Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-16 / 39. szám
2015. FEBRUÁR 16., HÉTFŐ KELET Interjú Üveges Péterrel, a magyar csodazongora főtervezőjével A tervező szerint ez elsősorban hangszer, égy nagyon komoly figyelemmel kialakult használati tárgy. Miskolc. A magyar csodazongorától volt hangos a sajtó a közelmúltban. A több mint 18 ezer alkotórészből álló hangszert Bogányi Gergely Kos- suth-díjas zongoraművész mutatta be. Az ő álma volt ez a zongora, és Üveges Péternek köszönhetően vált valóra. Ő volt ugyanis a hangszer főtervezője... Hogyan jött a zongora ötlete? ÜVEGES PÉTER: Bogányi Gergelynek kamaszkora óta dédelgetett álma volt egy olyan zongora, amely azt a hangzást hivatott szolgálni, ami őbenne él. Engem ismert meg először a csapatból. Szűk tíz évvel ezelőtt találkoztunk először. Azóta tart a barátságunk. 2005 telén arra kért, álmodjak meg neki egy olyan zongoraformát, amely egyszerre képviseli a tradíciót, de ugyanakkor 21. századi is. A forma tehát 2006 márciusára szinte teljesen kialakult és finomodott, onnantól már csak a hangzásvilágát fejlesztettük. Csapat... ezek szerint csapatmunkában készült a hangszer? ÜVEGES PÉTER; Igen, a megvalósításhoz csapat kellett. Én vagyok a zongora formatervezője, de a konstrukciók kialakításában is részt vettem. Bolega Attila gyártástechnológusként vette vállára nagy felelősséggel a komplex munkafolyamatot. Cs. Nagy József zongoratechnikus és intonáló szakemberünknek köszönhetjük a zongora megfelelő hangzását, a zongoramechanikák rendes működését, de további több 10-100 ember lelkiismeretes munkájára is szükség volt ahhoz, hogy megvalósuljon ez az álom, beleértve a pénzügyi oldalt is. A tárgykészítés mindig egy olyan alkotói tevékenység, ami komoly csapatmunkát igényel. Mitől csodazongora, mivel tud többet, mint más zongora? ÜVEGES PÉTER: Nem nevezném csodazongorának. Ez elsősorban hangszer, azaz egy nagyon komoly figyelemmel kialakult használati tárgy. Nagyon sok szeretet, törődés, küzdelem és még több munka van benne. Csoda talán az, hogy össze tudott állni egy kis csapat és itthon el tudtunk jutni erre a látható és hallható szintre. Másfél év alatt úgy kellett elkészítenünk egy zongorát, hogy sem egy kétszáz éves nagy múlttal rendelkező zongoragyár, sem más multi, vagy komplex designlabor nem állt a hátunk mögött. Aki részt vett már akármilyen fejlesztésben, az tudja, hogy mivel jár egy ilyen kaliberű munka. Számomra az a siker, hogy meg tudtuk valósítani, el tudtunk jutni egy méltó állomásig, ahonnan érdemes továbblépnünk. De mégis csodazongorakánt emlegetik. ÜVEGES PÉTER: Tulajdonképpen kicsit más, mint a hagyományos zongorák. A hangszerek világában a nagyon kis dolgok számítanak, nem szabad óriási innovációval számolni. Gergely célja volt az egyenesebb, felharmonikusban gazdagabb, dúsabb, hosszabb lecsengésű, lágyabb tónusú hangzásvilág. Ezt szolgálja az ácsolat, a húrkiosztás, a menzúra, az alapgeometria, a rezonáns összetétele és a zongoraöntvény is. Nem célunk kiszorítani az egyéb zongoragyártókat. Célunk az, hogy a mi hangszerünk is megtalálja a maga helyét a világban. Azért kritikát is kaptak, volt, aki hasonlóságot vélt felfedezni a hazai csodazongora és a Peugeot zongorája között. ÜVEGES PÉTER; Ez a forma gyakorlatilag hat évvel előbb megvolt, minthogy láttam volna a Pleyel Peugeot designzongoráját. Az a hangszer finom, feszes éleivel, lekerekített sarkaival, egyetlen hátulról induló lábával egy mai trendkövető, szép designhangszer. Akármilyen indíttatással hasonlítják hozzá a miénket, akár büszke is lehetnék rá. Mi formavédelmet kaptunk Európára és a világ több nagyobb országaira is. A mi tárgyunk nemcsak formavilágában és geometriájában különbözik alapvetően a Pleyeltől, hanem koncepciójában is. Sajnos annak ellenére, hogy a formaterve sok évvel korábban megszületett francia társánál, a hazai ipar helyzete miatt 10 évet kellett várni a megvalósulásához. Hangszerünknek két lába van, amely elölről a zongora két széle felől indul hátrafelé, majd lent a földön egy háromszöget bezáró talpkialakításban kapcsolódik össze. A formavilága pedig változó rádiuszokból kialakuló homorú és domború felületek által meghatározott vonalvezetés. Az organikus jellegű szárnyaló külsőnek szigorú geometriai tényezőket kellett szolgálnia, mind a konstrukciót, mind a hangzásvilágot illetően, ugyanakkor formálódnia kellett a fejlesztés alatti folytonos változásokhoz is. Miért ez lett a forma? ÖVEGES PÉTER; Egyrészt él bennem egy szeretett formavilág, másrészt a formálás ideje alatt sokat hallgattam Gergely játékát. Hagytam, hogy hasson rám. Könnyű dolgom volt, mert alapvetően közel áll hozzám. Amikor megszületett egy alaphangulat, akkor kellett odafigyelnem azokra a konstruktív szabályszerűségekre, tradíciókra, arányokra, amelyek megkomponálják és jó értelemben szabályozott mederbe terelik a formatervet. Egy szárnyaló komolyzenei műnek is megkomponált felépítése van. Itt találtam szembe magam azzal, hogy miként legyen a tradíciót megőrző mivolta mellett 21. századi is, ahogyan Gergely kérte tőlem. Új anyagok bekerülése új erőviszonyokat feltételez, amelyet ki kell fejezzen a forma. Ekkor realizálódott a két láb, amely egyenszilárdságú tartóként keskenyedik és szélesedik funkciójához mérten. Nem ez az első hangszer, amit ön tervezett, korábban egy üveggitárt készített, amit az LGT gitárosa népszerűsített. ÜVEGES PÉTER; Igen, valóban így van. Nagyon segítőén és pozitívan állt Karácsony János a hangszereimhez. Hasonlóan tett a Steelgitárosa, Nikodém Norbert is. Nemcsak üveget, hanem más anyagokat, fémet és fát is fölhasználtam. Többféle koncepciót kísérleteztem végig. Alapvetően ezek slide és fretless hangszerek. Természetesen szeretném ezeket továbbfejleszteni, mert kiskamasz korom álmai. Megvan az irány, hogy merre, de egyelőre a zongoraprojektünk pályázati beélesedése miatt le kellett állnom egy időre. 2012-ben Magyar Formatervezési Díjat kaptam az egyik hangszerkollekciómra. Ez a gitár kevésbé lett ismert hazánkban. Mi lehet az oka? ÜVEGES PÉTER: Alapvetően egyszemélyes vállalatként tervezem, önerőből készítem és készíttetem az említett egyedi hangszereket. Nem jut már pénz arra, hogy médiavisszhangot keltsek, és megvallom, nem is célom. A dolgok természetes útját követem. Kipróbáltatom zenészekkel, akiknek nagyszerű instrukcióit megfogadva igyekszem továbbfejleszteni e kis tárgyakat. Szépen kiforrják magukat, s ha eljön az ideje, akkor útnak indítom a világba, hogy a maguk természetes útján találják meg saját új gazdáikat. Az ismertség és a médiavisszhang nem egyenlő a sikerrel. Először a belső siker a fontos, utána küzdelem a megvalósításért, majd a tesztelések során megismert nagyszerű emberek, és végül elindulhatnak a visszacsatolások. A gitárokkal kapcsolatban egyelőre szinte csak pozitív és segítő szándékú kritikákat kaptam. A zongoránk más léptékű munka. Szüksége van kifelé a pozitív médiaindításra, de természetesen a sok pozitív output hozhat magával negatív visszacsatolást is, amelyet méltósággal kell viselnünk. Milyen kötődése van a zenéhez, egyáltalán a hangszerek tervezéséhez szükséges-e, hogy legyen valamilyen zenei kötődése? ÜVEGES PÉTER: Nagyon szeretem a zenét, de a könnyebb műfaj ugyanúgy magával tud ragadni, mint a komolyabb zenei hangok. Jómagam nem tanultam zenét, mert teljes mértékben lekötött a rajzolás, azonban kiskamasz korom óta gitározom a magam örömére, de csak „amolyan szobagitáros” vagyok. Korábban vallott arról, hogy 10-12 évesen eldőlt, formatervező lesz. Miért? ÜVEGES PÉTER: Kisgyermekkorom óta rajzolok és mindemellett technikai beállítottságú vagyok. Még nem tudtam megfogalmazni anno azt, hogy mi lehet belőlem. Tizennégy éves koromban a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában kedves tanáromtól, Som Miklóstól tudtam meg, hogy létezik az ipari formatervezői szakma. 0 ajánlotta nekem és ez után nem volt kérdés számomra, mit válasszak. N. SZÁNTÓ RITA rita.szanto@eszak.hu Névjegy Születési hely, idő: Budapest, 1969. november 14. _____________________________ Csalid: Nős, három gyermek édesapja ________________ Iskolák: Középiskola: Magyar Képző- ás Iparművészeti Szakközépiskola - érettségi. 1986 ________ Magyar Iparművészeti Főiskola (mai MOME, azaz Moholy Művészeti Egyetem) M.I.F. - főiskolai diploma, 1993 ___________________ Birmingham University of Central England-ban 1994-95, fél év Rubik alapítvány ösztöndíj, kint tanulási lehetőség._________________________________________________ M.I.F. Mesterképző Intézet, MA mesterdiploma - designer, formatervező iparművész, 1996 Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész játszik az új fejlesztésű, futurisztikus külsejű, számos technikai újítással készült hangversenyzongoráján a budapesti sajtóbemutatón, 2015. január 20-án fotó: mti, mohai Balázs „Én csak útnak indítom a világba...”
