Kelet-Magyarország, 2015. január (72. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-17 / 14. szám

2015. JANUÁR 17,, SZOMBAT KELET SziJJártó Péter fotó: mti, mohai balázs Magyar érdek a jó viszony Amerikával Budapest, Magyarország ér­deke, hogy mielőbb lezárja a nyitott politikai kérdéseket az Egyesült Államokkal, de ehhez nem elég a magyar fél nyitottsága és készsége, az amerikai oldalon is erre van szükség - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című pénteki műso­rában. Szijjártó Péter komoly reményeket fűz az új nagykö­vet érkezéséhez. mti A vasárnapi kötelező zárva tartás ellen szerveznek népszavazást Budapest, Népszavazást kezdeményez a Liga Szakszervezetek a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ) a kötelező va­sárnapi zárva tartás ellen - jelentette be Gaskó István, a Liga elnöke pénteken a szervezet elnökségi ülése után tartott sajtó- tájékoztatón, Budapesten. Gaskó István hangsúlyozta: a nép- szavazási kezdeményezés során sem a Liga, sem a VOSZ nem kíván politikai pártokkal összefogni, kizárólag civil szerveze­tekkel kívánnak együttműködni. Hozzátette: ha a Nemzeti Vá­lasztási Bizottság egy párt népszavazási kezdeményezését fo­gadja el, akkor a Liga visszavonul az ügytől és a tagjaira bízza, mennyire vesznek részt a népszavazásban. A Liga elnöke ezt azzal magyarázta, hogy nem szeretnének pártpolitikai csatáro­zások eszközévé válni, ezért kérik a politikai pártokat is, hogy maradjanak távol a Liga népszavazási kezdeményezésétől, de számítanak a társadalmi szervezetek csatlakozására. MTI Razziák, több országban Akcióban a rendőrség, terroristák és segítőik után kutatnak. Párizs. Újabb túszejtő akció volt pénteken Párizsban, de megadta magát az a harminc­éves férfi, aki két embert tar­tott fogva egy postahivatal­ban Párizs egyik északnyugati elővárosában, Colombes-ban. Egyetlen lövés sem dördült - közölte a rendőrség. A túszej­tésnek az első hírek szerint nincs köze az előző heti isz- lamista terrortámadásokhoz. Búcsú a karikaturistától Franciaországban tizenkét olyan embert vettek őrizetbe, akik fegyverek, autók beszer­zésével segítséget nyújthat­tak a múlt héten megölt tá­madóknak - derül ki az Index, hu összeállításából. Mint ismert, az előző héten a francia fővárosban 17 áldo­zatot követelt a terror. Dzsi- hadista támadás érte a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztőségét és egy kóser élelmiszerboltot. Charbot, a Charlie Hebdo szatirikus hetilap igazgatóját és vezető karikaturistáját pénteken te­mették el, több száz gyászoló volt ott a szertartáson. Az MTI pénteken arról tu­dósított, hogy tizenhárom, terrorellenes akcióban péntek reggel két embert vett őrizet­be, akik az Iszlám Állam dzsi- hadista szervezetnek tobo­roztak Németországban. Óvintézkedés Pénteken az Európai Bizott­ság is fokozta épületeiben a biztonsági készültséget - kö­zölte a testület szóvivője, Mina Andreeva. Tudatta azt is, hogy a brüsszeli testület nem tud konkrét, ellene irá­nyuló fenyegetésről, pusztán óvintézkedésről van szó. A témához tartozó hír, hogy Francois Hollandé francia ál­lamfő és John Kerry amerikai külügyminiszter megállapod­tak: a két ország „közösen ke­resi a szükséges válaszokat” a múlt heti párizsi terrortáma­dásokat követően.- Önök is kivételes terrortá­madás áldozatai voltak 2001. szeptember 11-én. Együtt kell keresnünk a válaszokat, ezért találkozunk ma, a barátsá­gunk kifejezésén túl - mond­ta pénteken a francia elnök, amikor a sajtó képviselői előtt hivatalában fogadta az amerikai diplomácia vezető­jét. - Osztozunk a francia nép fájdalmában - fogalmazott Kerry, mielőtt felkereste a 17 áldozatot követő merénylet­sorozat helyszíneit. mti gyaníthatóan szélsőséges mu- szlimot vettek őrizetbe Belgi­umban a dzsihadisták után kutatva, különböző helyeken végrehajtott razziák során. Előző nap terrorellenes akci­ót hajtott végre a rendőrség a kelet-belgiumi Verviers-ben, a német határ közelében. A belga államügyészség szóvi­vőjének esti brüsszeli tájé­koztatása szerint két ember életét vesztette, egy személy megsebesült. A szóvivő sze­rint az érintettek azon voltak, hogy jelentős terrorcselek­ményt kövessenek el Belgi­umban. Lapértesülések szerint a berlini rendőrség kiterjedt Belga rendőr FOTÓ:AFP Merényletre készült, elfogták Devizaárfolyam nme m ic \ PÉNZNEM árfolyam változás Euró 321,16 -0,18 USA dollár 276,27 +1,41 Svájci frank 316,28 -2,99 Angol font 420,62 +2,75 Román lej 71,22 -0,16 Ukrán hrivnya 17,46 +0,09 Horvátkuna 41,76 -0,05 Lengyeízloty 74,32 -1,19 • http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A megfigyelési tör­vény tette lehetővé a washingtoni merénylet megelőzését - mondja a képviselőház elnöke. WASHINGTON. A külföldi hír­szerzési felügyeletre vo­natkozó törvénynek (FISA) köszönhető, hogy sikerült megakadályozni az amerikai kongresszus ellen tervezett terrortámadást - ezt jelentet­te ki csütörtökön a Pennsyl­vania állambeli Hersheyben John Boehner, az amerikai képviselőház elnöke. Az 1978- ban elfogadott, sokat vitatott FISA rendelkezik arról, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) hírszerzési ügyekben házkutatási parancsot és a gyanúsított kommunikációjá­nak megfigyelésére szóló en­gedélyt kapjon az erre a célra létrehozott titkos felügyelő bíróságtól (FISC). Hosszabbítás előtt Boehner azért hozta szóba a törvényt, mert annak hatá­lyát a törvényhozásnak ha­marosan újból meg kell hosz­szabbítania. Az FBI szerdán közölte, hogy letartóztatta a Raheel Mahrus Ubaydah ál­nevet is használó Christopher Lee Cornellt, aki arra készült, hogy csőbombákat robbant­son a kongresszus épületé­ben, és azt követően halomra lője az onnan menekülő em­bereket. Christopher Lee Cornell- re az FBI egyik informátora hívta fel a figyelmet, miután 2014 őszén a Twitteren kom­munikálni kezdett a terrortá­madásra készülő ohiói fiatal­emberrel. MTI Elhalasztották a Biszku-büntetőpert FOTÓ: MTI, BRUZÁK NOÉMI Van-e elfogultság? Erről is döntenie kell a bíróságnak. Budapest. Elhalasztotta a Biszku Béla elleni másodfo­kú büntetőpert az eljáró bírói tanács a védelem elfogultsá­gi kifogása miatt a Fővárosi ítélőtáblán pénteken. A 94 éves Biszku Béla a vád szerint a pártállami diktatúra egyik vezetőjeként az 1956-os forradalom leverése után részt vett a kegyetlen leszámolá­sokat végrehajtó karhatalom megszervezésében és irányítá­sában. Az ügyészség a bünte­tőperben életfogytiglani kért Biszkura, ügyvédje viszont felmentést. Az elsőfokú bíró­ság tavaly májusban az 1956- os forradalmat követő megtor­lásokkal kapcsolatos háborús bűntett és más cselekmények miatt nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát. A büntetőper fellebbezések folytán került másodfokon a táblára, ahol pénteken a védő elfogultsági kifogást terjesztett elő. Indokai között szerepelt, hogy a hazai igazságszolgálta­tás rendszerében nincs esély a tisztességes elbírálásra, a ma­gyar igazságszolgáltatás pár­A bíróságon tatlansága kétségbe vonható, Biszku ügyében személyre szóló jogalkotás történt. Novák Előd, a Jobbik alel- nöke és országgyűlési képvi­selője a hallgatóság soraiból figyelte a tárgyalást, majd a bíróság épületében újságírók­nak azt hangoztatta: sajnálják, hogy ebben az ügyben tovább folyik az időhúzás, amit még az ügyészség kezdett el, mikor hosszasan nyomozott egy vi­szonylag egyszerű ügyben. MTI „Magyarnak lenni büszkeségem volt..." „A körny, amelyben lakom, el van dugva szem elől, szép, de vad s felette magányos. Egyfelől a Tisza foly, másfelől a Túr, mely itt amabba szakad, s minket a torkolatban hagy laknunk. Egyfelől nagy erdők körítenek, másfelől nyílás esik, s láthatárainkat a mármarosi hóbércek határozzák. Nem poétái hely-e édes barátom?” - írja Kölcsey Ferenc 1815. október 17-én hajdani diáktársának, Kállay Ferenc­nek, fél évvel azután, hogy - családi birtokmegosztás következtében, Ádám öccsével együtt - Csekébe költözik. Az akkor huszonöt éves férfi még nem gondolja, hogy e „poétái hely” többé nem ereszti. Még nem tudhatja, hogy életének válságos esztendei következnek, s hogy itt válik majd a magyar irodalom halhatatlan művének, a magyar­ság himnuszának költőjévé. Azt sem hiheti, hogy másfél évtizeddel később innen kapcsolódik be előbb a megyei közéletbe, majd Pozsonyban az országgyűlés munkájába. Azt pedig végképp nem sejtheti, hogy elveit megőrizve, de a politikában csalatkozva, végleg ide tér majd vissza. Valahányszor Szatmárcsekén járok, elképzelem a költőt, akiről Toldy Ferenc 1826 júniusában így ír Bajza József­nek: „Láttam Kölcseyt (...) Különösb alakot még soha nem láttál, barátom (...) igen sovány s gyöngéd alkotású (...) Az az elére domborodó koponya, mely egész arcára árnyat vet, az a kopasz fő, mely csak körös-körül nőtt be hajjal, mintha meg volna koronázva, az az orr és áll - nézd meg valahol Szókratész büsztjét (mellszobrát)...” Látni vélem azt a zárkózott, vézna, gondolataiba mélye­dé filozófust, aki a föntebbi Kállay-levél idilljét csakhamar száműzetésnek látja, s aki könyveibe menekül. Mert Csekét 1816-ban nyomorult fa­lunak nevezi, 1823-tól a települést számkivetése helyeként emlegeti, ahol évente pusztít az árviz. Kölesén és Csekén igen-igen keveset dolgoztam, de da­laim alakja ekkor fejlett ki.” A jeges víz, a sár gyakorta körbezárja a községet; van, hogy csak csónakkal lehet közlekedni. Mindeközben a Ci­cero, Quintilianus, Horatius, Seneca illetve Kant és Herder műveit hajnalokig olvasó költő a birtok gazdasági ügyeivel vesződik, jóllehet szíve szerint literátor szeretne lenni. Gondjai csak fokozódnak akkor, amikor Ádám öccse 1827- ben meghal. Korának egyik legnagyobb magyar gondol­kodója - testvére özvegyének és unokaöccsének gyámo- lítójaként - itt marad. Itt, ahol élete végéig harcol benne a politikus és a költő, a szellem és a tett. Itt lesz jegyző, majd főjegyző, s innen jut el a pozsonyi diétára. Itt döbben rá a szatmári adózó nép sanyarú állapotára, s fogadja majd a fi­atal jurátusokat joggyakorlatra. És végül, itt készíti később Wesselényi védőiratát, s lesz maga is egy a csekei temető halottai között. Testvéröccse elvesztése után írja Szemere Pálnak: „Szobám most az özvegy fájdalmának rejteke, s könyveimben nincs sem tanács, sem vigasztalás.” A Hymnus alatt dátumként 1823. január 22. áll. Az iroda­lomtörténészek máig nem tudják, pontosan mikor kelet­kezett a vers: a jelzett időpont a tisztázat napja. (Ismeretes Kölcsey ez idő tájt, 1818-1823 között jellemző, visszahúzó­dó életformájának leírása, amelyben azt vallotta: „Kölesén és Csekén igen-igen keveset dolgoztam, de dalaim alakja ekkor fejlett ki. Reggeltől más hajnalig szobámban járkál­tam (volt egész év, hogy az udvarról nem mentem ki), s ha sötét képeim engedték, a parasztdal tónját találgatám. Nehezebb stúdiumom egész életemben nem vala...”) Lírájában ekkoriban jutott el (a korábbi Kazinczy-rajongás után) a Rákos nymphájához, Rákóczi hajh..., s a Rákos című verseken keresztül a hazafias költészetig, amely majd a Zrínyi daláig és a Zrínyi második énekéig ível. A Hymnus dicső múlttal szembeni romlott jelenképét állítja a lírai monológ középpontjába, miközben a Zrínyi alakja és költészete által hitelesített nemzeti bűnhődés gondolatát kapcsolja be a mű világába. Az a hazakép, amely Kölcsey szeme előtt lebegett, az Országgyűlési napló egyik 1832-es bejegyzésében tárul fel legszebben: „íme ez a haza, mely gyermekségem álmaiba, mely ifjú és férfikorom érzelme­ibe lángvonásokkal szövé szent képét! ez a haza, melynek dicsőségéért meghalni oly régi, oly szép gondolat vala lel­kemnek (...) Ez a haza, mely Plutarch hőseit olvastomban egyetlenegy ideála volt az ifjúnak; (...) e hazáért rohant Szondi a halálba; e hazáért patakzott a Zrínyiek vére..”. Látni vélem a költőt, 1823 januárjában: odakinn farkas­ordító hideg, benn a gyertya utolsókat lobban. Annyi álmatlan éjszaka után kész az ima. „Isten, áldd meg a ma­gyart...” Leteszi a tollat. Még nem fogalmazza meg, majd csak tíz esztendő múlva: „Hazámat, nemzetemet mindég lángolva szerettem, magyar lenni büszkeségem volt, s lesz örökre...” Szerzőnk a Nyíregyházi Főiskola tanára kelet@kelet.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents