Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-12 / 36. szám
2015. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK KELET Jegyzet Bodnár Tibor Füstölgés helyett Nem dohányzom, így aztán nem tudom, hogy ez a fajta szenvedély mennyi pénzt képes kivenni havonta az ember zsebéből. Azt azért a környezetemben látom, hogy van, aki sodorja, olyan is akad, aki hozatja, de a legtöbben - immár másfél éve - az erre a célra kijelölt „nemzetiben” vásárolják a „füstölnivalót”. Korábban egész iparág szakosodott a dohányáru csempészetére, ezt nagyjából sikerült felszámolni, de azért nincs kétségem: még manapság is jön át illegális dohány a határ(ok) túloldaláról. És itt a legújabb „hungari- kum”! Illegális cigigyárat lepleztek le Vecsésen. De akkorát, amely Európában párját ritkítja - a gépek percenként kétezer rudat köhögtek ki, a rajtaütéskor éppen 2,3 millió szál cigaretta volt a raktáron. A másolatok tökéletesek voltak - és az egészségre éppúgy ártalmasok, mint az igaziak. Úgyhogy füstölöghetnek eleget egészségmegőrzési vagy éppen jövedékvédelmi okokból az illetékesek, a jelek szerint ebben a teyékenységi körben is van annyira leleményes a magyar, hogy letérjen a törvényes útról. Ne legyen igazam, de attól tartok, lesznek még hasonlóan füstszagú híreink. tibor.bodnar@kelet.hu Sokkal jobb, ha átlátható BUDAPEST. A szabályozás átláthatósága és a kiszámíthatóság a legfontosabb a külföldi befektetők számára - mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövete szerdán Budapesten. Colleen Bell a többi között kijelentette azt is a magyar- országi amerikai kereskedelmi kamara (AmCham) üzleti fórumán: egy külföldön beruházó vállalat biztos akar lenni abban, hogy egy adott szabályt nem fognak önkényesen megváltoztatni egyik napról a másikra. A globális versenyben, amikor egy vállalat határoz egy beruházás helyszínéről, jellemzően az alapján dönt, hogy hol a leginkább átlátható a szabályozás - mondta az amerikai nagykövet. MTI Biztos holnap, növekvő fogyasztás KECSKEMÉT. - Mostanra elértük a válság előtti állapotot, az a kérdés, hogy a magyar gazdaság meredeken emelkedő trendjét fenn tudjuk-e tartani - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerdán Kecskeméten. - A holnap biztosnak ígérkezik, a belső fogyasztás és az export nő - hangsúlyozta a megyei kereskedelmi és iparkamara rendezvényén tartott előadásában. mti Kovács Zoltán fotó: mti A gazdasági bevándorlásról konzultálna a magyar kormány is Budapest. A kormány támogatja a Fidesz-frakció nemzeti konzultációra vonatkozó kezdeményezését a gazdasági bevándorlással kapcsolatban - jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő szerdán, a kormányülés ideje alatt Budapesten. Tájékoztatása szerint a konkrét kérdéseket Rogán Antal frakcióvezető felvetései mentén fogalmazzák meg. A kormányszóvivő „mellbevágóan magasnak” nevezte az illegális bevándorlás idei számait. Kifejtette, hogy az elmúlt év végére 42-43 ezer határsértőt, illetve menedékkérőt regisztráltak Magyarországon, s ez az idei másfél hónap alatt már elérte a tavalyi több mint felét, 23 ezret. Kovács Zoltán azt is hangsúlyozta: mindenki abban érdekelt, hogy Magyarország ne legyen célpontja a megélhetési bevándorlásnak, az Európai Unió pedig olyan szabályokat, kereteket hozzon létre, amellyel elejét lehet venni az illegális bevándorlásnak. mti 1,3 Közel hetven egyházi intézmény megújulását támogatja a kormány határon innen és túl, összesen 1,3 milliárd forinttal - jelentette be Soltész Miklós államtitkár. A pályázaton tíz határon túli szervezet is nyert, összesen mintegy 190 millió forintot. A nyertes pályázatok között szerepel a kassai dóm, az érsekújvári katolikus templom és a csíksom- lyói zarándokhely felújítása. Interjú: Lakner Zoltán politológussal, szociológussal Miért vagyunk a létminimum alatt? Lakner Zoltán szerint nem igaz, hogy ha munka van, akkor minden van. szegénység. „Dolgozói szegénység, nyomor és gyermekéhezés a mai Magyarországon” címmel szervezett országos konferenciát a Magyar Szocialista Párt és a Közmunkások Szakszervezete Miskolcon. Ezen a rendezvényen tartott előadást Lakner Zoltán politológus, szociálpolitikus „Szegényellenes politika Magyarországon” címmel. Mi kiadónk, a Russmedia Kft. vendégeként kérdeztük. Ki a szegény ma Magyarországon? lakner ZOLTÁN: Rengeteg szegénységszámitás létezik, de kiindulópontként meg kell különböztetni a relatív és az abszolút szegénységet. A relatív arra utal, hogy egy adott társadalom nívójához képest hányán élnek egy meghatározott küszöb alatt, az abszolút szegénységen pedig a megélhetési küszöböt szoktuk érteni. A kettő nem föltétlenül esik egybe. Egy ország általános életszínvonala lehet nagyon alacsony, és ha ahhoz képest valaki nem szegény, attól még nem biztos, hogy meg is tud élni. Magyar- országon a relatív jövedelmi szegénység 15 százalék körüli, ami első ránézésre nem tűnik drámainak. Az abszolút szegénységgel kapcsolatban azonban sokkal rosszabb a helyzet. Ferge Zsuzsa három éve közölt egy becslést, amely szerint 4 millióan is lehetnek már a létminimum alatt élők. Az Eurostat tavaly novemberben közzétett adatsorában is azt látjuk, hogy körülbelül 3,3 millió ember él a szegénység és kirekesztettség által veszélyeztetett helyzetben - ez a hivatalos megfogalmazás -, amivel bizony Európa legszegényebb országai közé tartozunk. A baloldal gyakran emlegeti, hogy az utóbbi években nőtt a szegénység Magyarországon, többek között a gyermekszegénység is. Ez valóban így van, vagy politikai célok vezérlik ezeket a kijelentéseket? LAKNER ZOLTÁN: Az biztos, a 2008-as gazdasági válság óta mindenféle szegénységi adat romlik Magyarországon - egyébként a társadalmi integrációs tervek mögül még a válság előtt elfogyott a politikai támogatás. Igaz, a KSH szerint 2014-ben enyhe javulás történt, de ezt eddig más kutatóhely nem erősítette meg. Hozzá kell tenni, hogy a válságot megelőzően sem volt fényes a helyzet. Az államszocialista teljes foglalkoztatás összeomlása olyan foglalkoztatási válságot okozott, amit hazánk negyed- százada nem hevert ki. Most ugyan a közmunkával történő statisztikai bűvészkedéssel sikerült az adatokat feltornázni, de a tényleges munkaerő-piaci státuszokban továbbra is rosszul áll Magyarország. Ez az egyik fő oka a szegénységnek. 2010 óta pedig a kormány tudatosan le is építi azokat a mechanizmusokat, amelyek meggátolhatnák a szegénység növekedését. Ma már nem az a kérdés a kormánypolitika számára, hogyan lehet „a perem peremén túl” élőket kicsit beljebb hozni, hanem az, miként lehet olyan feszültségeket kelteni a társadalom különböző csoportjai között, hogy a kiszorulástól félők és a már kiszorultak véletlenül se találjanak egymásra. Létező fogalom a dolgozói szegénység. Ezen mit kell értenünk? Azt, hogy valaki közmunkás, vagy hogy minimálbéren él, vagy azt, hogy Magyarországon dolgozik és nem Nyugat-Európában? LAKNER ZOLTÁN: Tulajdonképpen ezt mind. A nettó minimálbér alacsonyabb, mint a KSH által kalkulált létminiLakner Zoltán műm. Azt is tudjuk, hogy a közmunkásbér alacsonyabb, mint a minimálbér. Ettől van dolgozói szegénység, és persze azért is, mert az adóváltozások, amelyek 2010 óta végbementek, azok kifejezetten ezeknek az alacsony jövedelmű csoportoknak a helyzetét rontották. A gyerekek után járó adókedvezményt pedig, amiből egyébként lehetne logikus rendszert csinálni, úgy találták ki, hogy a magasabb jövedelműeknek oszt többet, így az a sokszor hangoztatott politikusi szlogen, hogy ha munka van, akkor minden van, sajnos ma nem igaz. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen munkáról van szó. Hogyan lehetne egyébként helyesen támogatni a családokat, a gyermekeket, hogy ne beszélhessünk nyomorról és gyermek- szegénységről, ugyanakkor a szülőket is arra serkenteni, hogy munkából próbáljanak meg megélni? FOTÓ: KOZMA ISTVÁN LAKNER ZOLTÁN: Nem ismerek olyan szociológiai kutatást, ami arról szólna, hogy tömeges munkakerülés jellemezné a magyar társadalmat vagy annak egyes csoportjait. Ez politikai hangulatkeltés. Itt inkább az a valódi kérdés, hogy mekkora a munkához jutás tényleges lehetősége. Ez egyaránt szól az iskolai végzettségről, a munkához szükséges készségekről, a földrajzi egyenlőtlenségekről és az előítéletekről. Meg az államról is. Az állam ma szívesen kötelez, de nem szolgáltat nívós, és egyben mindenki számára elérhető tudást és esélyt. Valójában az állam „dezertál”, ha a társadalmi krízist kellene megoldania. Majd aztán a saját kudarcát a társadalmi válság áldozatainak hibáztatásával igyekszik elfedni. Sokan tartják azt, hogy az oktatás lenne az egyik megoldás a szegénységre. Hogy lehet, tömegek hagyják el az iskola- rendszert úgy, hogy semmilyen szakmájuk nincs, de talán még az általános iskolát sem fejezték be? LAKNER ZOLTÁN: A lemorzsolódás korábban is probléma volt, nagy baj lenne, ha ezt egyenesen „lemorzsolás” váltaná fel. Régóta kutatják, sokan leírták, hogy az iskolai tananyag elsajátítása azok számára zökkenőmentes, akik egy meghatározott normarendszer szerint képesek működni. Azok a gyerekek, akik másképp szocializálódtak, rosszabb körülmények közül érkeznek, vagy sajátos I nevelési igényeik vannak, hátrányba kerülnek, és kevesebb esélyük van, hogy I elérjék azt, amire a képességeikből amúgy fűtná. Van jó néhány kiváló példa; de az igazság az, hogy az oktatás egésze rendszerszinten inkább kiszorítja a sémába nem illeszkedő gyerekeket. Az iskolának az lenne a feladata, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentse, de nálunk éppen az ellenkezője történik. És amíg az egyenlőtlenségeket nem tudja kezelni az állami oktatás- politika, addig nem oldódik meg az alacsony képzettség problémája sem, tehát kezdődik elölről a szegénység és kirekesztés ördögi köre. HEGYI ERIKA khe@eszak.hu 1 Névjegy j Lakner Zoltán Született: 1975-ben, Budapesten Iskolák: politológia diploma a Miskolci Egyetemen, szociálpolitikus diploma az ELTE Társadalomtudományi Karán Foglalkozása: egyetemi oktató, politikai elemző, politikai tanácsadó (ebben a minőségében az MSZP-től is kap megbízásokat) Munkahelye: ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpolitika Tanszék Legfőbb kutatási témái: a magyarországi baloldal helyzete, a hazai szociálpolitika-alkotás politikai összefüggései <§> Még több helyen van látogatási tilalom Továbbra is terjed az influenza, egy hét alatt több mint 22 százalékkal emelkedett az Influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók száma. Emiatt szerdától újabb egészségügyi intézményekben vezették be a látogatási tilalmat. fotó: mti Egyre közelebb kerül a Jobbik a Fideszhez MSZP: Legyen pénz még erre is! BUDAPEST. Az MSZP azt követeli, már az idén tavasztól terjesszék ki az ingyenes óvodai étkeztetést - mondta Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője sajtó- tájékoztatón. Emlékeztetett: Lázár János miniszter múlt héten pénteken jelentette be, hogy 2016-tól terjesztik ki az ingyenes óvodai étkeztetést. Szerinte a kormánytagok ellentmondásos nyilatkozatai is arra utalnak, hogy ebből nem lesz semmi. Ha a bankadó csökkentésére van pénz, akkor a gyerekekre is kell, hogy legyen - fogalmazott. MTI BUDAPEST. Az Ipsos februári közvélemény-kutatása szerint tovább csökkent a Fidesz szavazóbázisa, a lobbiké ugyanakkor nőtt; a pártrangsorban harmadik MSZP táborának mérete több hónapja változatlan. Míg januárban a választókorú népesség 23 százaléka támogatta a Fideszt, február elején 21 százalék. A Jobbik tábora a múltkori 14-ről 16 százalékra emelkedett. A Jobbiknak még soha nem volt ilyen sok támogatója, jelenleg 1,3 millió választópolgár. „A pártrangsorban a Jobbik egyre közelebb kerül a Fideszhez, híveik számában már csak 400 ezres a különbség” - közölte az Ipsos. Kutatásuk alapján az MSZP táborának mérete rendkívül stabil, negyedik hónapja 11 százalékos, ami 900 ezer szavazót jelent. A Demokratikus Koalíció (DK) valamelyest javított, most februárban 4 százaléknyi választót (körülbelül 300 ezer embert) vonzott. Az LMP továbbra is maradt a 3 százalékon, negyedmilliós táborral. MTI Devizaárfolyam (2015.02.11.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 308,89 -0,58 USA dollár 272,85 -1,38 Svájcifrank 294,72 -1,33 Angol font 417,27 +0,36 Román lej 69,59 -0,17 Ukrán hrivnya 10,49 -0,48 Horvátkuna 40,03 -0,06 Lengyel zloty 73,54 -0,13 —---------Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB