gondoskodnak a jókedvről NYÍREGYHÁZA. A tavasz első napján a legkisebbeknek kí­nálnak kikapcsolódást a Váci Mihály Kulturális Központ­ban. Tompeti és barátai „Ha jó a kedved...” címmel vi­dám, interaktív zenés műsor­ra és kézműves foglalkozásra várják a gyerekeket március l-jén, vasárnap délelőtt fél ti­zenegyre. További információkat a VMKK Facebook-oldalán ol­vashatnak, vagy a 42/411-822- es telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. km Egy boldog óra a színházban NYÍREGYHÁZA. A Baltazár Szín­ház Boldog óra dmű ven­dégjátékát láthatják március 8-án, vasárnap 19 órától a me­gyei teátrum nagyszínpadán. Vörös István darabja a múl­tat és jelent egymás mellé állítva kérdéseket vet fel, vá­laszok után kutat: múltunk mennyire befolyásolja jele­nünket? A régen elkövetett bűneinket hogyan tudjuk ma jóvátenni? Hogyan tudunk, bátran felvállalva sorsunkat szabadon és boldogan élni? S hogy a kérdésekre kapunk-e választ, az előadás végéig ki­derül. KM Pedagógusokat díjaznak Az elismeréseket azok a tanárok kapják, akik a fizika és matek népsze­rűsítésén fáradoznak. NYÍREGYHÁZA. Az Ericsson Magyarország az idei tanév végén is kitünteti azokat a matematika-fizika szakos ta­nárokat, akik szakmai mun­kájukkal és emberi példamu­tatásukkal hozzájárulnak a hazai természettudományos oktatás színvonalának emelé­séhez. Az elismerést általános és középiskolai pedagógusok egyaránt megkaphatják. Az online elérhető űrlapok be­Akik tanítványai jól teljesítenek, esélyesek a díjra illusztráció: ékn küldésével április 1-jéig bárki adhat le jelölést. Azok kap­hatják meg a díjat, akiknek a tanítványai a legjelentősebb hazai vagy nemzetközi egyéni versenyeken a 2009/2010-es tanévtől kezdődően az első öt hely valamelyikén végeztek. A díjakat két kategóriában ítélik oda: a „matematika és fizika népszerűsítéséért” 2-2 fizika, valamint matematika szakos tanárt díjaznak, illet­ve „a matematika és fizika tehetségeinek gondozásáért” szintén két-két pedagógus munkáját ismerik el. Az elis­merés egyenként 250 ezer fo­rint anyagi elismeréssel jár. A díjkiosztó ünnepségre május végén kerül sor. km Az utcán verte meg a lányt tiszarád. A Nyíregyházi Rend­őrkapitányság Kemecsei Rendőrőrse garázdaság vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomo­zást L. Enikő 21 éves tiszarádi lakos ellen. A nő február 26-án előzetes szóváltást követő­en bántalmazott egy 17 éves lányt. A rendőrök a bejelentést követően L. Enikőt elfogták, előállították és kihallgatták. Dióhéjban Az Éremgyűjtők megyei egyesülete március l-jén, vasárnap 8-tól 11 óráig Nyíregyházán, a MÁV Vonatkísérő Laktanyában tartja szokásos havi találkozóját. Kónya József nyugalmazott lelkipásztor és polgármester Közelebb kerülhetett a világhoz a határ menti település Legmaradandóbb élmé­nye, hogy településén bekötötték a telefont és a gázt. kölcse. Bár közel 250 éve már mezőváros volt, de igazi vá­rosi rangot csak 2000-ben ka­pott Dévaványa, ahová 1944 augusztusában megszületett a varrónő anya és banktiszt­viselő apa második gyerme­keként Kónya József. Itt járt általános iskolába, hogy ké­sőbb a szeghalmi gimnázium­ban bizonyítsa jó képességét.- Minden vágyam az volt, hogy erdőmérnök legyek, mert imádtam a bennün­ket körülvevő természetet. Sajnos, hiába jelentkeztem, „egyéb” kategóriába sorolván, meg „hely hiányában” nem vettek fel Sopronba. Közben mozigépész is lettem, meg a favágókkal dolgoztam egy évig Vésztőn. Vallásos csalá­dunkban ekkor úgy döntöt­tünk, hogy megpróbálkozom a Debreceni Református Teo­lógiai Akadémián. Ott sikerrel jártam. Pedig a viszonylag sok jelentkező közül csak hetet vettek fel, s öt év tanulás után öten végeztünk. Nagy feladat A tanulással nem volt baj, a kollégiumban felügyelői megbízatást is kapott, ám a „szeniorságig” már nem ju­tott el, elvették tőle a palás­tot is, majd Fehérgyarmatra küldték helyettesítő segédlel­késznek. Aztán 1970 decem­berében rendes lelkipásztor­nak nevezték ki Zsarolyánba.- Itt szolgáltam az Urat és a híveket tavalyi nyugdíjazá­somig. Közben Mándon 15, Nemesborzován pedig 20 évig láttam el a református lelki­pásztori feladatokat. Nem csak én segítettem megtalálni a jó utat az emberekkel, magam is sokat tanultam tőlük. Nagy feladatot jelentett számára, hogy 1990-ben meg­választották Zsarolyán pol­gármesterének, mely tisztet 2006-ig viselte. Ekkortól már nemcsak a templom és a paró­kia tartozott a „hatáskörébe”, hanem az iskola, a nehéz sorsú családok, emberek megsegíté­se, a kulturális hagyományok ápolása is.- A ’70-es árvíz nagy károkat okozott Zsarolyánban: a temp­lomban térdig érő viz volt, de villany nem, a szikkadás után pedig hullani kezdett a salétro- mos vakolat; hiába javítottuk, még ma is érezni a fal nedvét. Polgármestersége legna­gyobb maradandó eredménye, hogy 1973-ban Zsarolyán és Gyügye valamennyi házába bekötötték a gázvezetéket és a telefont, így közelebb kerülhe­tett a világhoz a határ menti te­lepülés. Kónya József az évek során rengeteget volt úton a hozzá tartozó településeken, elkoptatott 6-7 autót, eleget tett társadalmi kötelezettsé­geinek, hiszen tisztségeket kapott - többek között - a Hor­tobágyi Nemzeti Park szerve­zeténél, a madártani egyesület megyei csoportjánál, de arra is szakított időt, hogy egy kertes házat építsen Kölesén, ahol most nyugdíjasként élhet. „Itt lakik egyenest” Időközben megnősült, a fele­sége röntgenasszisztens volt a gyarmati kórházban, két gyerekük született: Emőke és Levente. Számos elisme­rést kapott: Széchenyi Em­lékplakettet a természetvé­delemért díszdoktori címet a Debreceni Akadémiai Bizott­ságtól, Dobos Károly-dijat nyugdíjba vonulásakor.- Sok szép napra, esemény­re emlékezhetek aktív korom­ból. A legemlékezetesebb az volt, amikor Zsa­rolyánba érkező ismerősöm kér­dezte az egyik lakostól: „Nem tudja, hol lakik Kónya József?” „Na, itt ilyen nevű nem lakik!”- jött a válasz. „Nem létezik, hi­szen úgy tudom, ő itt a református pap.” Mire a lakos:- Ja, hát miért nem a nagytiszteletű urat mondta? Ő ott lakik egyenest. ANGYAL SÁNDOR 2015. FEBRUÁR 28., SZOMBAT _____________________________________ ________ KELET Mindenfelől 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents