Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-28 / 50. szám

2015. FEBRUÁR 28., SZOMBAT KELET Utoljára a’90-es évek legelején volt ilyen... Budapest. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a foglalkoz­tatási ráta 62,5 százalékra nőtt, noha 2010 májusában, a 27 európai uniós tagország közül Magyarország még az utolsó előtti helyen állt, 54,6 százalékkal. Az elmúlt hó­napokban az EU felmérései szerint Magyarország tudta a legnagyobb mértékben nö­velni a munkavállalók számát a munkaerő-piacon. mti Varga Mihály fotó: afp 1 /10/ l,4/o A Központi Statisztikai Hiva­tal szerint tovább nőtt a fog­lalkoztatottak száma: 2014 novembere és 2015 januárja között 4 millió 127 ezren dol­goztak, 141 ezerrel - 3,5 szá­zalékkal - többen, mint egy évvel korábban. A munkanél­küliségi ráta 7,4 százalékos volt a 2014. november és 2015. január közötti időszakban, 1,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábban. Megkezdődik a devizahiteles elszámolás BUDAPEST. A jövő héttől min­den devizahiteles ügyfél szá­mára kézzelfoghatóvá válik, hogy a bankoknak vissza kell adniuk a tisztességtelen, egyoldalú szerződésmódo­sításból és az árfolyamrés­ből származó bevételüket. A Nemzetgazdasági Minisz­térium (NGM) információi szerint a bankok felkészültek rá, ennek érdekében számos informatikai fejlesztést vég­rehajtottak. MTI „Egy nép vált nagykorúvá” Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét mondja fotó: mti, ksz A miniszterelnök valódi gazdasági áttörésnek nevezte, hogy a magyar gazdaság nem hitelek­ből kezdett el növekedni. Budapest. Orbán Viktor az évértékelő beszédében kiállt a polgári Magyarország eszmé­nye mellett, és kitért a veszp­rémi választási vereségére is, amellyel kapcsolatban azt kér­te híveiktől: „legyünk ismét észnél, ne üljünk a babérjain­kon!” Orbán Viktor a mintegy 45 perces beszédét azzal kezd­te - utalva olyan „okoskodó” elemzőkre, akik a polgári Ma­gyarországot politikai termék­nek tartják -, hogy kiállt a pol­gári Magyarország eszménye mellett, kijelentve: „mi egy kereszténydemokrata alapo­kon álló néppárti közösség va­gyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyar- ország”. „Nem hiszem, hogy a következő száz évben változás lenne ebben” - mondta. A legfontosabb kérdések közé sorolta, hogy be lehet-e fogadni azokat az embereket, akik közül sokan nem haj­landók elfogadni az európai kultúrát, vagy eleve azzal a szándékkal jönnek, hogy lerombolják azt. Megakadá­lyozhatjuk-e, hogy visszatér­jen a hidegháború szelleme, és Oroszország ismét az el­lenségünk legyen? „Nekünk, magyaroknak lehetséges-e ki­állni Ukrajna függetlensége, a kárpátaljai magyarok bizton­sága, Magyarország energia­biztonsága és gazdasági érde­kei mellett egyszerre?” - tette fel kérdéseit a kormányfő. Orbán Viktor úgy véli, ideje, hogy megtanuljunk a külföld­re egyenrangúként tekinteni, és egyenrangúnak érezni ma­gunkat vele. Jelezte ugyan­akkor, hogy a mértéktartás a külügyekben is fontos, „ne­hogy úgy járjunk, mint Tigris a Micimackóból, aki túlzásba vitte az ugrálást”. Az ellenzék által emlegetett külpolitikai elszigetelődésre válaszul fel­sorolta: csak februárban egy államfő, három miniszterel­nök és kilenc külügyminisz­ter járt Magyarországon. A kormányfő szerint az ország 2010 óta abban a jö­vőben él, ahová sokan most indulnak, vagy élőbb-utóbbi igyekezni fognak. Mint mond­ta, vannak dolgok, amelye­ket érdemes megtartani „az előző korszakból”, például a demokráciát, annak is lehető­leg „jelző nélküli formáját”. Ugyanakkor el kellett engedni mindent, ami csődöt mondott. Utóbbiak közé sorolta a neoli­berális gazdaságpolitikát, a megszorítások politikáját, a multikulturális társadalom „téveszméjét” - még mielőtt menekülttábort csinált volna Magyarországból - és a liberá­lis társadalompolitikát, amely nem ismeri el a közjót, és elu­tasítja a keresztény kultúrát. Fegyelmezetten A kabinet gazdaságpolitikájá­val kapcsolatban a miniszter- elnök valódi gazdasági áttö­résnek nevezte, hogy a magyar gazdaság évtizedek után ta­valy először nem külföldről felvett hitelekből kezdett el növekedni. Úgy látja, többről van szó, mint jó kormány­zásról, egy nép vált nagyko­rúvá pénzügyi értelemben. Az állam, a vállalkozások és a háztartások úgy viselkedtek, ahogy az felelős és felnőtt emberhez illik: alaposan mér­legeltek, ésszerű döntéseket hoztak, és azokat fegyelmezet­ten végre is hajtották - fogal­mazott, úgy összegezve, hogy ez kölcsönös bizalomra épülő összefogásnak nevezhető, mti Vendégkommentár Koleszár Péter Unortodox kárenyhítés A bróker- és bankbotrány kirobbanásának napján sokan nyugodtan olvasták a híreket, hiszen számukra ismeretlen pénzintézetek kerültek nehéz helyzetbe. Az idő előre­haladtával azonban ezrek szembesültek azzal, hogy az a bank, amely gondban van, az ténylegesen az ő jól megszo­kott kis takarékszövetkezetük. Pont az, ahol a pénzüket ők is tartják, ahol az évtizedek óta ismert ügyintézők mindig mosolyogva, barátságosan segítenek nekik. A kezdeti sokk után a legtöbben megnyugodtak egy picit, amikor azt olvasták, hogy egymillió forintig akár már másnap felvehetnek pénzt a számlájukról. Majd jött az újabb hideg zuhany: a Magyar Nemzeti Bank egymillióról 60 ezer forintra csökkentette a felvehető összeget. Hiába a betétek biztosítása, a többire várni kell. Hónapokat. Térségünkből az érintettek cégek, magánszemélyek és önkormányzatok. Azok a vállalkozások, amelyek a március közepén fizetendő adókra, va­lamint a napokban fizetendő közterhekre és bérekre tarta­lékolták a pénzüket a bank­számlájukon. Többségük nem is tőzsdézett, nem spekulált a pénzzel, egyszerűen csak tisztességesen szerette volna teljesíteni előírt kötelezettsé­geit, fejlesztésekre tartalékolt. A NAV és a közműszolgál­tatók már jelezték: méltányo­san fognak eljárni a károsul­takkal. De vajon azokkal az őstermelőkkel, mezőgazdasági vállalkozókkal, akik a tavaszi munkák kifizetéséhez tar­talékolták a pénzüket, lesz-e bárki elég méltányos? Vajon azok a vállalkozások, akik megnyitott hitelkeretükből fi­nanszírozva működtették a cégüket, át tudják vészelni ezt az időszakot? Vajon azok a cégek, akik valamilyen pályázat megvalósításához előleget tartalékoltak a számláikon, be tudják-e határidőre fejezni a fejlesztéseiket? Egyben az érintettek egyet tudnak érteni: a 60 ezer forint kevés háromhavi túlélésre, akkor is, ha sokan méltányosak a károsultakkal szemben. Talán érdemes lenne átgondolni, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nem kellene-e eltolnia 90 nappal a többmilliárdos ingatlanberuházásait, költekezé­seit, és esetleg abból a forrásból meg lehetne előlegezni a késélen táncoló vállalkozások és a többi betétes kártalaní­tását. Ezzel családok tízezrei lélegezhetnének fel. Vajon a vállalkozá­sok, akik tartalék pénzüket tartották a bankban, át tudják-e vészelni ezt az idő­szakot? Rendkívüli juttatás is lehet Tállai András: az önkor­mányzatoknál most a kifizetések az elsődle­gesek. Budapest. A kormányzat cél­ja most az, hogy biztosítsa az esedékes kifizetéseket azok­nál az önkormányzatoknál, amelyek a DRB bankcsoport­nál vezették számlájukat - mondta Tállai András, a Nem­zetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára pén­tek reggel a Kossuth Rádió­ban. Az államtitkár elmondta: a Magyar Államkincstár min­den hónapban 26-án utalja ki az adott havi támogatást az önkormányzatoknak, ekkor kellett volna utalni annak a 84 önkormányzatnak is, ame­lyeknek a Buda-Cash Bró­kerházhoz kapcsolódó DRB bankcsoportnál van számlája. Most ez nem történt meg, ha­nem az önkormányzatoknak nyitottak egy alszámlát az ál­lamkincstárnál, és a pénz ott van. Tállai András kifejtette: azt kell fölmérni, hogy ele­gendő-e ez az összeg az ön- kormányzatoknak arra, hogy a jövő héten tudjanak adni fize­tést, juttatást, segélyt. Ha nem elegendő, akkor rendkívüli kormányzati intézkedés kell, erről meglesz az összesítés, és készítenek egy előterjesztést a miniszterelnöknek, hogy ezek az önkormányzatok rendkívü­li juttatást kapjanak. Felmérik, mennyi ragadt be Tállai András megerősítette, hogy most a jövő héten ese­dékes kifizetések biztosítása a cél. A következő feladat lesz felmérni az önkormányzatok bennragadt pénzét, kárát, hogy mennyi uniós támoga­tás és állami támogatás van a bankcsoportnál vezetett bankszámlákon. mti Közlekedési biztos lesz Budapest. A közösségi közle­kedési szolgáltató cégek, kü­lönösen a Volán társaságok működésével kapcsolatos jövőbeli lehetséges irányokat tartalmazó koncepció kidolgo­zására miniszteri biztossá ne­vezte ki Vitézy Dávidot, a Bu­dapesti Közlekedési Központ volt vezérigazgatóját Seszták Miklós nemzeti fejlesztési mi­niszter. A kinevezés február l-jétől július 3l-éig tart. A mi­niszteri biztos feladatkörébe tartozik a közösségi közleke­dési közszolgáltatások haté­konyabb összehangolása érde­kében szükséges intézkedések feltérképezése. mti „A Fidesz képtelen megvédeni” Az ellenzéki pártok egyöntetűen bírálták Orbán Viktor évértékelő beszédét. kelt Vona Gábor, a Jobbik el­nöke, aki szerint a Fidesz már képtelen megvédeni, képvi­selni az embereket. és hazug” miniszterelnököt, amint egy órán át beszélt a semmiről - reagált Szigetvári Viktor, a párt elnöke. Devizaárfolyam (2015.02.27.) PÉNZNEM _______árfolyam változás Euró 302,93 -0,47 USA dollár 269,94 +3,16 Svájci frank 284,12 +1,93 Angolfont 415,57 +1,20 Román lej 68,25 -0,34 Ukrán hrivnya 10,09 +2,19 Horvátkuna 39,41 -0,04 Lengyel zloty 73,01 -0,04 & http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB BUDAPEST. Márton Roland, az MSZP alelnöke Orbán Viktor szavaira reagálva azt mondta: a Fidesz válságban van, egy­millió szavazója otthagyta, legnagyobb támogatója ma már az ellensége. „Bazári beszéd...” „Ma egy bazári beszéddel felsorolta a vágyait, nagyon erőlködött, de nem tudta túl­kiabálni a valóságot” - érté­Fura sikertörténet A Demokratikus Koalíció sze­rint egy „szellemileg és poli­tikai cselekvőképességében megrogyott” miniszterelnö­köt látott az ország. A Párbe­széd Magyarországért szerint az Orbán Viktor pénteki évér­tékelőjében megfogalmazott sikertörténet csak „a kivált­ságosokra” vonatkozik. A Korszakváltók Pártja szerint szomorú volt látni egy „fáradt A politika nem üzlet Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya a dolgozói szegénység orszá­gává tette Magyarországot, ahol Európában a legnagyobb a jövedelemkülönbség a leg­kevesebbet és a legtöbbet keresők között. Schiffer And­rás társelnök kijelentette: a polgári kormányzás kizárja, hogy a politikát üzleti alapon űzzék. MTI Szerzőnk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja kelet@kelet.hu Berlin támogatja Litvániát BERLIN. Németország a korábbi elutasítás ellenére mégis haj­landó támogatni a NATO-szö- vetséges Litvánia hadseregé­nek korszerűsítését - jelent meg a Der Spiegel című német lap péntek esti kiadásában. A lap szerint a védelmi minisz­térium illetékes államtitkára azt mondta: 40 kilométeres lőtávolságú ágyú kellő szám­ban áll rendelkezésükre, így Vilnius kedvező elbírálásra számíthat a német kormány­nál, ha hivatalos kérést ter­jeszt elő. mti Röviden Kordás Lászlót választották a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnökévé a következő négy évre a küldöttek a szövetség pénteki, első kongresszusán. Az alelnök Székely Ta­más lett. Az új elnök elmondta: valódi érdekvédelemre készülnek, elsődleges céljuk az, hogy a minimálbér nettója érje el a létminimum értékét. Egyelőre 20 ezer forintos különbség van a kettő között, ami tarthatatlan. Székely Tamás alelnök is kiemelte, hogy a legnagyobb konföderáció jött létre Magyarországon. Rámutatott: a munkavállalók számos problémával küzdenek, ezeket meg kell oldani, és érdemi társadalmi párbeszédre van szükség. <§> Találkozás Hozzátartozója köszönt egy katonát a Magyar Honvédség 11. KFOR kontingensének visszafogadó ünnepségén Tatán, február 27-én. fotó: mti, koszticsák szilárd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents