Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-16 / 39. szám

2015. FEBRUÁR 16., HÉTFŐ Sport 11 Küzdelem vérrel-verejtékkel - Rióért Villámkarrier a javából: Veres Amarilla (szemben) kevesebb mint egy év leforgása alatt kivívta magának az elismerést fotó: mti Az idő Veres Amarillá- nak dolgozik, aki kere­kesszékes vívásban a paralimpiai játékokat vette célba. VÍVÁS. Az Amarilla név je­lentése: fényes. Mindez tö­kéletesen „ül” az NYVSC kerekesszékes vívójára. Ve­res Amarilla csillaga egyre fényesebben ragyog. Az ifjú hölgy 2014-ben „robbantott”: a dobogó tetején feszíthetett a Londonban megrendezett 23 éven aluliak paralimpiai világjátékán. Na már most, e versenyt tradicionálisan csak tőr fegyvernemben rende­zik, mivel Amarilla leginkább a kardot forgatja magyarán megmondva: a tőrben szer­zett aranyérem még dicsősé­gesebb diadal. Véletlen az ismeretség Pákey Béla tanítványa a var­sói 23 éven aluliak világbaj­nokságán sem tétlenkedett: mindjárt két számban (tőr, párbajtőr) nyert bronzérmet. Ennyi bőven elég ahhoz, hogy a Nyíregyházi Főiskola első éves hallgatója nagy re­ményeket fűzzön a folytatás­hoz. Pedig nem minden ala­kult ilyen szépen...- Születéskori sérülés miatt a bal oldali mozgatóidegszál elszakadt, így le volt bénulva a kezem - érzékeltette Veres Amarilla, hogy próbára tette az élet. - A kezeléseknek hála már nem látszik, de életem végéig tornáztatnom kell a sérült részt, hogy szinten tud­jam tartani. A kerekesszékes vívással teljesen véletlenül ismerkedtem meg, amikor Debrecenből Nyíregyházára kerültem. Ekkor tudtam meg, hogy létezik egyáltalán ez a sportág. Először csak lejártam az edzésekre, figyeltem, majd Pákey Béla edző javasolta, hogy kezdjem el. Valahogy így indult. De még hogy beindult. Vil­lámkarrier a javából. A bemu­tatkozás olyannyira jól sült el, hogy a szakmai tekintélynek örvendő egykori világbajnok kiszúrta az Amarillában rejlő tehetséget. Helye a nemzetközi elitben- Az első versenyem tavaly márciusban, Debrecenben egy válogató viadal volt, amelyen az akkori szövetségi kapitány, Kovács Tamás felfigyelt rám. Lehetőséget kínált arra, hogy külföldön is megmutathas­sam magam. Ez természete­sen hatalmas esély, egyben nagy kihívásként hatott rám, és persze bizonyítani akar­tam. Olaszország jelentette a nyitányt, majd nyáron a strasbourgi Európa-bajnokság következett, ahol sikerült tisz­tességesen helytállnom - nyol­cadik lettem. Ebből leszűrhet­tem, megerősítést kaptam, hogy helyem van a nemzet­közi mezőnyben is, ami len­dületet adott. Ez után derült ki, hogy elindulhatok a junior világjátékokon Londonban, viszont nagyon kevés időm maradt a felkészülésre ráadá­sul nem a fő számomra, a pár­bajtőrre, hanem a tőrvívásra kellett koncentrálni. Igazából Pákey Bélának köszönhetően alakult ennyire jól minden: ő találta ki az alkalmazott edzés­rendszert, nélküle nem juthat­tam volna ideáig. Mint lépcsőfokok Cseppet sem elhanyagolható tényező: a huszonegy eszten­dős Veres Amarilla nagyon fiatalnak tekinthető ebben a szakágban. Azaz, előtte a pá­lya. Ennek egyik, momentán legfontosabb állomása para­limpiai játékok Rio de Janeiró- ban, az olimpiának is otthont adó brazil metropoliszban.- A világranglista első tizen­két helyezettje automatiku­san indulhat Rióban, jelenleg a harmadik vagyok ebben a rangsorban - szolgált több mint biztató információval a nyíregyházi vívó.- A kvalifikációs időszak szeptemberben, Varsóban kez­dődött, összesen tíz versenyt tartanak, a végső sorrend kialakításakor a hét legjobb eredményt veszik figyelem­be. Az idei legfőbb feladat az egri világbajnokság lesz szep­temberben. Valamennyi ese­ményen a legjobb nyolcban kell végeznem, ami reális cél, ebben az esetben ott lehetek a paralimpián.- Az eddig elért eredmé­nyeimre úgy tekintek, mint lépcsőfokokra a vágyott cél elérése érdekében, ez a riói részvétel, ahol szeretnék jól szerepelni. Ehhez vérrel-ve­rejtékkel kell minden nap küz­denem, de talán mondhatom, az idő nekem dolgozik. Remé­lem, ez még az út eleje. KONCZ TIBOR tibor.kona@kelet.hu A vívással teljesen vélet­lenül is- m: merkedtem - -, meg. u •/ VERES AMARILLA 1 Olimpiai bajnok előzött, sporttörténelmet írt versenyén. A 25 éves Knoch a sportág első magyar világkupa-győztese lett, mi­után a negyed- és az elődön­tőben, illetve a fináléban is legyőzte a háromszoros olim­piai bajnok kanadai Charles Hamelint. A döntőben a második he­lyen a kínai Vu Ta-csing vég­zett, és Hamelin lett a harma­dik. MTI Mai sportműsor Futsal. NB II: Nyírgyulaj KSE-Debreceni EAC, nyírbátori sportcsarnok, 18. Csengeri Petőfi DSZSE-Energia SC Gyöngyös, 19. Sky Travel megyei bajnokság (kezdés: 18.30): Újfehér- tó-Nagycserkesz, Monbebé-Mátészalkai KFK (Városi Stadion teniszcsarnoka), Gyulaháza- Nyírbátor, GFSE Oros-Csengeri Petőfi DSZSEII (Tiszavasvári úti csarnok). Knoch Viktor a sportág első magyar világku­pa-győzelmét szerezte meg. RÖVIDPÁLYÁS gyorskorcsolya. Sporttörténelmi tettet hajtott végre vasárnap Knoch Vik­tor azzal, hogy 500 méteren a leggyorsabbnak bizonyult a rövidpályás gyorskorcso­lyázók erzurumi világkupa­Nekik a hőség elől kellett menekülniük Az utazás izgalmas volt, de Dél-Afrikában nyugodt körülmények között készültek disz­koszvetőink. atlétika. Mi irigyelnivaló van abban, ha az ember a tél kel­lős közepén a sáros és latya­kos edzőpályák vagy éppen a fűtetlen edzőtermek helyett a 35-36 fokos Dél-Afrikában edzőtáborozik? Hát azért, nagyon is sok! Az elvégzett munkát persze nem sajnál­juk a január 25. és február 11. között Potchefstroomban tar­tózkodó nyíregyházi küldött­ségtől (amely szerves részét alkotta a népes magyar do­bószakágnak), de azt nagyon is, hogy nem a hideg és a szél, hanem a verőfényes napsütés elől kellett menekülniük. Várható a javulás Kerekes László edző és a disz­koszvetők közül Szikszai Ró­bert harmadszor járt a - nem mellesleg - 1800 méteres magaslaton elterülő edzőtá­borban, Káplár Jánosnak sem volt újdonság a táj, hiszen ő másodszor tette be oda a lá­bát, Kerekes Dórának viszont most először adódott meg a lehetőség. Ha azt vesszük, hogy amikor a klubtársak de­bütáltak Dél-Afrikában, akkor Szikszai 2013-ban junior Eu- rópa-bajnokságot nyert, Káp­lár pedig tavaly nyolc métert javított az egyéni csúcsán, akkor Dóri is sokat remélhet a 2015-ös esztendőtől.- Valóban nem akármilyen lehetőséghez jutottam és tényleg kiváló körülmények Február utolsó szombatján rendezik a téli dobóbajnok­ságot, amely válogató lesz a portugáliai csapat Európa-ku­pára. Aki oda utazhat, nem­csak a versenyen való rész­vételt „nyeri meg”, hanem az között készülhettem, a han­gulat is végig nagyszerű volt - mondta a kinti élményeiről Kerekes Dóra, aki ismerősök közé csöppent, hiszen a honi dobószakág elitje mellett a többpróbázókkal és futók­kal is találkozhatott, no meg olyan világsztárokkal, mint az észt olimpiai bajnok disz­koszvető Gert Kanter és a finn világbajnok gerelyhajító, Tero Pitkämäki. - Az első napokban esténként volt egy kis eső, de ez nem zavart bennünket, mert addigra már behúzód­tunk. Naponta kétszer edzet­tünk, közte a pihenésé volt a főszerep, illetve szabad prog­ramként meglátogattuk a kö­zeli oroszlánfarmot valamint azt követő két hetes edzőtá­bort is, merthogy a szövetség vezetőségének döntése értel­mében márciusban is vár még egy meleg égövi felkészülés a dobószakág itthoni legjobbja- ira. az élményvárost, Sun City-t. Közben volt egy versenyünk is, ezen még nem születtek túl jó eredmények, de ennek nem is most volt az ideje. Rohantak, mint az őrültek A jelenleg 51.67 méteres egyé­ni csúccsal rendelkező Kere­kes Dóra azt szeretné, ha idén elérné az 55 métert. Az esz­tendő fő versenye számára a tallinni U23-as Európa-baj­nokság lesz, amihez a jelen­legi legjobbja elegendő az utazáshoz - persze, azt idén is meg kell dobni. Két éve fél méteren múlt, hogy Dóri le­maradt a junior Eb-ről, most nem akarja az utolsó pillanat­ra hagyni a döntést. Hanem a két éve történtek után (Kerekes László számára mélyvénás trombózis miatt hosszabbodott meg a kinttar­tózkodás) cseppet sem sema­tikus a kérdés, hogy minden rendben volt-e?- Összességében igen, de azért vannak sztorik - feleli a Nyíregyházi Sportcentrum edzője. - Az utazás előtti pén­teken derült ki, hogy szomba­ton nem reggel hatkor, hanem este hétkor indul a repülőnk, ehhez kellett átszervezni a logisztikát. Az már szóra sem érdemes, hogy a nagy nehe­zen újranyomtatott jegyek el­sőre pocsolyába estek, az már izgalmasabb volt, hogy az amszterdami átszálláskor Eu­rópa legnagyobb repülőterén a mi gépünk késése, valamint a johannesburgi járat indu­lásának előrehozatala miatt hogyan érjük el a csatlakozást a nekünk jutott mintegy húsz percben. Maradjunk annyi­ban, rohantunk, mint az őrül­tek. Ezek után „természetes”, hogy a csomagjaink lemarad­tak, Robiék rutinosak voltak, ők a kézipoggyászba tették a dobócipőt, de Dórinak köl­csön kellett kérni, miként nekem is egy rövidnadrágot Pars Krisztiántól. De másnap­ra megjött minden cuccunk. Az edzésmunkával minden rendben volt, leszámítva, hogy Dóri lányom az utolsó napokban kapott egy kisebb napszúrást. Ugye mondtuk, hogy nem kell őket irigyelni... km-bt Folytatás Portugáliában KELET A szentesi Seres Andrással (balra) kiegészült nyíregyházi különítmény, tőle balról: Szikszai Róbert, Káplár János, Kerekes Dóra és Kerekes László - Sun Cityben, vagyis a Napfény városában fotó: m agánarchívum

Next

/
Thumbnails
Contents